December 30.

„Egy vérből valók vagyunk, te meg én.” 

(Kipling: A ​dzsungel könyve)

A gyermekirodalom klasszikusa, a novella művészetének egyik megújítója. 1907-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Meséket, verseket és regényt is írt, meséinek egy részét maga illusztrálta. Gyermekkoráról Cinzia Gligliano Rudyard, a szemüveges fiú című története szól.

A Dzsungel könyve a világirodalom egyik legismertebb műve. A könyv novellákból áll, egy-egy verssel kezdődnek és végződnek. Szereplőinek zöme állatok – emberi tulajdonságokkal. Kipling 6 éves koráig szüleivel Indiában élt, később itt kezdte újságírói pályáját, így jól ismerte novelláinak helyszínét, és a helyi meséket, legendákat. Könyvét először 1894-ben és 1895-ben adták ki két részben, apja, John Lockwood Kipling illusztrációival, aki neves grafikus volt. Magyarra Békési Gyula fordította le 1899-ben Történetek az őserdőből címmel. Ezt követte Mikes Lajos fordítása A dzsungel könyve 1-3, 1899-1902-ig jelent meg. 1930-ban került a boltokba Benedek Marcell, 2014-ben Varró Gábor, 2016-ban Greskovits Endre, 2017-ben Tótfalusi Ágnes változata. Riki-tiki-tévi, a mongúz elbeszélést először 1955-ben emelte ki az Ifjúsági Kiadó az Újabb dzsungel könyve kötetből. Sok adaptáció készült a történetek alapján, hozzánk legközelebb az 1996-os zenés musical áll Békés Pál szövegével, Geszti Péter verseivel és Dés László zenéjével. 

Gyerekkönyvei magyarul:

A dzsungel könyve 1-2.

Az ​elefántkölyök : mesék

Gyermekmesék

A három ​kópé : gyerekregény

Hogyan született a sünteknős? : mese

Hogyvolt-mesék

A magányosan sétáló macska : mese

Mesék

Mesél ​a dzsungel : A dzsungel könyve  2.

Riki-tiki-tévi

„Sokáig nem tudtam – talán most sem –, hogy igazak a dolgok. De éreztem, hogy egyik is lehet igaz, meg a másik is, ha én akarom.” 

(Máté Angi: Mamó)

1993-tól óvónőként dolgozik, 2013 óta Budapesten él. 2007-ben kezdett írni, első gyerekeknek szánt írásai a Szivárvány, Napsugár, Szitakötő, Dörmögő Dömötör folyóiratokban jelentek meg. 2009-ben adták ki a Mamó című regényét, melyben az árva kislány hangján mesél életéről, nagyanyjáról. A műből több színházi adaptáció készült.

Lírai, szóleleményekkel tűzdelt mesekönyveket ír. Szövegeiben újra rácsodálkozhatunk a világ apró és csodás dolgaira, bennük – Lackfi János szerint – „a túlélés eszközei a varázsigeként örvénylő szavak.” 

Könyvei:

Az ​emlékfoltozók : mesék a szeretetről

Ez ​egy susogó levél

Kapitány ​és Narancshal

Mamó

Volt egyszer egy

Az orosz abszurd irodalom kiemelkedő alakja. 1925-től jelentek meg írásai, verseket, meséket, karcolatokat, színműveket írt. 1928-tól a Csíz című gyereklapnak dolgozott, ettől kezdve több gyerekvers kötetet adott ki. A klubban egy táskával rendelkező férfi kijött a házból, amely azóta eltűnt című verse miatt többé nem publikálhatott.

Negyvennégy pici pinty című kötete 1974-ben jelent meg Rab Zsuzsa fordításában.

„A versek is képek… A lerajzolhatatlan lélek képei.”

(Gyurcsik Rozália: Az ​elkallódott levél)

Három ifjúsági regénye jelent meg az 1970-es évek végén, megrajzolva a korszak teenagereinek életét. 

Regényei:

Az ​elkallódott levél

És ​egyszer csak kirepülnek

Vízbevető ​hétfő : Lojzi papa emlékére

A német költői realizmus legjelentősebb alakja. Első versei 1839-ben jelentek meg. Főként regényei tették híressé. 1892-ben súlyos betegsége miatt orvosa azt tanácsolta neki, hogy írja le gyermekkori emlékeit, hogy elterelje figyelmét. Gyerekek számára több német nyelvű kötetet állítottak össze verseiből. Magyarul az unokájához írt költeménye olvasható gyermekantológiákban.

Világszerte népszerű író, szellemes irodalmi paródiái, humoreszkjei tették ismertté. Magyarra Karinthy Frigyes és Szerb Antal fordították le műveit. Gyerekeknek a Hínárba áztatva, avagy az óceán hajótöröttei című elbeszélése jelent meg a Nyomozom ​a detektívet című antológiában.