Szeptember 12.

„Paprikás egyet gondolt! Végre olyat, ami hasonlított az okoshoz. A szorongattatás nagy pedagógus.”

(Tersánszky Józsi Jenő: Paprikás, a buta nyúl)

A magyar irodalom fenegyereke, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja. Sportolt, vitorlázott a Dunán, feltalálta a kétágú avar furulyát és tökéletesítette a bicikliféket. Sem az iskolát, sem a tanulást nem szerette. 7. osztályban matematikából elégtelent kapott, magyar nyelvből pedig elégségest. Önmagáról így fogalmazott: „A tanulásra, úgy tetszik nekem, még a közepesnél is nehezebb fejem volt bizonyos dolgokban.” Nem különösebben olvasott, ezért a diák irodalmi önképzőkör vezetőségébe sem választották be. Gyakran kiszökött otthonról, a környékbeli vásott gyerekekkel kártyázott. Eredetileg festőnek készült. Pénzgondjai enyhítésére alkalmi munkákat vállalt, így született meg első novellája is. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, 1910-től írásai megjelentek a Nyugatban.

1930-ban regös együttest alapított, majd létrehozta saját színházát, a Képeskönyv Kabarét. Ebben az időben zenebohócnak vallotta magát. 1945-től a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának dolgozott. Mesék, versek, játékok címmel antológiát állított össze Végh Györggyel és Visegrádi Gabriellával, mely később sorozattá bővült az Ifjúsági Kiadó jóvoltából, Tarkabarka címmel. Az ötvenes évektől ő is maradandó értékekkel gyarapította a magyar ifjúsági irodalmat, mesét, regényt, elbeszélést, bábjelenetet írt. A Kincses Kalendárium című rádióműsorban többször fellépett, mint zenész. Egyik legszebb – Én fogom az aranyhalat – című regényéből Takács Vera írt TV-filmet 1985-ben.

A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Életéről Fráter Zoltán írt könyvet Itt vagyok, ni! címmel.

Gyerek- és ifjúsági könyvei:

III. ​Bandika a vészben : allegórikus állatregény

Egy szarvasgím története : ifjúsági regény

Az én fiam : regény

Én fogom az aranyhalat : kisregény

Grillusz ​úr sárgarigói : állattörténetek

A harmadik fiú : mesejáték

Jancsi, a csacsi

Kacor Dani csínyjei

Makk Marci hőstette

Misi Mókus kalandjai

Okos és Oktondi : Két királyfi kalandjai

Paprikás, a buta nyúl (megjelent Mese a buta nyúlról címmel is, az Officina mesekönyvek sorozatban)

Pimpi, a csíz és egyéb elbeszélések

A rejtelmes bábu

A síró babák és más mesék

Táltos bárány (Bábszínpad)

A magyarok története : ismeretterjesztő képeskönyv

„A jó könyvek mindig igazat mondanak, még akkor is, ha olyasmit írnak le, ami sohasem történt meg, és nem is fog megtörténni.” 

(Stanisław Lem: Pirx ​pilóta kalandjai)

A világ egyik legismertebb tudományos fantasztikus regényírója. Első műve 1951-ben jelent meg. Minden korosztályt megnyer ellenállhatatlan fantáziájával és humorával, szójátékaival, és kedveli a filozófiai problémák kifejtését. Az irodalomtörténetben először írta le az önmagától kialakuló mesterséges intelligenciát. Érdekelte a technikai fejlődés következménye, s hogy az emberiség kapcsolatba tud-e lépni idegen naprendszer lakóival. Könyvei nem csak az irodalomra gyakoroltak hatást, hanem a tudomány területeire is. Sok írása a Móra vagy a Kozmosz Kiadó gondozásában jelent meg. A Galaktika folyóirat állandó szerzője.

A Pirx pilóta kalandjai című kötetéből egy sajátos hangulatú, öt részes tévésorozatot forgatott a Magyar Televízió 1972-ben. Rendkívül kis költségvetésű film volt, háztartási eszközökből és mindennapi tárgyakból készítették a díszleteket, s a bluebox technikát használták. 

Regényei az ifjúságnak (is):

Asztronauták

Éden

Kiberiáda : robot történetek

A Legyőzhetetlen

Lymphater ​utolsó képlete

Magellán-felhő

Pirx ​pilóta kalandjai

Az Úr hangja

Férje Doór Ferenc festőművész volt, Dunaföldváron éltek 10 gyermekükkel. Az 1970-es és 1980-as években publikálta serdülőkről szóló regényeit.

Ifjúsági regényei:

Anya, ​hová lettél?

Kinek ​kell egy ilyen Balázs?

Szökevények

2006 óta szabadúszó grafikus, 2014-től gyerekkönyveket is illusztrál. Munkáit először ceruzarajzzal készíti el, s digitálisan fejezi be. Saját mesekönyveket is ír. Népszerű, az ünnepeket és szokásokat bemutató sorozata a Hagyományaink és a Mindennapi kalandok.

Önálló gyerekkönyvei:

Ott ​szemben : városi mesék egy galamb csőréből

Pingvin utazása 

Sorozatban megjelent képeskönyvei:

Busó mese

Farsangi ​mese

Húsvéti ​mese

Májusfa

Pünkösdi ​mese

Szüreti ​mese

Halloweeni ​vendég

Luca ​mese

Regölős mese

Betlehemi mese

Karácsonyi mese

Lakodalmas ​mese

Piszke ​születésnapi kívánsága

Mestere Aba-Novák Vilmos volt. Több lapnak (pl. a Képes Nyelvmester idegennyelv-oktató folyóirat, Magyar Ifjúság, Galaktika) dolgozott. Aszlányi Károly regényeinek illusztrátora.

1954-től kezdett képregényeket készíteni. Sikerült megnyernie a műfaj fejlesztése ügyének Cs. Horváth Tibort, aki megírta a klasszikus és népszerű regények alapján a szövegeket. Több neves rajzoló csatlakozott a képregény műhelyhez. Munkáiról a Fekete-fehér Képregénymúzeum sorozatban jelent meg könyv.

„Ott vagy a rajzokban és vonalakban.”

(Szécsi Katalin Zsuzsanna: A rajz örök)

Mesterei Gerzson Pál és Klimó Károly voltak. A kollázst klasszikus formájában alkalmazza, a papírt, mint a festészet anyagát használja fel. Festményei mellett illusztrációt is készít.

Tudománytörténészként több monográfiát írt. Szenvedélyesen gyűjtötte a technikatörténet írott és tárgyi emlékeit, Óbudán létrehozta a Textilmúzeumot.

Társasjáték és szórakozás a régi Európában című munkája a játéktörténet alapvető kézikönyve. 1990-ben önálló Sherlock ​Holmes-történettel lepte meg olvasóit, melyben a technika is fontos szerepet kapott.