Június 29.

„Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is.”

(Saint-Exupéry A kis herceg)

Katonai szolgálatát a légierőknél végezte, később a nemzetközi postajárat pilótája volt. Első meséje A pilóta címmel jelent meg. Eltűnésekor felderítő repülést végzett.

A kis herceg című regénye a világirodalom klasszikusává vált, többrétegű mondanivalója miatt gyerekek és felnőttek egyaránt olvassák. Először angol nyelven, majd franciául jelent meg 1943-ban, a szerző saját akvarelljeivel. Magyarul 1957-ben adták ki Zigány Miklós, 1970-ben Rónay György fordításában. Számtalan adaptációt készítettek a mű alapján. 2020 óta június 29-ét a Kis Herceg Nemzetközi Napjává nyilvánították. Több aszteroida kapott a szerzőhöz illetve a meséhez kötődő nevet. Mélylélektani elemzése Eugen Drewermann nevéhez fűződik.

Antoine de Saint-Exupéry életéről is több gyerekkönyv született.

„…istenem, egy olyan szoba, ahol csak könyv van, ennél tündéribbet elképzelni sem tudott.”

(Móricz Zsigmond: Légy ​jó mindhalálig)

A magyar irodalom és gyermekirodalom klasszikusa. Legidősebb lánya, Virág, szintén író lett.

A Debreceni majd a Sárospataki Református Kollégium diákja volt. Gyenge eredményei miatt anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, a kisújszállási gimnázium igazgatója segítette tanulmányaiban és az érettségi letételében. 1900-ben Budapestre költözött. 1903-ban lett az Újság gyermekrovatának szerkesztője Mikszáth Kálmán támogatásával. Szatmár falvait járva dalokat, találós mesét, játékokat gyűjtött. Életéről és munkásságáról a Móricztól Móriczról című kötetben olvashatunk.

„Gyerekírásaival – úttörőként – nem a pedagógiai, hanem az esztétikai értékeket részesíti előnyben. Ő érez rá elsőnek a gyermekköltészet sajátosságaira, esztétikai minőségeire” – írja Végh Balázs Béla. – „Szinte eszköztelenül újítja meg a hagyományos hangsúlyos formákat, s a népiből gyermekivé alakítja a nyelvet, verseit eljátszhatóvá teszi. A szatmári népi gyermekjátékokból merítve évtizedekkel megelőzte Kodály Zoltán elképzelését a gyermekfolklór oktatásáról.”

Első megjelent könyve a Vas Jankó című elbeszélés volt az 1900-as évek elején. A Hét krajcár című novellája 1908-ban jelent meg a Nyugatban. Megrázó műveket írt gyereksorsokról (Árvácska, Hét krajcár, Légy jó mindhalálig), melyeket nem gyermekeknek szánt olvasásra. A Légy jó mindhalálig ifjúsági kiadása 1922-ben jelent meg Pólya Tibor rajzaival. A művet Nógrádi Gergely meséli újra.

Gyerekkönyvei:

Állatmesék

Benyus : elbeszélések (Kispajtások mesekönyve)

Boldog ​világ : Móricz Zsigmond összes állatmeséi

Csibe : válogatott novellák

Disznók ​az esőben

Erdő-mező világa : állatmesék (Benedek Elek kis könyvtára)

Az ​ezüstkirály sípja : mesék

A ​halhatatlanságra vágyó királyfi. A nehéz kétgarasos

Hét ​krajcár : novellák

Hol ​volt, hol nem : verses állatmesék

Iciri-piciri

Ifjúsági írások (Móricz Zsigmond összegyűjtött művei)

Kismalac ​meg a farkasok

A ​kóró és a kismadár

Légy jó mindhalálig : regény

A ​nehéz kétgarasos : mesék, novellák

Olvasókönyv ​Móricz Zsigmond műveiből

Pipacsok a tengeren : regény

A ​pórul járt farkas

Rojtos ​Bandi : novellák

A ​róka meg a favágó

A sasfia meg a sasfióka : novella (Benedek Elek kis könyvtára)

Többet ​ésszel, mint erővel

A ​török és a tehenek

Vas Jankó (A legjobb olvasmányok)

„Most először esett meg vele, hogy ama ismeretek gyakorlati alkalmazására került sor, melyek el nem sajátításába oly sok energiát fektetett iskolai kötelességeinek nem teljesítése közben.”

(Sławomir Mrożek: Menekülés ​Délre)

A lengyel szatíra mestere, elbeszéléseket és drámákat is írt. Első szatirikus elbeszélései 1950-ben jelentek meg, első színházi munkája a Bim-Bom ifjúsági színház számára készült.

Menekülés ​Délre című regényét saját rajzai illusztrálják. A kalandos történetet burleszkbe illő fordulatok teszik szórakoztatóvá és alkalmat adnak a szerzőnek a játékos és elgondolkodtató filozofálásra.

A felvilágosodás korának klasszikusa, a német ifjúsági irodalom egyik úttörője. Pedagógiai munkássága is jelentős. A Humboldt család magántanára volt, később megalapította saját oktatási intézményét és gyermekkönyvtárát.

Az 1779/1780-ban jelent meg az Ifjabb Robinson, amely Defoe regényének szabad fordítása és adaptációja. Számos nyelvre lefordították és az első kifejezetten ifjúsági regénynek számít. 1781-ben jelent meg Az Amerika felfedezése című regénye. Pedagógiai narratív stílusa inspirálta korának szerzőit.

Magyarul megjelent művei gyerekeknek:

Ifiabbik Robinzon / íródott a’ gyermekeknek gyönyörködtető és hasznos magok mulatságokra J. H. Kámpe úr által. fordítódott németből magyarra Gelei József által. Pozsony, 1787

Erkölts-könyvetske : íródott a pallérozottabb rendbéli gyermekeknek hasznokra / Kámpe J. H. által. fordítódott németből Földi Ferentz által. Komárom, 1789

Amerika fölfedezése : mulatságos olvasó könyv gyermekek és ifjak számára : Kortez. Kolumbus. Pizarro / Henr. Joachim Campe után Peregriny Elek. Pozsony, 1836

„Írás közben felszabadulok, ami semmihez sem fogható élmény. Mert így teljes szabadságomban áll olyan embernek lenni, amilyen csak akarok. Minden ítélkezés, minden bírálat nélkül.”

(Deborah Lytton: Csend)

Gyermekszínészként kezdte a pályáját, 6 éves korától játszott. 1999 óta ír forgatókönyveket és regényeket. Magyarul a Csend című ifjúsági regénye jelent meg.

„Számomra legfontosabb a környezettudatos gondolkodás, ebben a szellemben próbálok dolgozni.”

(Kismarty-Lechner Zita)

Tervezőgrafikusként és illusztrátorként dolgozik, valamint készségfejlesztő művészeti foglalkozásokat vezet.

A 20. század elejének közkedvelt grafikusa, nevéhez fűződik a korabeli Verne és Karl May sorozatok és más klasszikus gyerekkönyvek illusztrációi.