Június 30.

„Lássátok … ez a gyenge kicsi szerszám kardnál is erősebb kard, bajt vív dicsőségért és életért; ostor is ez a szerszám, serkent s fenyít; tárogató is, mely némán sivalkodik majd számtalan fülekbe; tű is ez a szerszám, embernek és nemzetnek hírét varrogatja; fényessége pedig nem tűnél, de villámnál is nagyobb és messzibbre érő, mert ennek a világánál is nagyobb és messzibbre érő, mert ennek a világánál látja a jelent a jövendő. És fényes ekevas is ez a könnyű lúdtoll, akit az ujjam közt forgatok, ez szántja az idő földjét, melybe derék magyarok vetik el a nemzet örök életét.”

(Szép Ernő: Mátyás ​király tréfái)

A magyar irodalom klasszikusa. 1902-ben jelent meg első verseskötete. 1908-tól rendszeresen publikált a Nyugatban. Minden műfajban alkotott, nyelvezete lírai, gyengéd érzelmességgel teli, empátiával mások és saját maga iránt. Hetedikbe jártam című regényében a 19/20. század fordulóját, ifjúságának világát mutatja be korabeli nyelven.

Gyermekkönyvei:

Édes. Egy gyerek históriája, aki nagyon szerette a cukorkát : serdülő fiúknak, lányoknak

Egyszer volt Budán kutyavásár : mese

Az egyszeri királyfi : mesejáték

Gyereknek való : versek

Két ​mese Mátyás királyról

Mátyás király tréfái

Most szeretnék gyerek lenni : versek

1944-ben költözött Balatonfüredre, ott kezdte gyűjteni a Balaton-felvidék helytörténeti emlékeit. Balatonfüredi házát az utolsó irodalmi szalonként emlegetik, 1946-tól folyamatosan látogatták írók, művészek. Életéről, munkásságáról a Nyitott kapu és A ház és gazdája című könyv mesél.

Ismeretterjesztő kiadványokat és elbeszéléseket írt, mondagyűjteményeket, antológiákat állított össze.

Gyerekkönyvei:

Amiről ​a kövek beszélnek : történelmi regék, mondák, történetek

Amiről ​a vizek beszélnek : regék, mondák, történetek

Aranyhíd : balatoni mesék, mondák, történetek

Délibáb : alföldi regék, mondák, történetek

A ​Duna-Tisza regéi : regék, mondák, történetek

Ezüsthíd : balatoni mesék, mondák, történetek

A ​hajómalom kísértete : elbeszélések

Hínártündérek : balatoni mesék

A ​miskolci kalmár : elbeszélések

Regélő ​Dunántúl : mondák, történetek a Dunántúlról

Sárkányfészek : regék, mondák, történetek Észak-Magyarországból

A ​soproni ötvös : elbeszélések a XVI-XIX. századi magyar céhekről

A ​sümegi fazekas . elbeszélések régi mesterségekről

„Íme, a nonszensz (más néven badar).

És nem kell hozzá túl finom radar,

hogy megállapítsuk, hogy ez a sok klasszikusforma dalmű

hiánypótló és már-már forradalmi.

Ez egy alapmű, hagyjuk a dumát,

itt a magyar Lear Eduárd.

Tovább magunkat nem kell úgy restellnünk,

végre nekünk is van egy Morgensternünk.” 

(Varró Dániel – Havasi Attila kötetéről)

A nonszensz költészet mestereként mutatkozott be. Gyermekversei antológiákban jelentek meg.

1001 ​magányos rinocérosz : korhatáros gyerekversek című kötete „tizen-, huszon-, harmincegynéhány éves gyerekeknek szól, akik kedvelik az abszurd humort és a költői nyelv tűzijátékait” – írja Keresztesi József az ajánlójában.

Édesapja Szabó György, a bükki füvesember. Természetgyógyászként folytatja édesapja vállalkozását, gyógynövény termékeket forgalmaz. Szakkönyvei mellett mesekönyvet is írt Ici-Pici ​mese címmel.

Egy Goebbels-karikatúra miatt nem fejezte be a középiskolát. 1957-től Svájcban élt. Walter Trier halála után ő illusztrálta Erich Kästner könyveit, akivel jó barátok voltak.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikus szakán végzett. Bókkon Gábor: A megbántott kövér felhő című verses képeskönyvét tervezte.

2010-ig a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt. Felesége Bányay Anna grafikus.

Pécs irodalmi életének egyik szervezője volt. Munkássága nyomán a Baranya Megyei Könyvtár irodalmi, tudományos műhellyé fejlődött. Együtt dolgozott Csorba Győzővel. Munkásságáról Bartusz-Dobosi László írt könyvet Egy élet térképe címmel.

Gyerekek számára ismeretterjesztő műveket írt:

Így élt Zrínyi Miklós

Magyarország (Képes földrajz)

A nyugati kapu (Ezerszínű Magyarország)

Szülőföldünk, ​a Dunántúl

Testvérmúzsák : művészeti ágakról

Zalamente, ​Somogyország (Ezerszínű Magyarország)