Lobe, Mira (Görlitz, 1913. szeptember 17-1995) osztrák író
„A hóember életre kelt, s elhatározta, hogy olyan helyen fog élni, ahol nincs olvadás.”
(Mira Lobe: A hóember, aki sétálni indult)
A német és osztrák gyermekirodalom klasszikusa. 1936-ban Palesztinába emigrált. Lánya születése után kezdett gyermekkönyveket írni és illusztrálni. Az Insu-Pu, az elveszett gyermekek szigete című robinzonád regényéből később filmsorozat készült Nagy-Britanniában. A történetben egy lakatlan szigetre sodródó fiatalok tökéletesen működő gyermekállamot hoznak létre.
1951-től Bécsben és Berlinben élt családjával, gyermekdarabokat alkotott, s az Unsere Zeitung gyermeklap munkatársa volt. Több mint 100 könyvet publikált különböző korú gyermekek számára, melyeket számtalan nyelvre lefordítottak. Kedvelt illusztrátora Susi Weigel volt.
Magyar nyelvű könyvei:
Anni és a film : regény
A kék kenguru : mese
A kicsi én én vagyok : mese
Mit talált ki Jani? : mese
Nagymama az almafán : meseregény
Öcsikét akarok! : mese
Bánki Éva (Nagykanizsa, 1966. szeptember 17) író, költő, irodalomtörténész, szerkesztő, tanár
„Azért hajózunk, hogy jobban megismerjük saját magunkat és az egész világot.”
(Bánki Éva: Navigátor)
Világirodalmat és kreatív írást tanít, a trubadúrirodalom kutatója. 2004 óta publikál szépirodalmi műveket.
Ifjúsági regényei:
Petőfi-vírus : történelmi fantasy
Navigátor : történelmi regény
Vreede, Mischa de (Batavia – Jakarta, 1936. szeptember 17-2020) holland író, költő
Gyermekkorát Indonéziában töltötte. Az 1940-es években a japán megszálláskor Észak-Szumátra internáló táborába került családjával. 1946-ban költöztek Hollandiába. 1957-től publikált verset, novellát, regényt. Ifjúsági könyveket és gyermekirodalmi kritikákat is írt. Magyarul a 13 éves lány vagyok című regénye jelent meg a Piknik könyvek-sorozatban.
Varga József (Virovitica – Verőce, 1930. szeptember 17-2021) szlovéniai költő, író, tanár, szerkesztő, műfordító
Számos iskolában tanított a Muravidéken. A Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskolát nyolc éven át igazgatta, s a kétnyelvű oktatás szakfelügyelőjeként dolgozott. 1997-ig a Maribori Egyetem magyar nyelvi és irodalmi tanszékét vezette.
Gyerekkönyvei:
Egyperces mesék
Az ellopott tündér : mesék
Hang-bona : gyerekversek
A lendvai vár kapitánya : történelmi regény
Misi és a csodaegér : mese
Pásztortűzek : versek
Tavaszi ébredés : gyermekversek
Soltész József (Szatmárnémeti, 1945. szeptember 17-2006) erdélyi költő, író, műfordító
1990 után német nyelven publikált.
Magyar nyelvű mesekönyvei:
A kilenc kócos Bibi-Bábu regénye : meseregény
Rettenetes Tihamér és más mesék
Kesey, Ken (La Junta Co, 1935. szeptember 17-2001) amerikai író
Az amerikai irodalom klasszikusa, Száll a kakukk fészkére című regénye a világirodalom egyik legolvasottabb műve, melynek adaptációi is nagy sikert arattak.
Európában kevésbé ismert, hogy gyerekkönyvet is írt Kis Cselszövő, a mókus találkozása Nagy Duplával, a medvével címmel.
Levine, Gail Carson (New York, 1947. szeptember 17) amerikai író
Gyerekként kedvenc könyve a Pán Péter volt Barrietől. Írástanfolyamokra járt, és írói csoportokhoz csatlakozott. Első regénye, az Elátkozott Ella egy Hamupipőke történet, 1997-ben jelent meg nagy sikerrel, később film is készült a műből.
Magyarul megjelenő könyvei:
Bamarre hercegnői
Elátkozott Ella
Prilla, a hőstehetség
Wessely Ferenc (Budapest, 1928. szeptember 17–1990) író, szinkronrendező
Az egyik legjelentősebb magyar szinkronrendezőnk. Többek között a 101 kiskutya és a Gombháború szövegírója. Verses képeskönyvet és mesekönyvet is publikált. Legjobb pajtásunk a könyv címmel könyvajánló jegyzéket készített 1962-ben.
Gyerekkönyvei:
Erdei cirkusz
Ferkó játékai
A bölcs bagoly tanácsa
Húsvéti kaland
Julika játékai
Lakodalom Gyöngyvirágországban
A mi kis falunk
Tóbiás szerencsét próbál
Hrubín, Frantisek (František) (Prága, 1910. szeptember 17-1971) cseh író, költő
Gyermekei születésekor kezdett gyerekverseket írni. Társalapítója volt a legendás cseh gyermekmagazinnak, a Mateřídouškának.
Magyarul a Mese az eltévedt kiscsibéről című mesekönyve jelent meg.
Balázs Sándor (Nagygeresd, 1883. szeptember 17-1982) író, tanár
1897-től publikált. A budapesti Werbőczy Gimnáziumban tanított, ő vizsgáztatta magyar nyelv és irodalomból a magántanulóként érettségiző József Attilát. Iskolai emlékeire a Most nevess, Ibolyka! című könyvében emlékszik vissza. Színművet, regényt, novellát írt. Az ifjúság számára történelmi regényei jelentek meg.
Felesége Beczássy Judit író, lánya H. Balázs Éva történész.
Ifjúsági művei:
Pozsonyi diákok : Trézsi néni kosztosai
Tanári notesz és más történetek
Történelmi munkái:
Hannibál a kapuk előtt : életrajzi regény
Hannibál élete és kora
Reng a föld Itáliában : Spartacus élete és kora : életrajzi regény
Viharfelhők Róma felett : Hannibál és Spartacus élete
Halász Gyula (Csetény, 1871. szeptember 17-1969) író, tanár, szerkesztő
Szabadidejében túrázott, gyalog bejárta Erdélyt Brassóig. A Turista Szakosztály elnöke volt, ismeretterjesztő cikkeket írt az Erdélyi Kárpátokról. 1894-ben jelent meg első verseskötete. Irodalmi tanulmányai mellett Tücsök Miska címmel jelent meg meséje és lefordította R. F. Scott kapitány naplóját a déli-sarki expedíciójáról.
Fia ifj. Halász Gyula (Brassaï) fotóművész.























