December 14.

„Nemcsak a gyerekekkel foglalkozva, hanem saját legkorábbi eszmélésemre emlékezve tudom, milyen éles, fotografikus szeme van a figyelő kicsinyeknek, noha sok minden összezavarja, nyugtalanítja őket. A gyanútlanul megnyilatkozó felnőttek közül kevesen sejtik, hogy állandóan a bíráik előtt állnak. Kritikus szemek mérlegelik a magatartásukat.” 

(Szepes Mária)

A magyar irodalom egyik legizgalmasabb, kalandos sorsú szerzője. Bátyja, Wictor Charon (Scherbak Viktor) író. Férje Szepes Béla, Magyarország első síugró bajnoka, sportújságíró, grafikus. Szülei színészek voltak. Apja 1911-ben (nem sokkal halála előtt) alapította meg az Újpesti Népszínházat, ahol a kislány 3 éves korától gyermekszínészként játszott. Nevelőapja Balogh Béla filmrendező lett. Papír Magda néven szerepelt némafilmjeiben, később forgatókönyveket írt számára, nagy sikerrel. Gyermekkoráról Végtelenbe nyíló Rákóczi Udvar címmel írt visszaemlékezést.

A gyermekszínészi indulás ellenére kezdetektől fogva írónak készült, nagy hatással volt rá a Nyugat szellemisége és Ady Endre versei. A ​Vörös Oroszlán című könyvét 1939-ben kezdte írni, melyben a történelem és a fantasztikum ötvöződik, és sokan a fantasztikus irodalom egyik alapművének tekintenek. Orsi Mária szerzői névvel jelent meg 1946-ban, de a kiadók államosításakor (1948) bezúzták művét, negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, Orsi Máriát „nem találták”. Hamvas Béla, aki az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott, mentett meg belőle néhány példányt. A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban adták ki először 1984-ben, utószavát Kuczka Péter írta.

Az 1950-es évek elején az Ifjúsági Kiadó propaganda osztályán dolgozott. A Pöttyös Panni című, máig népszerű mese 1953-ban készült el, és sorozattá bővült. A szerző így vallott a történet megszületéséről: „A fodrásznál volt egy találkozásom egy orosz kislánnyal, a kis Tamarával. Oda is tollal, füzettel jártam, és ő egyszer csak felült a térdemre, hogy rajzoljak neki. Ezt a tündéri kis lánykát aztán beleírtam a Pöttyös Panni mesémbe … Kiderült, hogy én az új éra legnagyobb könyvét írtam meg csak azért, mert volt benne egy négyéves szovjet kislány.”

Életére az Emberek és jelmezek című kötetében emlékszik vissza. Fantasztikus könyvei, meséi és regényei mellett verseket is írt. 

Mesekönyvei:

Boróka néni kincse : gyerekregény

Csillagvarázs : az állatégövi jegyek születésének története

Fityfiritty : mese

Gyerekcsillag : gyerekregény

Pöttyös Panni-sorozat

Pingvinkönyv (Liliputi Könyvtár)

Táltos Marci : meseregény 

Fantasztikus regényei:

Napszél

Surayana élő szobrai

A Tibeti Orgona

Tükörajtó ​a tengerben

A változatlanság hullámhossza

A vörös oroszlán : fantasztikus regény

„– Na, te buta paraszt! – azt mondja neki. – Láttál-e már valaha ennyire drága dolgot, mint ezt itt?
– Mint ez a hintó? – húzza el a paraszt a száját. – Hogy ne láttam volna, nagyságos uram, még drágábbat is! Egy jó kis májusi eső az egész világnak drágább, mint a nagyságod aranyhintaja!” 

(Závada Pál: A paraszt és az uraság)

A Digitális Irodalmi Akadémia tagja, fia Závada Péter költő. 1982-től az MTA Szociológiai Kutatóintézetének szociológusaként dolgozott. Szociográfiákat, regényeket ír. Gyerekeknek a Harminchárom szlovák népmese című kötete jelent meg.

„A mai nap éppen megfelelő arra,
hogy a hangya holdra szálljon,
szánkba cukorkák repüljenek,
a varázslat valóra váljon.” 

(Kirsi Kunnas: Ma)

A finn gyermekirodalom klasszikusa. 1947-től publikált. Műveiben új, modern költői nyelvet teremtett és megújította a finn gyermekköltészetet is. Elvetette a túlságosan didaktikus és kiszámítható írásmódot, ugyanakkor szövegei tele vannak nyelvi játékokkal, humorral vagy szatírával, amelyek felnőttekhez és gyerekekhez egyaránt szólnak. Ábécéskönyvével a finn nyelv általános iskolai oktatását is átalakította.

Magyar nyelvű versei A ​teremtő kakukkja című antológiában jelentek meg, Kiss Dénes fordításában. Önálló kötete a Nyakigláb ​Nyuszi bukfencei című verses mese, Gáti István fordította magyarra.

„Kis irkalapjaimra
Padomra és a fákra
Homokra és a hóra
Felírlak én” 

(Paul Éluard: Szabadság)

„Légy olyan lágy és érzékeny,
mint egy nádszál erős szélben,
hajlik, ha kell, zúg, ha baj van,
nem törik se hóban, se fagyban.” 

(Érsek-Obádovics Mercédesz: Mirabáj ​csodálatos világa)

Színész és filmes munkái mellett gyerekkönyveket fordít. Önálló munkája a Mirabáj ​csodálatos világa című verses mese az élet szeretetéről, az élet körforgásáról, a családról szól. Bakancslista családoknak : felejthetetlen élmények gyerekekkel, unokákkal, szülőkkel, nagyszülőkkel című kötetében a család összetartó erejét mutatja be felnőtteknek. Nagyapja Obádovics J. Gyula matematikus. 

Az első magyar pantomimegyüttes megalapítója. 1968-tól publikált. Mesejáró ​Rebeka és Tengerjáró Tóbiás című verses meséjét 1984-ben írta unokája számára.

Festészetet Budapesten Ferenczy Károlynál tanult. Számos európai újságnak rajzolt és könyvillusztrációkat készített az Athenaeum Kiadó számára.