Szeptember 9.

„A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van…”

(Lev Tolsztoj: Háború ​és béke)

A realista orosz próza mestere. Önmagát fenntartani tudó paraszti közösséget kívánt létrehozni, ezért birtokán falusi iskolát alapított. A történelmet ő maga oktatta a gyerekeknek. Népszerű nagy regényei mellett olvasókönyvet és meséket is írt. Középiskolásoknak a Matúra klasszikusok sorozatban jelent meg az Ivan ​Iljics halála / Szergij atya című kötet.

Gyerekkönyvei:

Lev Tolsztoj meséi

Medve a szekéren

Mesék

A nagyapó és az unokája : leporello

Panov apó karácsonya

Panov ​apó különös napja

A ​tűzoltó kutyák

1936-tól publikált meséket, jeleneteket folyóiratokban. 1937-ben első helyezést ért el egy nemzetközi mesepályázaton. Egérút című bábjátékát 1949-ben mutatták be, később színjátékot írt Mártonka vasárnapja címmel. 1950-től a Magyar Rádió munkatársa lett, 27 évig szerkesztette a Miska bácsi lemezes-, majd levelesládája című műsort. Több levelezőjével alakított ki szoros kapcsolatot, szinte családjaik részévé vált. A levelek inspirálták A kölyökkapitány című regényét. Mintegy ötven ifjúsági hangjátékot írt. Meséiben szívesen szólaltatta meg a tárgyakat, jelenségeket.

Gyerekkönyvei:

Bendegúz, a kölyöktigris és más történetek

Az élő szoba meséi

Az ​elveszett mese és egyéb történetek

Győznek a Barót-fiúk : ifjúsági regény

Jutka és a bábszínház

Kőbányai gyerekek : ifjúsági regény

A ​kölyökkapitány

Mese a világszép hóemberről

Orbán és Petronelka : gyermekregény

Petruska vasárnapja (Bábszínpad)

Szervusztok ​hajnalkák : mesék

Tóbi, a kisautó : meseregény

Vadrózsa vagy galagonya : ifjúsági regény

„Azonkívül, hogy tudd: a zsiráfok különösen szeretik a csendet. Minden zsiráf napi három-négy órán át csendet eszik. Ha nem kap elég csendet, éhen hal.”

(Márkus István: Három kismajom viszontagságai és kalandozásai Pesten és Óbudán)

Tudományos munkája, publicisztikája mellett meséket és ismeretterjesztő műveket írt. Gyerekeknek szóló műveiben ötvözi a népmesei elemeket a gyerekek tapasztalataiból szerzett élményanyaggal, szókinccsel. Felesége Kresz Mária néprajzkutató volt.

Gyerekkönyvei:

Hómari : verses mese

Mackókirály ​és Kicsurka őzike : meseregény

Mikulás a kenguruk szigetén és más mesék 

Képes történelem kötetei:

Európa ​élre tör : Európa fejlődése a XV-XVII. században

Forradalom és szabadságharc

„Gyermekeknek dolgozni a legnehezebb művészi feladat, ezért kell felsorakoztatni legjobb íróinkat, zeneszerzőinket.”

(B. Pápa Relli)

1937-ben jelent meg első mesekönyve A nap benézett az ablakon címmel. 1946-ban a rádió munkatársa lett és Képes Gézával szerkesztette a Rádió Gyermekújságot, mely 1947-ben könyv alakban is megjelent. Meséket, mesejátékokat és több gyermekoperát írt, klasszikus írók műveit dolgozta át az Állami Bábszínház és a Magyar Rádió számára. Meséinek nagy része kéziratban maradt.

Gyerekkönyvei:

1×1 : képeskönyv

Ferkó : képeskönyv

Hans und Helga

A nap benézett az ablakon : mesék

Panni : képeskönyv

Szemfüles könyv

A német romantika képviselője, több műfajban alkotott. Legszebb meséit Sík Sándor fordította le magyarra 1922-ben. Később Mirtusz kisasszony címmel jelent meg a kötet.

1982-ben költözött Magyarországra.  A Móra Ferenc Könyvkiadó Kozmosz szerkesztőségének volt a munkatársa 1988-ig. 1996-tól a Noran Kiadót irányítja.

Gyerekekhez szóló versei antológiákban jelentek meg, valamint átdolgozta Aesopus meséit Ezópusi ​állatmesék címmel.

Az orosz gyermekirodalom Andersen-díjas klasszikusa. 1947-től publikált gyerekeknek. Műfordítói tevékenysége jelentős, Milne Micimackó című meseregényét és más neves gyermekirodalmi szerző műveit ültette át orosz nyelvre.

Magyar nyelvű képeskönyvei:

Hogyan ​énekelt a farkas?

Miről ​álmodik a rozmár?

Számos könyve és filmforgatókönyve nagy sikert aratott. Az Isten ​vele, Tanár úr! című művét iskolaigazgató édesapja inspirálta. A regény az angol iskola világát mutatja be az 1930-as években. Magyarul több fordításban jelent meg, filmet, drámát, musicalt is készítettek belőle.

A bolgár irodalom klasszikusa. A szófiai Szatirikus Színház igazgatója volt. Színdarabot, filmforgatókönyvet, valamint lírát és szatírát ötvöző prózai műveket is írt. A Gyermekkori Nap című filmje elnyerte a Gyermek a mi időnkben-díjat a Milánói filmfesztiválon.

Magyarul A piros szívű cseresznyefa című meséje jelent meg a Mesevonat antológiában.