Szeptember 15.

A 19. század egyik legnépszerűbb írója. Műfajteremtő szerző. Máig népszerűek romantikus indiánregényei, melyekben hitelesen mutatja be a korabeli Vadnyugatot. Az izgalmas kalandregények nem véletlenül váltak az ifjabb olvasónemzedék kedvenceivé. Műveit többször megfilmesítették, diafilm és képregény is készült belőlük.

A Cooper család a legelőkelőbb angol őstelepülők közé tartozott, apja alapította Cooperstown városát, ahol a család élt. A környéken lakó indiánokkal jó viszonyt ápoltak. Második – 1821-ben megjelenő –, A kém című könyvével szerzett hírnevet, mely a polgárháborúban játszódik. Indiántörténeteit 1823-tól 1841-ig írta. Magyarországon 1845-ben jelent meg először Az utolsó mohikán Gondol Dániel fordításában. Német kiadásokból készültek Vachott Sándorné átdolgozásai: Vadölő 1868., Az útmutató (Nyomkereső) 1870., Bőrharisnya 1870., A vadfogó (A préri) 1871, Az utolsó mohikán 1873. Később a műveket újra fordította többek között Mikes Lajos, Gaal Mózes, Honti Rezső, Szinnai Tivadar és Réz Ádám. 

Ifjúsági regényei:

A méhvadász : elbeszélés a nyugati vadonból

Nagy indiánkönyv – a cselekmény szerinti sorrendben: Vadölő. Az utolsó mohikán. Nyomkereső. Bőrharisnya. A préri

A ​Vörös Kalóz

Népszerűségét indiánregényeinek köszönheti. Két kultúra nyűgözte le: az ókori görög és az észak-amerikai indiánok világa. Tudósként az ókori történelemmel foglalkozott, de szabadidejében az amerikai őslakosokról írt.  Járt Amerikában, ahol a dakota indiánok életét tanulmányozta, így művei tudományosan is megalapozottak voltak. Magyarra Mándy Stefánia fordította le műveit 1970-1971-ben. A ​Nagy Medve fiaiból dia és NDK játékfilm is készült 1966-ban, főszerepben Gojko Mitić-el. 

Regényei magyarul:

A ​Nagy Medve fiai

Tokei-ihto ​visszatér

„Három kincsed van, vigyázz rájuk, el ne vesszenek! Az első a szeretet – megvéd a félelemtől. A második, hogy soha ne vállalj túl sokat – így mindig van tartalék erőd. A harmadik, hogy ne akarj az első lenni – így tehetségednek lesz ideje fejlődni és beérni.”

(Agatha Christie)

A krimi koronázatlan királynője, a világirodalom klasszikusa. Korán megtanult olvasni, ám az írással és a matematikával gondjai adódtak, helyesírása élete végéig rossz maradt. Hallás után tanult meg franciául, de nyelvtanból utolsó volt az osztályban. Regényeinek jelentős részét diktafonra mondta fel, így nem kellett a helyesírásra figyelnie. Sakkban, rejtvényfejtésben jó volt, mégis lassú felfogásúnak tartották. Rajongott a zenéért, énekelni és zongorázni is tanult.

A háború idején ápolónőként dolgozott, majd egy gyógyszer-laboratóriumban. Itt fogalmazódott meg első története egy mérgezéses gyilkosságról. Kéziratát hat kiadó utasította vissza. Izgalmas életéről több gyerekkönyv született. Vanna Cercená gyerekregényt írt róla Agatha Christie és a titokzatos zsebkendő címmel.

Verseket és meséket is publikált. Magyarul a Csillag Betlehem felett című karácsonyi kötete jelent meg.

„A legfontosabb, amit az utazásaimról magammal hoztam, az emlékek. Számomra a legnagyobb kincset azok a képek jelentik, amelyeket nézegettek, és a történetek, amelyeket hallgattok. Az utazás során nem a kincsek megszerzése a legfontosabb, hanem azok a dolgok, amelyeket látunk, és az emberek, akikkel találkozunk.”

(Łukasz Wierzbicki: Kerékpárral ​Afrikában)

A lengyel gyermekirodalom kedvelt szerzője és népszerűsítője. A rádióban saját zenei műsort vezetett, program- és előadásszervezőként dolgozott. 2017 óta az ABCXXI (Egész Lengyelország a gyerekeknek olvas) alapítvány nagykövete. A Dziecko (Gyermek) című lap munkatársa.

Nagyapa és a medve című regényében emléket állít a legendás Wojtek mackónak, akit a 2. lengyel hadtest fogadott örökbe még pici bocs korában a világháború alatt.

Népszerű gyerekkönyv-sorozatában különleges expedíciókat ír le, így olvasóinak a világ legkülönbözőbb pontjait mutatja be. Magyarul a Kerékpárral ​Afrikában jelent meg, melynek hőse Kazimierz Nowak, aki elsőként szelte át Afrikát északtól délig, majd vissza – biciklivel.

„Minden egyes alkalommal újra meg kell tanulni regényt írni, fel kell fedezni az adott történet elmesélésének lehetőségeit és szabályait.”

(Totth Benedek)

Az angol nyelvű irodalom – többek között David Walliems, Roald Dahl, Alex T. Smith – fordítója, könyveik humorát hitelesen adja vissza. Regényeket, novellákat ír, dráma- és forgatókönyvírással is foglalkozik. Írásai ifjúsági antológiákban is megjelentek.

1971 óta dolgozik animátorként, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió alapító tagja. A rajzfilmkészítés szinte minden fázisában dolgozott, foglalkozik könyvillusztrációval, látvány- és bábszínházi tervezéssel, egyéb grafikai munkákkal. Többek között Lázár Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő című rajzfilm, a Magyar népmesék-sorozat és a Cigánymesék egyik alkotója.

Korčula szigete ragaszkodik ahhoz, hogy a legendás utazó ott született. 24 évig keleten élt a mongol nagykán birodalmában, Pekingben tisztviselő lett. A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai című könyve hatalmas népszerűségre tett szert és óriási hatást gyakorolt az európai kultúrára. Bemutatta a kínai találmányokat (porcelán- és papírkészítés, könyvnyomtatás, puskapor, iránytű, a selyemszövés stb.), azok így elterjedhettek Európában. A mű Kolumbusz kedvenc olvasmánya volt.

Fabian Lenk az Idődetektívek sorozatban írt regényt Marco Polo és a Titkos Szövetség címmel.

Életéről szóló gyerekkönyvek:

Meinck, Willi: Marco Polo kalandos ifjúsága. Marco Polo kalandos utazásai

Morán, José: Marco Polo az utazó és felfedező

Rónaszegi Miklós: Így élt Marco Polo

Zsolnai Margit: Marco Polo