Június 26.

Az Írók ​gyermekkorukról című kötetben mesél életéről. 1970–1975 között az újvidéki Jó Pajtás című gyermeklap munkatársa volt. Szerb gyerekkönyveket fordított magyarra.

Gyermekvers kötetét Bájoló címmel jelentette meg.

Monda- és mesefeldolgozásokat gondozott és adott közre:

Mátyás király országlása : Bognár Antal meséi

Az ördög és a molnárlegény : magyar népmesék

Rózsa Sándor : menedéke : Bognár Antal meséi

A sárkányölő királyfi : szerb népmesék Vuk Karadžić gyűjtéséből

Szent Péter atyafisága : Bognár Antal meséi

A szépen zengő pelikánmadár : jugoszláviai magyar népmesék

Tündér Ilona kertje : Bognár Antal meséi

A zentai kőkecske : magyar mondák

Hajóépítő mérnökként ismeretterjesztő műveket írt és televíziós kommentátorként dolgozott. A Polonéz fedélzetén egyedül hajózta körbe a Földet 1972-1973-ban a Horn-szoroson keresztül. 1999-2000-ben ugyanezt az utat megtette visszafelé. Magyarul is megjelent A ​Polonez vitorlás : Baranowski kapitány útiélményei : hajózás New Yorkból Európáig című könyve.

Számos gyermek- és ifjúsági történet szerzője, gyermek- és mesefilmeket is írt. Magyarra Petrovácz István fordította műveit.

Könyvei:

Barátom, ​az oroszlán : regény

Érclovas a város felett : gyerektörténetek

Megyek ​az orrszarvú után : képes mese

Az Iparművészeti Főiskolán animációt tanult, Jankovics Marcell és Dargay Attila voltak a mesterei. Könyvillusztrálással 1987 óta foglalkozik. Főleg ifjúság-, szatirikus- és humoros regényekhez készít rajzokat. Több sorozat illusztrátora.

Önálló történeteket is ír:

Apa! ​Nekünk miért nincs háziállatunk?

A ​dobostorta csata

A ​fagylaltrajongó királylány

„Csend, rend, figyelem. Elhuhogta a bagoly, hogy aludni kell. Márpedig ha ez a vén bölcs megszólal, minden erdei gyermek szót fogad neki. Hisz a bagoly osztja az álmot! S aki nyűgös, az csak ócska, gyűrött, fakó álmot kap, százszor is megálmodottat, ami már senkinek sem kell.”

(Ljuba Stíplová: Kisállatok ​esti meséje)

A csehszlovák és a nemzetközi gyermekillusztráció klasszikusa. Főként természeti témájú illusztrációiról vált híressé. Képei megalkotásában a szülővárosa és a morvaországi nyaralásai is inspirálták. A Jeszenik-hegységben később műterme és saját vadászterülete lett, ahol inkább fegyvertelen vadászként járta a vidéket. Ennek tanúságtétele a rajzolás és a festészet lett. A csehszlovák Állami Gyermekkiadó munkatársaként szerzett hírnevet az illusztrációival. Magyarországon is több klasszikus és természetet bemutató mű jelent meg gyönyörű vízfestményeivel. Kicsiknek készült A ​mi állataink és a Kisállatok ​esti meséje című képeskönyve.

A XX. század második felének festőegyénisége, akit egyedülálló stílusa tett különlegessé. Festményei gyakran ábrázolnak álomszerű, titokzatos tájakat és alakokat, melyekben a valóság és a képzelet határán mozog a néző. Képzőművészeti alkotásai mellett szívesen illusztrált versesköteteket és meséket.

Első karikatúrái 1970-től a Magyar Ifjúságban jelentek meg, majd a Ludas Matyi munkatársa lett. Brenner Györgyöt tekintette mesterének. Tervezett könyvborítókat, plakátokat, illusztrált könyveket, tankönyveket, készített animációs filmeket, rajzfilmeket.

Legtöbben a madárvilág kutatójaként emlékeznek rá, egyik legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv. Foglalkozott a halászattal és Magyarország pók faunájával is. Nevéhez fűződik – többek között – a magyar tudományos barlangkutatás. Felesége Borosnyay Kamilla író.

Német nyelvű családban született, 7 éves korától kezdett magyarul tanulni. Apja maga is jelentős ornitológusnak számított, és a korszak vezető tudósaival levelezett. 1848-ban egyik barátjával megszökött otthonról, hogy a szabadságharc katonája lehessen. A magyarsághoz való kötődéseként nevét megkurtítva, a Herrmann helyett Hermant használt. Bár mérnöki pályáját kettétörte apja halála, korának jelentős természettudósává vált. 1875-től a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában dolgozott. A kiegyezés utáni magyar politikai élet szereplőjeként Kossuth Lajos eszmei világát követte. Ismeretterjesztő munkássága jelentős. Arany, ​Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága című könyvében elemzi a nagy költők madarakhoz fűződő viszonyát. Erdők, ​rétek, nádasok című könyve iskolás gyermekek számára készült Szepesi Attila költő gondozásában.