Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22-1916) író, szerkesztő
„Írjuk fel róla, hogy a gyerekek barátja volt, – ne azt írjuk fel, hogy szerette a gyerekeket, mert ez csak szép, de nem sok. A gyerekek szerették őt, ami sok, mert ritkaság és mert bizonyítvány az úr színe előtt, bizonyítvány a művész és az ember számára. Aki a gyerekek lelkébe horgonyozta le írói dicsőségét, igen bölcsen cselekedett. Emléke jó helyen van a gyerekek szívében: nemcsak azért, mert ők tovább fognak élni, mint mi, hanem azért is, mert az ő jó kritikájukban mindig zúg valami a halhatatlanságból, – mint ahogy az ő lelkük közelebb van a végtelenséghez, mint a miénk. A világirodalom legépebb termékeit, az ezeréves meséket, amik még sok ezer évig fognak duruzsolni, a gyerekek tartják fenn.”
(Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról : székfoglaló a Kisfaludy Társaságban)
A magyar gyermekirodalom klasszikusa. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom egyik legnépszerűbb alakjával. 1889-től munkatársa volt az Én Újságom, 1909-től a Jó Pajtás című gyermeklapnak. Több, mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert Mackó úrról, más néven Dörmögő Dömötörről szóló meséi arattak 1893-tól. A medve népszerűségét mutatja, hogy Budapesten szobrot állítottak tiszteletére 1934-ben.
Gyerekregényeket és életrajzokat is írt:
Az arany cipő
Erzsébet királyné. Petőfi. Kossuth Lajos élete
A két árvizes gyerek : elbeszélés a magyar ifjúság számára
A kis mérnökök : regény
A milliomos fia : történet egy nagy budapesti házból : az ifjúság számára (Moldován Béla rajzaival)
Meséi:
A bogarak háborúja
Cserebogár úrfi a tengeren
Csutora Jancsi kalandozásai a levegőben sok tarka-barka történettel.
Falusi cica Budapesten : cicáról, nyúlról. Városi cica falun
A gyöngyhuszár
Kert alatt : mesék és történetek
A kis hercegkisasszony és más mesék
Kujon és Kaján és egyéb bohócságok
Legszebb mesék – A Világ Népeinek Mesekincséből
Macskaiskolában
Mennek, mendegélnek… : mesék és történetek
Olvasókönyv Sebők Zsigmond műveiből
Tarka mesék
Tilinkós Lajkó. A doktor úr
Utazás Tündérországba
Világszép mesék
Mackómesék (Mackó Muki és Dörmögő Dömötör kalandjai):
Mackó úr utazása és egyéb történetek
Mackó úr útnak indul. Mackó úr első utazása. Mackó úr második utazása
Mackó úr utazásai. Mackó úr újabb utazásai
Mackó úr a Balatonon
Mackó úr a hullámok hátán
Mackó úr szárazon és vízen
Mackó úr vendégei
Dörmögő Dömötör
Dörmögő Dömötör a fogorvosnál
Dörmögő Dömötör az automobilversenyen
Dörmögő Dömötör és az angol labdarúgók
Dörmögő Dömötör mint önkéntes
Dörmögő Dömötör szerencséje
Dörmögő Dömötör az országban
Dörmögő Dömötör utazásai
Dörmögő Dömötör utazása a cserkészfiúkkal
Dörmögő Dömötör utazása hegyen, völgyön meg a nagy ládával
Dörmögő Dömötör a dobsinai jégbarlangban
Dörmögő Dömötör a Tátrában
Dörmögő Dömötör a Vaskapunál
Dörmögő Dömötör újabb utazásai a Királyhágón túl
Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör a dobsinai jégbarlangban. ill. Moldován Béla (#medve, #Dobsinai jégbarlang)
Sebők Zsigmond: A milliomos fia : történet egy nagy budapesti házból : az ifjúság számára. ill. Moldován Béla
Kúnos Ignác (Kunos Ignác) (Hajdúsámson, 1860. szeptember 22-1945) mesegyűjtő, író, turkológus, tanár
„Jártamban-keltemben, mesét-mondát kerestemben, betévedtem a kertjébe, ciprusok zöld ligetjébe, bülbül-madár danájára, gül-rózsáknak virultára.”
(Kúnos Ignác: Adakále mesekertje)
A Keleti Intézet igazgatója, a török nyelv oktatója volt. Kutatta a török népköltészetet, a karagöz árnyjátékot, Naszreddin hodzsáról szóló tréfás anekdotákat. Emellett foglalkozott a görög és a japán népmesékkel.
Keleties hangulatú műmeséket is írt A szótlan szultánkisasszony címmel.
Mesekönyvei:
Adakále mesekertje : török népmesék
Boszporuszi tündérvilág : sztambuli török népmesék
Ezeregy nappal meséi : kilencvennyolc török népmese
Hellász tündérbirodalma : újgörög népmesék
Japán népmesék
Mimózák és krizántémok : nipponföldi mesevilág
A szótlan szultánkisasszony
Török mesevilág
Török népmesék
Herczeg Ferenc író (Versec, 1863. szeptember 22-1954) író, szerkesztő
A századforduló és a két háború közötti időszak egyik legnépszerűbb magyar írója volt. Sváb családjában németül beszéltek, magyarul a gimnáziumban tanult meg. 1890-től publikált: regényeket, elbeszéléseket, színműveket írt.
Szelek szárnyán című útinaplóját adriai vitorlázásáról 1905-ben írta. Az élet kapuja című történelmi regénye II. Gyula és X. Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja megszerezni a pápai trónt 1513-ban.
Első mesekönyve 1912-ben jelent meg.
Gyerekkönyvei:
Bujdosó bábuk : mesék
Mesék
Mesék gyermekek számára
Az új nevelő : és más elbeszélések – az ifjúság számára
Benedek Marcell (1885. szeptember 22-1969) író, műfordító, irodalomtörténész
Tudományos és ismeretterjesztő munkássága mellett regényt, színművet is írt. 1948-ban Irodalmi diáknaptárat állított össze. Közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra. Többek között Beecher Stowe, Dickens, Kipling, P. L. Travers fordítója. Flóra című lányregényét az inspirálta, hogy megtalálta édesapja jegyzeteit a 19. századi leánynevelő intézetekről. Így helyette írta meg a 16 éves lány sorsát. Fiataloknak szól A láthatatlan testőr című könyve, mely a magyar testőrírók korát mutatja be.
Apja Benedek Elek író, fia Benedek István művelődéstörténész.
Faludy György (Budapest, 1910. szeptember 22-2006) költő, író műfordító
A magyar irodalom klasszikusa, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, kiemelkedő műfordító. 1937-től publikált. Gyerekeknek szóló versei antológiákban és folyóiratokban jelentek meg. La Fontaine: Állatmesék című művének fordítója.

















