Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22-1916) író

Kúnos Ignác (Kunos Ignác) (Hajdúsámson, 1860. szeptember 22-1945) mesegyűjtő, író

Herczeg Ferenc író (Versec, 1863. szeptember 22-1954) író

Benedek Marcell (1885. szeptember 22-1969) író

Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22-2006) költő, író műfordító

Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22-1916) író, szerkesztő

„Írjuk fel róla, hogy a gyerekek barátja volt, – ne azt írjuk fel, hogy szerette a gyerekeket, mert ez csak szép, de nem sok. A gyerekek szerették őt, ami sok, mert ritkaság és mert bizonyítvány az úr színe előtt, bizonyítvány a művész és az ember számára. Aki a gyerekek lelkébe horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett. Emléke jó helyen van a gyerekek szívében: nemcsak azért, mert ők tovább fognak élni, mint mi, hanem azért is, mert az ő jó kritikájukban mindig zúg valami a halhatatlanságból, – mint ahogy az ő lelkük közelebb van a végtelenséghez, mint a miénk. A világirodalom legépebb termékeit, az ezeréves meséket, amik még sok ezer évig fognak duruzsolni, a gyerekek tartják fenn.”

(Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról : székfoglaló a Kisfaludy Társaságban)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom egyik legnépszerűbb alakjával. 1889-től munkatársa volt az Én Újságom, 1909-től a Jó Pajtás című gyermeklapnak. Több, mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert Mackó úrról, más néven Dörmögő Dömötörről szóló meséi arattak 1893-tól. A medve népszerűségét mutatja, hogy Budapesten szobrot állítottak tiszteletére 1934-ben.

Gyerekregényeket és életrajzokat is írt:

Az arany cipő

Erzsébet királyné. Petőfi. Kossuth Lajos élete

A két árvizes gyerek : elbeszélés a magyar ifjúság számára

A kis mérnökök : regény

A milliomos fia : történet egy nagy budapesti házból : az ifjúság számára (Moldován Béla rajzaival) 

Meséi:

A bogarak háborúja

Cserebogár úrfi a tengeren

Csutora Jancsi kalandozásai a levegőben sok tarka-barka történettel.

Falusi cica Budapesten : cicáról, nyúlról. Városi ​cica falun

A gyöngyhuszár

Kert alatt : mesék és történetek

A kis hercegkisasszony és más mesék

Kujon ​és Kaján és egyéb bohócságok

Legszebb mesék – A Világ Népeinek Mesekincséből

Macskaiskolában

Mennek, mendegélnek… : mesék és történetek

Olvasókönyv Sebők Zsigmond műveiből

Tarka mesék

Tilinkós Lajkó. A doktor úr

Utazás Tündérországba

Világszép mesék 

Mackómesék (Mackó Muki és Dörmögő Dömötör kalandjai):

Mackó úr utazása és egyéb történetek

Mackó úr útnak indul. Mackó úr első utazása. Mackó ​úr második utazása

Mackó úr utazásai. Mackó úr újabb utazásai

Mackó úr a Balatonon

Mackó úr a hullámok hátán

Mackó úr szárazon és vízen

Mackó úr vendégei 

Dörmögő Dömötör

Dörmögő ​Dömötör a fogorvosnál

Dörmögő Dömötör az automobilversenyen

Dörmögő Dömötör és az angol labdarúgók

Dörmögő Dömötör mint önkéntes

Dörmögő Dömötör szerencséje

Dörmögő Dömötör az országban

Dörmögő Dömötör utazásai

Dörmögő Dömötör utazása a cserkészfiúkkal

Dörmögő Dömötör utazása hegyen, völgyön meg a nagy ládával

Dörmögő Dömötör a dobsinai jégbarlangban

Dörmögő Dömötör a Tátrában

Dörmögő Dömötör a Vaskapunál

Dörmögő Dömötör újabb utazásai a Királyhágón túl

 

Kúnos Ignác (Kunos Ignác) (Hajdúsámson, 1860. szeptember 22-1945) mesegyűjtő, író, turkológus, tanár

„Jártamban-keltemben, mesét-mondát kerestemben, betévedtem a kertjébe, ciprusok zöld ligetjébe, bülbül-madár danájára, gül-rózsáknak virultára.”

(Kúnos Ignác: Adakále ​mesekertje)

A Keleti Intézet igazgatója, a török nyelv oktatója volt. Kutatta a török népköltészetet, a karagöz árnyjátékot, Naszreddin hodzsáról szóló tréfás anekdotákat. Emellett foglalkozott a görög és a japán népmesékkel.

Keleties hangulatú műmeséket is írt A szótlan szultánkisasszony címmel.

Mesekönyvei:

Adakále ​mesekertje : török népmesék

Boszporuszi ​tündérvilág : sztambuli török népmesék

Ezeregy nappal meséi : kilencvennyolc török népmese

Hellász tündérbirodalma : újgörög népmesék

Japán népmesék

Mimózák és krizántémok : nipponföldi mesevilág

A szótlan szultánkisasszony

Török mesevilág

Török népmesék

Herczeg Ferenc író (Versec, 1863. szeptember 22-1954) író, szerkesztő

A századforduló és a két háború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója volt. Sváb családjában németül beszéltek, magyarul a gimnáziumban tanult meg. 1890-től publikált: regényeket, elbeszéléseket, színműveket írt.

Szelek szárnyán című útinaplóját adriai vitorlázásáról 1905-ben írta. Az élet kapuja című történelmi regénye II. Gyula és X. Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja megszerezni a pápai trónt 1513-ban.

Első mesekönyve 1912-ben jelent meg.

Gyerekkönyvei:

Bujdosó bábuk : mesék

Mesék

Mesék gyermekek számára

Az új nevelő : és más elbeszélések – az ifjúság számára

Benedek Marcell (1885. szeptember 22-1969) író, műfordító, irodalomtörténész

Tudományos és ismeretterjesztő munkássága mellett regényt, színművet is írt. 1948-ban Irodalmi diáknaptárat állított össze. Közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra. Többek között Beecher Stowe, Dickens, Kipling, P. L. Travers fordítója. Flóra című lányregényét az inspirálta, hogy megtalálta édesapja jegyzeteit a 19. századi leánynevelő intézetekről. Így helyette írta meg a 16 éves lány sorsát. Fiataloknak szól A láthatatlan testőr című könyve, mely a magyar testőrírók korát mutatja be.

Apja Benedek Elek író, fia Benedek István művelődéstörténész.

Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22-2006) költő, író műfordító

A magyar irodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, kiemelkedő műfordító. 1937-től publikált. Gyerekeknek szóló versei antológiákban és folyóiratokban jelentek meg. La Fontaine: Állatmesék című művének fordítója.

Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December

Keressük a

születésnapját