Szeptember 8.

„…a gyerekeknek rossz irodalmat adni tisztességtelen dolog.”

(Markó Béla)

Költői munkájának szerves része a gyerekirodalom. Felnőtteknek szánt könyveiben is közzétett gyermekeknek írt költeményeket, de a gyerekversköteteibe ezeket nem vette fel. Ugyanakkor itt számtalan olyan verset találhatunk, amelyeket bátran közölhetett volna a felnőtt kiadványokban. Gyermekei születésével közvetlen kapcsolatot teremtett a kisebbek világával, ez inspirálta arra, hogy velük együtt fedezze fel ismét a világot. Tematikájában fontos szerepet kap a kert.

Meséi Ki ​lakik a kertünkben? címmel jelent meg. Középiskolásoknak tankönyveket írt, valamint verselemzés kötetet Olvassuk együtt címmel. Az Igaz Szó kiadásában szerkesztett ifjúsági antológiákat. 

Gyerekvers kötetei:

Balázs kertje

Brúnó, ​a kedves véreb

Ha varázsló lennék

Hasra ​esett a Maros

A hold fogyókúrája

Karikázó idő

Miért ​lassú a csiga?

A pinty és a többiek

A ​pitypangok királya

Szarka-telefon

Száz ​mázsa hó

Tücsöknóta

„… csak a fiú tartson ki kicsikét,

tartsa szép ferdén a képét,

borzolja vissza boglyas haját,

nézzen a káposztáskertbe át,

még ki sem mocorogta magát,

már jó a fénykép.” 

(Kalász Márton: Fénykép)

Sváb családban nőtt fel, tízéves koráig csak németül beszélt. Tehetségét középiskolai magyartanára fedezte fel. Mesterének Csorba Győzőt tekintette, segítségével bekapcsolódott a pécsi irodalmi életbe. Munkásságára hatással voltak német tanulmányútjai. 2001-től vett részt a Magyar Írószövetség irányításában. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Számtalan antológiában jelentek meg gyerekversei. Ki ​kap szamárkenyeret? című verseskötete egyszerre szól minden korosztályhoz. Morgató című gyerekregényét a Berlinben töltött évek inspirálták. Német írók műveit, köztük verseket, meséket fordított. Michael Ende: Momo című regényének első magyar nyelvű tolmácsolója.

„Volt egy teve,
Elek volt a neve.
Történt egyszer vele,
hogy mindent lelegele.
Azóta hát
csak homokot lát,
s gyötri a nap heve.”

(Barak László: A telhetetlen teve)

A Nap Kiadó igazgatója. Kicsiknek szóló ritmikus verseit szívesen éneklik, nagyobbaknak svéd típusú gyerekverseket ír.

Gyerekkönyvei:

Adok neked valamit

Időbolt

Micsoda kaland

Ne hidd, hogy mese!

A német biedermeier irodalom jelentős képviselője. „Csodálatos, fojtott bensőség, arányos szépség, templomi áhítat van a verseiben” – írja Kosztolányi Dezső. Magyarul megjelent Mozart ​prágai utazása című regénye és A ​varázscipő című mesekönyve.

Több mint harminc évig élt és alkotott a szolnoki művésztelepen. 1989-ben Szigligetre költözött családjával, itt a Balaton fényei, a vízpart élővilága új inspirációt jelentettek számára. Képzőművészeti munkái mellett szívesen illusztrált gyerekkönyveket.

A cseh és a nemzetközi zenetörténet egyik legnagyobb zeneszerzője. Műveiben felhasználta a cseh népművészet motívumait. 1857-től tanult orgonálni és hegedülni, az 1860-as években már komponált. Munkásságát Brahms is támogatta. Három évet töltött az Egyesült Államokban a New York-i Konzervatórium élén. Itt írta Újvilág (9.) szimfóniáját, melyben indián és afroamerikai folklórelemek is megjelennek.

Életéről Renáta Fučíková készített képregényt.

A nemzet csalogányának becézték szép hangja miatt. Kedvenc műfaja a népszínmű volt. Szülei vándorszíntársulattal járták az országot, a kislány négyévesen már statisztaként szerepelt. Tizenhárom éves korára kész színésznő lett és önálló szerepeket játszott. Zenei képzését első férjétől, a cseh Blaha János karmestertől kapta. A bécsi Carltheater szerette volna szerződtetni, ám Blaháné visszautasította az ajánlatot, azzal az indokkal, hogy ő magyar színésznő akar maradni.

Karcsai Kulcsár István írta meg életrajzát az Így élt sorozatban.