Tamási Áron (Farkaslaka, 1897. szeptember 20-1966) író
„Ésszel él a székely ember, mert ha nem, akkor nyúvadás lesz a vége.”
(Tamási Áron: A legényfa kivirágzik)
Népi íróként tartják számon, műveit az erdélyi világ, a székely népköltészet ihlette. Fő műve az Ábel-trilógia. Az Ábel a rengetegben című regénye 1932-ben jelent meg. Az általános iskolákban (több helyen) kötelező irodalom. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Gyermekkorát regényes önéletrajzi könyvében, a Bölcső és bagolyban írja le.
Ifjúsági művei:
Ábel a rengetegben
Búbos vitéz: esejáték
Egyenes Tóbiás : novellák
Hazai tükör : krónika 1832–1853 : történelmi regény
Hűséges Mártonka : mesék
A legényfa kivirágzik : mesék és elbeszélések
Szegény ördög : bábjáték
Szívbéli barátok
Virágos veszedelem : novellák
Sinclair, Upton (Baltimore Md, 1878. szeptember 20-1968) amerikai író
„A fának nincs nyelve, hogy szavakat formáljon. A fa tettekkel beszél.”
(Upton Sinclair: Manó-mobil)
Az amerikai irodalom klasszikusa, számos műfajban alkotott. Műveiben az Egyesült Államok társadalmi problémáit mutatja be a XX. század elején.
Manó-mobil című humoros meseregénye egy izgalmas utazásról szól a kaliforniai rengetegen át. Eredetileg 1936-ban adták ki, 1967-ben filmet készítettek a műből. Magyarra Tandori Dezső fordította le.
Rákosi Viktor (Sipulusz) (Ukk, 1860. szeptember 20-1923) író
„Mikor Pompejit kiásták, a város kapuja mellett találtak egy kővé vált római katonát. A föld megrendült, a Vezúv elkezdett mennydörögni. Lángoszlopok törtek elő kráteréből, a lakosság menekült. A katona ott maradt őrhelyén. … Ott halt meg, a parancs, a kötelesség oda szegezte; egyedül ő nem vesztette el a fejét az általános rémületben… Az a római katona én vagyok.„
(Rákosi Viktor: Elnémult harangok)
A századforduló népszerű írója, hazafias-romantikus stílusú regényeket és humoros írásokat publikált. A Kakas Márton című élclap alapítója és szerkesztője volt. 1902-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökének nevezték ki.
Generációk nőttek fel Korhadt fakeresztek című, az 1848-1849-es szabadságharcról szóló novelláskötetén. A sztrecsnói piros virágok című novellája 1945 előtt szerepelt az elemi iskolai olvasókönyvben.
Ifjúsági művei:
A bécsi diákok : regény az ifjúság számára
Bobby és Csiba : két kutya története
A császárok sírjai : az ifjúság számára
Egy tutaj története : az ifjúság számára
Fehér toll, piros sapka : regényes történet a szabadságharcból
Hős fiúk : regényes történet a szabadságharczból a magyar ifjúság számára
Kis emberek világa : elbeszélések
Kisbürgözdtől Vaterlóig : regény az ifjúság számára
Korhadt fakeresztek : képek a magyar szabadságharcból : novellák
Oglán bég kincse : regény az ifjúság számára
Rákóczi lobogója : elbeszélések a kuruc szabadságharcról (Hazáért és szabadságért)
Utazás a Holdba és egyéb történetek : humoros írások az ifjúságnak
Vörös István (Budapest, 1964. szeptember 20) költő, író, tanár, műfordító
„Suli hava? Már most? Nana!
A nyár nem ér véget soha.”
(Vörös István: Suli hava)
1988 óta publikál. 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít magyar és cseh irodalmat, valamint a kreatív írás egyik oktatója. Lackfi Jánossal közösen adták ki az Apám kakasa és a Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta című versátírásokat, a Csavard fel a szöveget című slágerátírásokat. Petőfi átiratai az Él-e még Petőfi? című könyvében jelentek meg.
A Budapest Bábszínház mutatta be 2005-ben a Mackó és az állatok című bábjátékát.
Gyerekkönyvei:
Aki nevetve született : mesék gyerekeknek és felnőtteknek
Fénylovasok : fantasztikus mese
Gagarin avagy jóslástan alapfokon : regény az ugrásszerű fejlődésről
A hajnali tolvaj : verses meselabirintus
Loni : meseregény-sorozat
Vörös István: Fénylovasok : utazás a Panda csillagképből a Földre – és vissza : verses mese. ill. Bódi Kati
Beczássy Judit (Balázs Sándorné, született Szobotka Katalin) (Szeged, 1888. szeptember 20-1961) író, tanár
„Ha az ember önmagával elégedetlen, azon lehet javítani.”
(Beczássy Judit: Piri)
1920-tól publikált lélektani és ifjúsági regényeket, elbeszéléseket. A Magyar Lányok, a Tündérvásár című folyóiratok állandó munkatársa volt, publikált a Nyugatban is. Iskolai éveinek tapasztalatai ihlették A méltóságos kisasszony című lányregényét, melyben a diáklányok életét írja le az 1920-as években. A szőke meg a barna királyfi című meséje 1958-ban jelent meg.
Férje Balázs Sándor író, lányuk H. Balázs Éva történész, író.
Lányregényei:
Marika. folytatása: Egyszer vagyok fiatal
Márta, mint detektív : az ifjúság számára
A méltóságos kisasszony : fiatal leányok számára
A Miklósy-ház titka : az ifjúság számára
Piri : ifjúsági regény
Blaskó Mária (Mária néni) (Lugos, 1891. szeptember 20-1956) író, tanár
„… akik könnyen ítélkeznek mások felett, azok maguk szoktak a legnagyobbat bukni.”
(Blaskó Mária: Multvári leányok)
A katolikus gyermekirodalom klasszikusa. A Szívgárda Egyesület központi titkáraként dolgozott, mely 6-14 éves (az elemi ill. a középiskolák alsó 4 osztályába járó) katolikus fiúk és leányok szervezete volt. A Szív című lap belső munkatársaként szerkesztette az újság gyermekrovatát. Egész népmozgalmat indított el, 1943-ban 300 ezer szívgárdista volt az országban. Gyermekkönyveivel szólította meg követőit. Imádságos képeskönyvet állított össze, főleg lelki olvasmányokat, missziós történetet, hazafias és ismeretterjesztő műveket írt többféle műfajban. Regényei is a jézusi tanításokra épülnek. A Szívgárdisták című elbeszélés kötetben a csapatépítést mutatja be. A királyfi lovagjaiban az árvaház lakói filmet készítenek Szent Imréről.
A világháború után az NSZK-ban élt.
Meséi, versei:
Az első karácsony : karácsonyi mese dalokkal
Jaj de szép! : elbeszélések és versek gyermekek számára
Kukucs! . tanulságos gyermekmesék
Mi van benne? : történetek, versek
Mókavilág : gyermekmesék és versek
Szíves Tapsi kalandjai : gyermekmese két részben
Tarka-barka : tanulságos gyermekmesék : tanulságos gyermekmesék
Történetek egy legendás kisfiúról : Jézus mesék
Vizsgai emlékkönyv : elbeszélések és versek Mária nénitől
Vörös Princi, a mesterdetektív : meseregény
Dziubak, Emilia (1982. szeptember 20) lengyel illusztrátor
Az egyik legnépszerűbb, nemzetközi hírű lengyel illusztrátor. Saját könyvet is ír. A természetről készült böngésző sorozatából az Egy év az erdő jelent meg magyarul.



















