December 27.

Borsszem Jankó, a Fidibusz és a Színházi élet című lapok munkatársaként dolgozott. Az 1. világháború végén hadifogolyként megszervezte a magyar kabaré- és színjátszó társulatot; különböző szibériai táborokban léptek fel. Az 1920-as évektől regényeket, humoreszkeket, kabaréjeleneteket írt. Ez a kutya eladó című Tobby kutyájáról szóló regényét 1931-ben adták ki.

1937-től indult a mai napig népszerű Sicc mesesorozata, fekete macska hősét több generáció is szívébe zárta. 2002-ben animációs filmet készítettek a műből. Később más képeskönyveket, diafilm szöveget is írt. 1940-ben lefordította Maeterlinck: A kék madár című meséjét.

Az 1920-as évektől publikált, első verseskötete 1931-ben jelent meg. 1935-től tanított a pestszenterzsébeti Apponyi utcai elemi iskolában, ekkoriban sorra jelentek meg meséi, meseregényei. 1949-ben kénytelen volt hazatérni szülőfalujába, művei nem jelenhettek meg, csak 1960 után.

Gyerekkönyvei:

Az arany tulipán : mesék

A csillagszemű királyfi : mesék

Ezüstbárányok. Hahota király legkisebb fia : két meseregény

Az ezüst furulya : mesék

Félszáz mai mese

Hét aranykrajcár : mesék

Magyar ​tündérmesék

Patti Peti. Okos Laji Akrabakra-országban : két meseregény

Tarka versek gyermekeknek : köszöntők, hazafias versek, alkalmi költemények

„Sose add fel, ne légy csacska, egérből is lehet macska.” 

(Egbert ​egér útrakél)

Eredeti foglalkozása vegyészmérnök, nyugdíjba menetele után kezdett írni. Első könyve az Egbert ​egér kalandjairól szóló mesesorozat első kötete 2000-ben jelent meg, amelyet további mesék és regények követtek. Az Ili néni állatkertje című mesekönyvét 2011-ben adta ki.

Egyedi és sokszorosító grafikával, illusztrációval foglalkozik, sok gyerekkönyv jelent meg grafikáival. Munkásságát bemutató monográfiát a Timp Kiadó jelentette meg.

1942-ig Brazíliában élt és több expedíciót vezetett Dél-Amerikába az indián törzsekhez. A Néprajzi Múzeum, az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia kutatója volt. Részt vett a Népek meséi sorozat szerkesztésében és gondozásában, gyerekeknek ismeretterjesztő könyveket írt. 

Gyerekkönyvei:

Az emberi hajlék

Hogyan ​laknak? : népek építészete

A ​Tollaskígyó fiai : dél- és közép-amerikai népek meséi

A mikrobiológia (mikróbák vizsgálata), az immunológia (betegségek eredete és gyógyítása) és a járványtan (betegségek mérése) megalapítója, a veszettség elleni oltás feltalálója. Kutatásai eredményeként lehetőséget teremtett a fertőződés megelőzésére, egyes betegségek kezelésére.

Életéről Halász Zoltán írt könyvet Így ​élt Pasteur címmel. Szerepel María Isabel Sánchez Vegara Kicsikből nagyok című sorozatában, Felfedezések ​az orvostudományban című Búvár könyvben és a 20 ​rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot című antológiában.

Felfedezte a bolygómozgás törvényeit. Protestáns lelkész szeretett volna lenni, de matematikai tehetsége miatt meghívták a Grazi Egyetemre tanítani. 1601-től II. Rudolf német-római császár udvari tudósa lett. 1627-ben elkészítette világtérképét, mely a Rudolphine-táblázatokban jelent meg. Száva István Az ​ég törvénye : Johannes Kepler élete címmel írt róla könyvet.

Az 1134 Kepler kisbolygó őrzi nevét.