December 31.

„Boszorkányságban vagy effélében sohasem hittem, ahhoz túl sok rendkívüli dolog esett meg velem.” 

(Bürger: Münchhausen ​kalandjai)

Legelső költeményei 1771-ben a Göttinger Musenalmanach című évkönyvben jelentek meg. Legismertebb művét 1786-ban írta Münchhausen báró kalandjai címmel, mely a nagyotmondó katona képtelen és mulatságos anekdotáit mutatja be.

Hőse, Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen (Bodenwerder, 1720. május 11–1797) német birtokos nemes valóban élő személy volt. Nyugállományba vonulása után szerzett hírnevet mulatságos és túlzó meséivel. Összegyűjtött történeteit 1781-ben adták ki először. Angolul Rudolf Erich Raspe saját neve alatt jelentette meg 1785-ben. Raspe (1736-1794) tudományos szerző, könyvtáros, kalandor, sokak szerint tehetséges gazember, nem riadt vissza a csalástól vagy a lopástól sem. „Találékonyságának” emlékei a 19. század közepéig fennmaradtak.

Bürger támaszkodott írásaira. A történetfüzérnek számos adaptációja létezik szerte a világon. Magyarra 1805-ben fordították le először.

Bürger könyvének magyar fordításai, átdolgozásai az ifjúságnak: 

Valóságos mesterség úgy hazudni, hogy érdemes légyen kinyomtatni, vagy Báró Nyargalótzinak tsudálatos utazása. Trattner Mátyás kiadása, 1813.

Báró Münchausen csodálatos kalandjai, csinjai, binjai amint azokat ő maga elbeszélni szokta / Lauka Gusztáv ifjúságnak szóló átdolgozása, 1863. (Pesti képeskönyvek)

Münchhausen, az igazmondó német báró csodálatos kalandjai. ford. Gaal Mózes, 1903.

Münchhausen báró vidám kalandjai szárazon és vízen / az ifjúságnak elbeszéli Vágó Ferenc, 1906.

Münchhausen báró csodálatos kalandjai szárazon és vízen / a magyar ifjúság számára átdolg. Baróti Lajos. ill. Gustav Doré, 1911.

Münchhausen csodálatos kalandjai / a magyar ifjúság számára átdolg. Z. Tábori Piroska. ill. Bortnyik Sándor, 1931.

Münchhausen báró utazásai és kalandjai / ifjúsági átdolg. Kertész Erzsébet. ill. Pályi Jenő, 1943.

Münchausen báró csodálatos kalandjai / az ifjúságnak elbeszéli Gálszécsi István. ill. Korcsmáros Pál. címlap Weidlinger Júlia, 1943.

Münchhausen báró kalandjai / Mándy Iván átírásában. ill. Fery Antal, 1944.

Münchausen báró kalandjai 1-2. ill. Zórád Ernő, 1957. (Ifjúsági képregény)

Münchhausen vidám kalandjai / G. A. Bürger nyomán feldolg. Elena Chmelová. szlovákból ford. Tordon Ákos. ill. Vincent Hloznik, 1975.

Münchhausen báró kalandjai / átdolg. és ford. Tordon Ákos. ill. Gustave Doré, 1994.

Münchhausen báró barangolásai a nagyvilágban / G. A. Bürger műve nyomán ford. Csire Gabriella, ill. Felszegi Stefánia, 2001.

Münchhausen : Münchhausen báró csodálatos utazásai és kalandjai szárazon és vízen : nyolc történet / átd. Erich Kästner. ford. Rónaszegi Éva. ill. Walter Trier, 2014.

„Petőfi Sándor születésének 131-ik évfordulóján este láttam meg a lámpavilágot Budapesten. A néprádió korában még nem volt szilveszteri rádiókabaré, így a magam módján a világrajövetelemmel igyekeztem pótolni az űrt. Amint megtanultam írni, író szerettem volna lenni. Írtam is eleget az asztalfióknak. Összes műveimet 18-ik születésnapomon ünnepélyes keretek között elégettem a cserépkályhában … Ha hosszú, reménytelennek tűnő várakozás után nem születik meg a fiam, Bence (1999), akkor nem születik meg Hangya Máté és soha nem jelenik meg A kelyhesek titkos temploma című könyvem sem. Általa és vele visszaköltöztek a családunkba a mesék, a versek, versikék, a dalocskák, az énekek.”

(Schmuck Ottó)

Vannak a magyar gyerekirodalomnak különleges alakjai, akik egyszer csak felbukkannak, letesznek a szerkesztő asztalára egy kéziratot, aztán eltűnnek, és élik tovább megszokott életüket. Ilyen volt Schmuck Ottó is, A kelyhesek titkos templomának szerzője. Közgazdászként végzett, és viszonylag későn vált íróvá: fia születése hozott nagy változást az életébe, neki ajánlotta regényét, amely a rendszerváltozás utáni időszak egyik legelső ifjúsági kalandregénye volt Magyarországon.

„Kérem … nem hagyhatná abba a „húsevést”, ahogy ön nevezi? Higgye el, a gomba is tápláló, és a bogyó is. Tessék példát venni a medvéről.” 

(Fedor Ágnes: Állatóvoda)

Írt novellát, regényt, verset, tv-játékot, publicisztikát. 1934-től a Pesti Napló munkatársa volt. Első könyve, a Négy gyerek meg egy oroszlán című meseregénye 1943-ban jelent meg. 1949-től 1953-ig – mint Wesselényi báró (az árvízi hajós dédunokájának) felesége – nem kívánatos személy volt a lapoknál, ezért gyermekszínjátékokat, bábosok részére mesejátékokat készített. 1956-ban adta ki az Ifjúsági Kiadó Állatóvoda című meséjét. Kovács Judittal és Osvát Katalinnal közös humoros könyvüket Vidám ​illemtan címmel jelentették meg 1958-ban.

Német-orosz származású szerző, Münchenben élt. A német gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusa, novellát, regényt, színházi műveket és filmforgatókönyvet írt. 

Magyarul megjelent művei:

Halló! ​Sebastian? : ifjúsági regény

Mi ​történt Kristóffal? : regény

Töftöf ​és a kék óriás : meseregény

A dzsungel (gyakran történeteinek helyszíne is) szerelmeseként vadon élő állatokat tenyésztett és háziasított, vadászott és halászott. Az ​őserdő meséi című könyvét 1918-ban írta, s gyermekeinek ajánlotta. Magyarul 1978-tól olvasható.

Munkássága hatással volt más nagy dél-amerikai írókra.

„Mesék tején lóg,

kezében somfaág a

világverő kard.” 

(Jánk Károly: Kisfiú)

Az 1990-es évektől publikál, számos verseskötete jelent meg. „… ez a költői varázslás … könnyed játék a szavakkal, a nyelvvel, a formával, a tárgyakkal és minden körülöttünk fellelhető dologgal” – írja gyerekeknek szánt költészetéről Végh Balázs Béla. 

Gyermekvers kötetei:

Hajnali hinták : versek kicsiknek, nagyoknak

Őzláb Rudi és társai : versek a gombákról

Üzen ​neked, Őszapó

A német gyermekirodalom klasszikusa a 19-20. század fordulóján. Férje, Richard Dehmel író volt, közös műveik is megjelentek. Magyarul a Jó ​reggelt, Öcsike! című verses képeskönyve jelent meg először 1970-ben, Fazekas Anna fordításában, majd Tótfalusi István állított össze kötetet verseiből Ébredéstől elalvásig címmel.

„A mese mindennek az alapja. Nem véletlenül kíséri az emberiséget a kezdetektől, és úgy gondolom, hogy a mai világban van talán a legnagyobb szükség rá.” 

(Pásztohy Panka)

Az egyik legnépszerűbb magyar gyerekkönyv-illusztrátor, és íróként is alkot. Művészcsaládban nőtt fel. A Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakán diplomázott. Első munkái az Egyszervolt című meseantológiához készültek 2006-ban. Közel száz könyvet, tankönyvet, foglalkoztató- és játékkönyvet, társasjátékot illusztrált. 2015-ben indította el a Pitypang és Lili című saját sorozatát. Férjével, Pásztohy Andrással készült el közös könyvünk, A kisegér, aki majdnem hős lett. A Pesti mese című könyvében saját gyerekkorára és tanítónő nagymamájára emlékszik vissza. 

Saját mesekönyvei:

Halló, ​mama!

Ki ​lakik a tojásban?

Pesti mese

Pitypang és Lili sorozat

2002-ben végzett az Iparművészeti Egyetemen. Ismeretterjesztő műveket, gyerekkönyveket illusztrál. Papírszínházi meséje, a Hamupipőke 2008-ban készült el. Nagy sikert aratott Bernáth József: Szörnyen jó szakácskönyvének illusztrációival, melyben a valódi fotók és a vicces rajzok keverednek. Így válnak az ételek utált alapanyagaiból kedves kinézetű szörnyecskék, amelyek mind azt sugallják, hogy igenis meg lehet őket szelídíteni, csak kísérletezni kell velük.

1982-ben megalapította az ország első magángalériáját a műtermében. Újeklektikus stílusban, művészettörténeti idézetekkel, utalásokkal dolgozott. Egyedi technikával készült képei a radírfestmények. Tarbay Ede, Marék Veronika és Urbán Gyula többkezes Centi című regényét illusztrálta gyerekeknek.

Az Egyesült Királyság nemzetközi hírű művésze, 2016 óta jelennek meg könyvek a rajzaival a világ több pontján. Magyarországon a Kukucskálj bele sorozat illusztrátoraként ismerjük.

A 20. századi modern festészet egyik legjelentősebb alakja. A fauvizmus (vadak) irányzatának egyik képviselője. 1890 nyarától vakbélgyulladás következtében majdnem egy évig ágyban kellett feküdnie, ekkor kezdett festeni, mely a szenvedélyévé vált. Nem csak a színekkel, a papírkivágással is kísérletezett. A kollázs készítést „ollóval való rajzolásnak” nevezte. Életéről, munkásságáról több mesekönyv és ismeretterjesztő kiadvány készült gyerekeknek.

„Van, aki az irodalomhoz ért, más a történelemhez, van, aki a gasztronómiához, van, aki utazni tud, van, aki művelt – ő ezt együtt hozza, elegánsan és tárgyszerűen és mindig érdekesen: mesél, mesél.” 

(Esterházy Péter Halász Zoltánról)

1955-től a Corvina Kiadó munkatársa volt. Regényein kívül ismeretterjesztő műveket, szakácskönyvet írt. 

Gyerekeknek kiadott ismeretterjesztő művei:

Bonfini ​tanár úr

Históriák ​a magyar régészet történetéből

Így ​élt Pasteur

Romvárosok ​a sivatagban : Stein Aurél belső-ázsiai utazásai

Ur ​városától Trójáig