Vadadi Adrienn (Szeged, 1976. június 1) író, óvónő
„A tánc nem kilók, hanem szabadság kérdése.”
(Vadadi Adrienn: Miénk a színpad!)
Már gyermekkorában és később kislányával is történeteket talált ki a mindennapokról. Tizenöt évig óvónőként dolgozott. Élményeiből született meg az első könyve 2013-ban Leszel a barátom? címmel. „… a gyerekek nem akartak vele barátkozni. Lea emiatt nagyon sokat szomorkodott, ezért úgy döntöttem írok neki és a csoportnak egy olyan mesét, amelyben ő a főszereplő. A mese hatalmas sikert aratott a gyerekek között. Ezután kezdtem más szemmel is nézni őket és ha történt valami érdekes, leírtam” – mondja a kezdetekről.
Több sorozatot adott ki kicsikről, de iskolásoknak szóló művei is vannak. Egyik legkedveltebb könyve Kicsimackóról szól, aki – Vackor utódjaként – a gyerekek szemszögéből mutatja be a hétköznapokat.
Gyerekkönyvei:
Alma utca 22. folyt. Nyomás a suliba!
Barkamesék-sorozat
Kicsimackó-sorozat
Kockacukor lovassuli-sorozat
Leszel a padtársam?
Matricás Laci-sorozat
Mi a Szösz? folyt. Kicsi Szösz
Miénk a színpad! : gyerekregény
Miki majom varázsol (Bibi és Borzi)
Óvodás lettem-sorozat
Az örökkön örökké fa
Öten a Kőhegyen
Pepe a bölcsiben
Titkos reggeli. Titkos vacsora : családi mesék
Koncsol László (Deregnyő, 1936. június 1-2023) szlovákai költő, író, műfordító, szerkesztő, tanár
„Jól figyelj: a végtelen
tükröződik bennem.”
(Koncsol László: A harmatcsepp)
1954-től jelennek meg írásai. Sokoldalú tevékenysége a szlovákiai magyar irodalmi élet egyik legfontosabb szerzőjévé és kritikusává tette. A Móra Kiadó gondozásában jelent meg verstani könyve Ütemező : kis könyv arról, hogy milyen lábakon jár, szalad, forog vagy ugrabugrál a vers címmel.
Gyermekvers kötetei:
Batyuzgató
Csiribik
Színmuzsika, fényvarázs
Szól a fényes láthatatlan
Vizesnapló
Miklosovits László (Zalaegerszeg, 1944. június 1) grafikus
1982-től a Nimród vadászati folyóirat munkatársa. Munkássága több rétegből tevődik össze: a koncentrált kifejezéstől a finoman, részletesen megmunkált rajzokig terjed. Ifjúsági regények illusztrátora.
Batka János (Janowa Góra, 1795. június 1-1874) cseh-magyar zeneszerző
1829-től már ismert egyházi zeneszerzőként tartották számon. 1843-tól Pozsonyban élt. Életéről, munkásságáról Kacsinecz Krisztián írt könyvet Batka, a pozsonyi muzsikamester címmel.
















