Szeptember 21.

A magyar gyermekirodalom ikonikus szerzője, autodidakta művész. Számára az alkotás nemcsak munka, hanem játék is. 1992-től készít könyvillusztrációkat. 2012 óta jelennek meg saját különleges humorú, groteszk könyvei a legkülönbözőbb korosztálynak, melyeket a legtöbb esetben maga rajzol. Önálló mesevilágot teremtett kuflikkal, szőrmönccel, puffpudinggal, mohamanyival és más elképesztő lénnyel. A Kufli könyvsorozatból hangoskönyv (Scherer Péter előadásában), rajzfilm és bábelőadás is készült. Minden írása formabontó alkotás, a Nincs ​itt semmi látnivalóban tárlatvezetésre, az És ​most elmondom, hogyan lifteztemben felhőtaxizásra hívja olvasóit. Lefordította David Elliott: Ez ​Pött (az őskölök) című meséjét.

Édesapja Kautzky Norbert költő, nagyapja Dallos Sándor író.

Gyerekkönyvei:

És most elmondom, hogyan lifteztem

Jaj, ne már! – mondta a hal

Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém). Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) visszatér (bár el se ment)

A könyv, amibe bement egy óriás

Kufli-sorozat

Matild és Margaréta, avagy boszorkányok a Bármi utcából

Mindenki mászkál

Mit keresett Jakab az ágy alatt? (és mi történt ott vele?)

Nézd, ​ez én vagyok! : színező

Nincs itt semmi látnivaló

A nyúl formájú kutya

Odabent a frigóban

Smorc Angéla nem akar legóba lépni

Utazz bálnabusszal

A világirodalom egyik legtermékenyebb írója, aki szinte minden létező műfajban alkotott. Az utókor a science fiction atyját tisztelik benne, ő legszívesebben „tudományos” szerzőnek tartotta magát. 1888-tól publikált. Klasszikussá vált regénye Az időgép, a 20. század modern fantasztikumának nyitánya.

Fantasztikus regényei, technológiai gondolkodása nagy hatással volt az írókra és a tudósokra is. Szilárd Leó elismerte, hogy a láncreakció elméletének kidolgozásában inspirálta Wells: A fölszabadult világ című könyve.

Magyarra Mikes Lajos fordította le először műveit 1900-tól. A Magyar Könyvtár ifjúsági sorozatában jelent meg Az időgép, Dr. Moreau szigete, a Csillagos esték. Gyermekregényét Tomi ​és az elefánt címmel adták ki.

A Kicsiny háborúk, ólomkatona szabálykönyvként is szolgáló kisregénye 1913-ban látott napvilágot. Történelmi csatákat játszik benne újra, stratégiai és taktikai ismereteket közvetít olvasóinak.

„Charlie magányos volt és nagyon szomorú. Hiányoztak neki az acélsínek, a ragyogó kék ég, a nyílt terek. Néha késő éjszaka ezekre a dolgokra gondolt, és sötét, olajos könnyeket sírt.”

(King: Csu-csu ​Charlie)

Az amerikai irodalom legolvasottabb szerzője, a horror klasszikusa. Rajongott a filmekért, s már hét évesen történeteket talált ki. 19 éves kora óta publikál. Művei nagy részéből film készült, maga is vállalt szerepet néhányban.

Csu-csu Charlie című meséje 2016-ban jelent meg, magyar nyelvre is lefordították. Átdolgozta Grimm: Jancsi és Juliska történetét, melyet Maurice Sendak rajzaival adtak ki. 2025-ben Andersen-különdíjat kapott.

1928-tól jelentek meg versei, elbeszélései és regényei. 1948 után a csehszlovákiai magyar irodalmi élet egyik újjáélesztője volt. Ifjúsági sportregényét 1955-ben írta Marci, a csodakapus címmel.

„Az olvasás – ha élvezetet okoz – segít élni. Átélni és túlélni is.”

(Vekerdy Tamás: Az iskoláskor. Kicsikről ​nagyoknak)

A tanári és a pszichológiai munka több szintjén dolgozott a nevelési tanácsadástól az egyetemi katedráig. Részt vett a solymári Waldorf-óvoda és iskola megszervezésében 1987–1991 között, majd a Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője lett. Lélektani és nevelési ismeretterjesztő műveket publikált szülőknek és pedagógusoknak.

Kamaszkor körül című könyve az Iránytű sorozatban jelent meg a Móra kiadásában. Gyermekkönyveket fordított és szépirodalmi műveket is írt, köztük Széchenyi István életregényét.

A magyar történelem egyik legjelentősebb alakja. Tehetős magyar grófi család sarjaként – apja példáját követve – gyakorlatban is segítette Magyarország polgárosodását és kulturális fejlődését. Többek között megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, felépíttette a Lánchidat, segítette a hajózás feltételeinek megteremtését. Az 1848-as első magyar független felelős minisztérium közlekedési minisztere volt.

Alakja felbukkan Jókai Mór: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán című regényeiben. Veres István mesét írt róla a Pozsonyi mesék sorozat tagjaként, bemutatja milyen volt Széchenyi, mint sportember, turista vagy innovatív fejlesztő. Életrajza a Nagy emberek élete sorozatban jelent meg Fekete Sándor tollából és életrajzi regénye Vekerdy Tamástól.