Dragomán György (Marosvásárhely, 1973. szeptember 10) író, műfordító
„Áldja meg a Jóisten az Édesanyákat! De pláne főleg azokat, akik amikor hírét veszik, hogy sárgabarackra, igazi érett-zamatos, nem szottyos, nem kemény, hanem krémesen puhára érett sárgabarackra lehet szert tenni, azonnal elhatározzák, hogy ők sárgabarackos gombóccal lepik meg munkában megfáradt gyereküket.”
(Dragomán György: Főzőskönyv)
A magyar irodalom izgalmas hangú prózaírója, történetei beszippantják olvasóit. Kedveli a hosszú, sokszorosan összetett mondatokat.
Családjával 1988-ban települt át Magyarországra. A fehér király című regényének főhőse egy 11 éves fiú, az ő szemével látjuk az 1980-as évek román valóságát. A művet több mint harminc nyelvre fordították le. Vallomása az édesapjáról a Szeretlek, apa! című antológiában olvasható.
Elkészítette Andersen: A kis gyufaárus lány átiratát, melyben új befejezést írt a meséhez. A Tom Gates-sorozat fordítója. Felesége Szabó T. Anna költő, közösen fordították le Beatrix Potter összes meséjét. Ifjúsági és gyerekeknek szóló írásai antológiákban jelentek meg.
Gyerekekhez szóló kisprózái:
Karikaborz (Nini néni és a többiek)
A bátrak málnaszörpje (Tesókönyv)
Mágnesjoghurt (Autósmesék)
A piros filc (Sportszelfi)
Szalay Fruzina (Kaposvár, 1864. szeptember 10-1926) költő, író
A magyar századforduló költője, már gyermekkorában kezdett fordítgatni jelesebb külföldi költők műveiből. Egy marék virág című verseskötete 1898-ban, a Bébi és Micóka című mesekönyve 1906-ban jelent meg.
Djacenko, Boris (Riga, 1917. szeptember 10-1975) lett-német író
Az 1950-es évektől publikált az NDK-ban. Magyarul a Felfordulás a Király utcában című regénye jelent meg 1960-ban. A kalandos történetben a szerző szülővárosa, a harmincas évek Rigája elevenedik meg.
Sipos Gaudi Tünde (Négyfalu, 1981. szeptember 10) erdélyi grafikus
Sepsiszentgyörgyön alkotó grafikus. Rajzai megjelennek a Cimbora folyóiratban, gyerekkönyveket is szívesen illusztrál.
„…rajzai egyedi formavilágukkal nem csak a versek [és történetek] megértését támogatják, hanem testvéri királyságokat is teremtenek az olvasónak” – írta Kakuk Tamás a képeiről.
















