Szeptember 19.

„Az utolsó oroszlán álnéven élt, álöltözetben járt, és nagyon gyakran változtatta lakását. Pedig nem egykönnyen költözködött a nagy könyvtára miatt. Csupa- csupa öreg mesekönyv volt benne még abból az időből, amikor királyként tisztelték az oroszlánokat.” 

(Tordon Ákos: Az utolsó oroszlán)

1949-től szabadfoglalkozású író. 1988-tól a Nők Lapja gyermekrovatát szerkesztette. Gyermekkorát a Körülöttem forgott a világ, Mesék a kisfiúról, aki voltam és a Lólia című kötetekben eleveníti fel. Az én első tanítóm című könyve is szülőföldjéről és a régi történetekről mesél.

Önálló mesevilágot teremtett, különleges hősei között ott van az öreg mozdony, a kulcslyuk, a lámpamúzeum, a mesebeli és a kőoroszlán.

Mesekönyvei:

Figura Ferkó : mesék

Halfréd, ​a vízimanó : mesék

Híres ​király híres háborúja : mesék

Karácsonyi ​postahivatal : ünnepi mesék

Lólila : két meseregény : Lólila. Ákosmákos mese

Mesebeszéd : mesék

A ​rézorrú tündér : mesék

Skatulyácska : meseregény

Az utolsó oroszlán : mesék

Három ​arany nyílvessző : kárpátaljai magyar népmesék

Zabszem ​Jankó : kárpátaljai magyar népmesék

Képekönyvei:

Hímes ​tojás, hímes rét : verses leporello

Kíváncsi ​Fáncsi-sorozat

Libabuli : verses képeskönyv

Tarka mese : képes mese

Tojásfestők : képeskönyv

„…képzeletét mindig foglalkoztatta a kaland és a játék, így lett íróvá és költővé, gyermekek igaz pajtásává, akikhez olyan könnyen tud szólni.”

(Bajor Andor Majtényi Erikről)

Életéről a Hajóharang a Hold utcában című regényében ír.

Gimnáziumi éveiben a Gaudeamus című diáklapot szerkesztette. Első gyerekkönyve 1951-ben jelent meg. Műveire jellemző a közérthetőség és a könnyed hang, mely hidat ver a valóságtól a költészet felé. Gyermekverset, mesét és elbeszélést és ifjúsági regényt is írt.

Gyermekvers kötetei:

Betűvár

Csicseri borsó

Csigavár

Fehér madár

Ismerjétek meg az esztendőt!

Kép, kép, csupa kép

Kiborult egy kosár virág

A kis tengerészek

Nagy kenyér, kis egér

Olvassunk együtt

Postás Pali levelei

Pitypalatty

Rajzos, vidám állattan

Tábortűz

Utaznak a nyuszikák 

Gyerekpróza:

A bátrak szigete és egyéb elbeszélések

Bonifác, a pilóta és egyéb történetek

A furfangos fejesvonalzó : gyerekregény

Jánoska ​Tükörországban : meseregény

X2R, ​a csibész és egyéb történetek

1959-től dolgozott a Magyar Televízióban. Számos filmet készített, több mint 100 gyermek- és ifjúsági tv-film dramaturgja. Olyan kedvelt tv-műsorokat indított el, mint a Ki mit tud, a Ki miben tudós, a Halló fiúk, halló lányok. Színpadi műveket, regényeket is írt.

Gyerek- és ifjúsági könyvei:

Ebéd : regény

Igazmondó ​aranyolló : meseregény

Kiskarácsony : ifjúsági regény

A ​legbátrabb gyáva : meseregény

Piaci ​légy : ifjúsági regény

Sándor, József, Benedek : kópéregény

Szepi hazatérő lelke : történelmi regény

Várj egy órát : regény

„Csodálatos dolog, ha néha felfedezzük, hogyan élnek az ismeretlen mesék az emberek szemében.”

(Waltari: Hortenzia néni legszebb meséje)

Világhírű szerző, főként történelmi regényei népszerűek. Magyarok felé rokonszenvvel fordult, jövedelméből jelentős összeget adományozott a Fóti Gyermekváros javára. Meséit A kínai cica című kötetben gyűjtötték össze.

A világirodalom klasszikusa. Az 1954-ben megjelenő A legyek ura című regény egy csapásra hírnevet szerzett számára. A könyv egy lakatlan szigeten ragadt brit fiúcsapatról szól, a csoportszervezés érdekében tett katasztrofális kísérleteikről. Viselkedésükben a szerző a modern világ torzulásának okait keresi. 8-9. osztályban ajánlott irodalom.

Magyar szülei 1954-ben emigráltak az Egyesült Államokba. Gyermekkorában magyarul és angolul is beszélt. Diplomái megszerzése után gyermekirodalmat és nyelveket tanított a Cincinnati Állami Főiskolán.

Több mint 25 könyvet írt: képeskönyvet, verset, regényt, ismeretterjesztő művet. Magyarul a Marika című ifjúsági regénye jelent meg Borbás Mária fordításában.

A magyar irodalmi élet megismételhetetlen jelensége, saját meghatározása szerint: kultúrdémon. Könyvtárosnak indult, tévézett, írt és rendszeresen vezetett tárlatot. Könyvbemutatói valódi irodalmi performanszok.  Ifjúsági írásai antológiákban jelentek meg.  Piciknek versikéket ír az Ujj-bújócska sorozatban.

A cseh szürrealista festészet kiemelkedő alakja. Több mint száz könyvet illusztrált, bélyeget és ex librist is tervezett. Magyar nyelven megjelent Ivan Olbracht: A ​bölcs Bidpai és állatai című mesekönyvének képeit rajzolta.

A reformkor egyik meghatározó politikusa, az 1848-1849-es szabadságharc szellemi vezére, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Magyarország kormányzó-elnöke. A torinói emigrációban is ébren tartotta az 1848-as eszméket, fogadta magyar látogatóit, elméleti munkásságával, levelezésével segítette a nemzeti érdekek védelmét. Kultusza a mai napig tart.

Művek gyerekeknek Kossuth életéről:

Benedek Elek: Kossuth Lajos (Hazánk története az ifjúság számára)

Fekete Sándor: Kossuth Lajos (Nagy emberek élete)

Gárdonyi Géza: A monoki Kossuth-ház (Szüleim gyémántja voltam)

Keleti Adolf: Kossuth Lajos (A haza nagyjai)

Kossuth Lajos és az urak : mese (Kisgyermekek nagy mesekönyve)

Móra Ferenc: Kossuth Lajos tiszteletére (Dióbél királyfi)

Sarkadi Imre: „Kossuth Lajos azt üzente…” (A kívánságfa)

Sas Ede: Hősök-hőse : a magyar ifjúságnak

Tóth Béla: Kossuth és a varga (Anekdoták)

Tóth Sándor: A magyar szabadság atyja : regényes korrajz a magyar ifjúság és a nagy közönség számára