Szeptember 1.

Több évtizeden keresztül dolgozott a Móra Könyvkiadó szerkesztőjeként. Antológiákat állított össze, átdolgozásokat és műfordításokat jelentetett meg. Gondozta a Világjáró varázscipők sorozatot. Hispanistaként kutatta és tanította a spanyol nyelvű irodalmat és kultúrát.

Janosch német író könyveinek fordítója.

Meseátdolgozásai:

Égig érő mesefa : mesék furfangos állatokról és varázslatos hősökről

A kócsagmadár és az álom : brazil népmesék

Obi, ​a gőgös kókuszdió : kubai joruba mítoszok és mesék

A ​titokmondó fa : angolai és mozambiki népmesék

A ​tollaskígyó búcsúja : közép- és dél-amerikai indián mesék és legendák

„Azt mondják, mikor lehullik egy csillag, kívánni kell valamit … Kívánjuk most azt, hogy megszabadulhassatok a hibáitoktól, és az életet mindjárt szebbnek látjátok.”

(André Dhôtel: Ahová ​nem juthatunk el soha)

1928-tól publikált, első regényét 1930-ban adták ki. Kritikusai szerint írói világa, a „Dhotelland” éppoly valóságos, mint amennyire képzeletbeli.

Ahová ​nem juthatunk el soha című lírai hangvételű regénye nagy sikert aratott 1955-ben, több nyelvre lefordították.

„A néven nevezett félelemmel könnyebb felvenni a harcot, minden kiejtett szóval egyre halványul.”

(Kompaníková: Az ​ötödik hajó)

A szlovák irodalom elismert képviselője. Felnőtteknek és gyerekeknek szóló könyveket és dalokat is ír, műveit számos nyelvre lefordították.

Magyarul a Mélytengeri ​mesék című, különös hangulatú mesekönyve és Az ​ötödik hajó című ifjúsági regénye jelent meg.

Televíziós munkái után 2001-ben kezdte írni a Vad banda című filmsorozatának forgatókönyvét. A műből 13 részes könyvsorozat készült, mely egy gyerek focicsapat kalandjait meséli el.  A Honky Tonk kalózok kötetei is megjelentek magyarul.

A modern francia irodalom klasszikusa. Életét valódi és „továbbképzelt” utazások sorozataként látta. Dokumentumfilmet forgatott egzotikus vidékeken, dolgozott újságíróként és haditudósítóként. A versírás számára szavakba zárt cselekvés volt. Költeményeit Kassák Lajos fordította magyarra. Gyerekekhez szóló versei antológiákban jelentek meg.

„Szigorúan véve az illusztrátor latinul: aki megvilágít”.

(Kalinovszkij)

Elismert művész volt, csak rá jellemző, egyedi mesevilágot teremtett. 14 évesen megnyerte a Pionerszkaja Pravda rajzpályázatát, ezért kerülhetett a moszkvai Művészeti Intézetbe.

Klasszikus művek sorát illusztrálta. Hazánkban Uszpenszkij és Prokofjeva könyvei jelentek meg rajzaival.

1893-ban mutatták be főművét, a Jancsi és Juliska című meseoperáját Weimarban nagy sikerrel. Budapesti ősbemutatója 1895-ben volt. A librettót nővére írta a Grimm-mese alapján. Népszerűségére jellemző, hogy Luciano Pavarotti kedvenc gyerekoperájának nevezte. Később a Csipkerózsika történetéből is opera született.

Humperdinck mesés művéből Vibók Ildi és Jessica Courtney-Tickle készített könyvet a Klasszikus zenemesék sorozatban.