Szeptember 16.

„Az élet órarendje magától betelik. A kicsik felnőnek, a felnőttek kicsinyessé válnak. A gyerekek gondtalanok, a szülők gondterheltek. Az ifjaknak céljuk van, az öregeknek útjuk. Minden belefér egy életbe, az egész élet belefér egy napba, és előfordul, hogy egy kérész diktálja az iramot.”

(Martin Baltscheit: Csak ​egy nap)

Színházi és rádiós munkái mellett gyermekkönyveket, képregényt ír és illusztrál, hangoskönyvet, rádiójátékot, színjátékot és animációs filmet készít.

Magyarul egy kis kérészről szóló Csak ​egy nap című meseregénye jelent meg Nádori Lídia fordításában.

„Az osztály olvasott. Ezt imádta Nelli,
Meséket hallgatni, szagokat érezni:
– Itt egy nyom, ott egy nyom! – Minden, mit beszívhat,
Uzsiszag, gyurmaszag s friss gyerekhajillat.
Illata a csipsznek és a sok kabátnak,
De a könyv illata volt a legcsodásabb!”

(Julia Donaldson: A ​nyomozókutya)

Az egyik legsikeresebb kisgyerekeknek író szerző. 1993-tól publikál. Humoros, tanulságos, mégis nagyon mai és rendhagyó versesmeséit a gyerekek és a szülők, pedagógusok is kedvelik. 2011-ben Children’s Laureate-nek nevezték ki, amely pozíciót az Egyesült Királyságban olyan szerző vagy illusztrátor kapja, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a gyerekirodalom valamely területén. Hivatali ideje alatt hathetes könyvtári körúton vett részt, a könyvtárakat értékes közösségi erőforrásként ünnepelte. Sokat dolgozik együtt Axel Scheffler illusztrátorral. Közös munkájuk leghíresebb figurája Graffaló, a szörny, kinek alakját egy kínai mese inspirálta, s a félelem legyőzéséről szólt. A műből rajzfilm is készült 2009-ben. Magyar fordítója Papp Gábor Zsigmond.

Képes meséi:

Bot ​Benő

Papírbabák

Tüköry ​Léda-sorozat

A ​zsúfolt házikó 

Állatos könyvei:

Mit ​hallott a katica?

Az ​öt csúfság

Tölgyerdő meséi sorozat

A ​csiga és a bálna

Pikó, ​a nagyotmondó kishal

Csodakukac

A ​gyógyító kutya

A ​nyomozókutya

A ​liba papája

Macskazene

A ​majom mamája

A ​bandita patkány

Patrik, ​a pingvin 

Képeskönyvek mesehősökről:

Kovács ​Bence kedvenc könyve

A ​három goni

Boszi ​seprűnyélen

A graffaló-sorozat

A ​madárijesztők esküvője

A ​legcsinosabb óriás

Szökjünk ​meg az óriásoktól!

Zog, ​a sárkány-sorozat

Kvirtek ​és kvartok

„… a legelőkön tisztább a kolompszó,
meg az a hang is, ami csendül bennem
olyan lám, mint a mindenét elosztó
szeptember hónap, amelyben születtem.”

(Simon István: Születésnapra)

Első verseskötete 1944-ben jelent meg. Az 1960-1970-es évek irodalmi életének fontos szerzője volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, irodalomtörténeti monográfiát írt, riportokat készített.

Gyerekversei:

Mirza

A ​sümegi vadgesztenyék

Versei és novellái a Nyugatban jelentek meg, első kötetét 1936-ban adták ki. Számos olasz és német nyelvű ifjúsági regényt fordított magyarra, köztük Rodari műveit.

Férje Hárs László író.

Gyerekkönyvei:

Az Álmatlan Király : mesejáték

A csillagvadász : mese

A fenyőmadár : mesék

Tisztességes János : regény

„Amikor mesét írok, azt szeretném, ha kis olvasóim is megízlelnék az élet valódi rendjének ezeket az egyszerű és üde igazságait.”

(Szőke József)

Az ötvenes évek elején kapcsolódott be az újjászülető szlovákiai magyarság kulturális életébe. A Csemadok alapítója, 1969-ig az Új Ifjúság című lap főszerkesztője volt. Meséket írt a magyar népmese vagy Aesopus stílusú állatmese modorában.

Mesekönyvei:

A hencegő nyúl

A napraforgóvá változott lány

A síró hóember

„… volt egy asszony, nem volt annak semmi dolga, mint mindig mérgelődni. Már kora reggel elkezdte. Előbb azon bosszankodott, hogy mért kell fölkelnie, mikor ő még aludni szeretne. Utána meg azon, hogy nincs jó idő. Ha bevásárolni ment, az emberek miatt bosszankodott. Ha kedvesen beszéltek vele, azt mondta: No persze, csak megjátsszák magukat! Ha meg barátságtalanok voltak, kijelentette: Tudtam én mindig, hogy milyenek az emberek. Rosszak, egytől egyig. No aztán jött a postás. Ha hozott levelet, azon bosszankodott az asszony, hogy most választ kell írnia. De ha nem kapott postát, akkor mérgeskedett csak igazán. És ez így ment egész nap, reggeltől estig. Este aztán megint csak volt oka a bosszankodásra, hogy most miért kell lefeküdnie.”

(Ursula Wölfel: Tűzcipő ​és Szélsaru)

Első gyermekkönyve 1959-ben jelent meg. Az 1960-as években a német Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatóintézet munkatársa volt. Művei több antológiában szerepelnek. Abban ​az országban című kötetét Janikovszky Éva fordította le.

Gyermekkönyvei magyarul:

Abban ​az országban : elbeszélések

Tűzcipő ​és Szélsaru : gyerekregény

„Talán nem. Talán nem és talán nem – válaszolta Füles –, és három Talán egyenlő egy Valószínűséggel.”

(David Benedictus: Micimackó ​visszatér)

1962-től publikál, már az első regénye bestseller lett. A Royal Shakespeare Company munkatársa volt, rádiós és televíziós szerkesztőként is dolgozott. A Micimackó hangoskönyv készítésekor jutott eszébe, hogy folytatja Milne meséjét. A mű magyarul is megjelent Micimackó ​visszatér címmel.

De jó lenne szélnek lenni
Minden éjjel útra kelni
Bolondozva fütyörészni
Hegy tetején heverészni …

Telet hozni, nyarat hozni
Bánatodat mind ellopni
Sosem sírni csak nevetni
De jó lenne szélnek lenni.

(Bókkon Gábor: Szélnóta)

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola ütő-tanszékén végzett, később zeneesztétikát tanult. Tagja volt a legendás 25. Színháznak. Verseket 1974 óta publikált, gyermekversei antológiákban és folyóiratokban jelentek meg. A megbántott kövér felhő című verses képeskönyvét Szita Barnabás illusztrálta.

Újságíróként írt a kutyákról, autókról, utazásról. Hobbijai közé tartozik a szörfözés, a futás és a boksz. Az 1990-es években tagja volt a Ladybird’s Bite zenekarnak.

Első könyve, a Kutyaszorító : a világ legvidámabb kutyahatározója nagy sikert aratott. Kutya utónévkönyvet is megjelentetett.

A Márton és Micike-könyvek óvodásoknak szóló ismeretterjesztő sorozat