Szeptember 25.

„Versenyt futottunk árnyékommal.
Ha a nap a hátam mögött sütött,
Az árnyékom simán lekörözött.
De túljártam az eszén.
A nappal szemben szaladtam.
És most ki győzött szakadatlan?
Én.”

(Silverstein: Árnyékfutóverseny)

Orosz-magyar származású szerző. Szatirikus műveket, karikatúrákat készített, gyerekverseket, dalokat írt. Először középiskolája diákújságjában, a Roosevelt Torchban jelent meg alkotása. Műveit több mint 47 nyelvre fordították le. Első gyermekkönyve 1963-ban jelent meg.

Egyik legismertebb műve A jóságos fa című mese. Gyermekverseit Varró Dániel fordította magyarra.

Gyerekkönyvei:

A ​jóságos fa

Lafkádió, ​az oroszlán, aki visszalőtt

Másfél ​zsiráf

Shelby ​bácsi állatkertje : a Cakk-fogú Cnyekker és más badar bestiák

A Magyar Szemle lengyel kiadásának szerkesztője volt. Műfordítói tevékenysége jelentős, elsősorban lengyel irodalmat tolmácsolt, köztük Adam Bahdaj és Malgorzata Musierowicz műveit.

A csintalan tapsifüles címmel írt meseregényt.

Nobel-díjas szerző, az amerikai irodalom klasszikusa. 1925-től publikált, regényeket, elbeszéléseket írt.

A kívánságfa című novelláját ajándéknak készítette egy gyermek barátjának, aki később könyv formátumban kiadta. Szellemtörténeteit Dean Faulkner Wells meséli újra, könyvének címe: A Rowan Oak szelleme.

Két katona című novelláját Szőllősy Klára fordította le magyarra, s az Ismeretlen ismerősök című antológiában jelent meg.

„Az indulataink velünk születnek, mindannyiunkban benne vannak: a kérdés az, hogyan bánunk velük, megtanuljuk-e a szolgálatunkba állítani őket, vagy ők gyűrnek maguk alá bennünket?”

(Balassa Bence: A ​Kalózkirály fiai)

Afganisztáni kiküldetéséből hazatérve megígérte családjának, hogy többé nem vállal ilyen veszélyes utat. Ígéretét azonban megszegte, újra Kabulba kellett mennie, ahol helyi rendőrtiszteket oktatott. Mivel kisfia szerette a kalózos, hajós történeteket, kitalálta, hogy ő is ír neki valami hasonlót.

„Minden este elküldtem pár oldalt, ami aznap elkészült. Ezekből a kalandos mesékből állt végül össze a történet. Akkor még nem gondoltam könyvre, pláne a regény megjelentetésére. Kifejezetten ‘családi használatra’ szántam az írásokat” – mesélte. A kalózkirály fiai című regénye családregény is egyben, amely egy hajóskapitányról szól, aki hosszú útra indul, és a kisfia utána szökik. Az út során együtt élnek át sok kalandot.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tanít. Apja Balassa Péter író, esztéta.

A Robotmese című műve fontos és aktuális témával foglalkozik: a digitális tér veszélyeivel.  Történetét az Álarcos énekes című TV-műsor inspirálta, melyben a színész egy robot-figurát alakított. A kalandokat Nagy Ervin saját internetes fórumán folytatásokban közölte hétről hétre, melyeket tízezrek követtek a világ minden tájáról. Péterfy Gergellyel közös könyvükben jelentették meg a kis Kék Lovag kalandjait.

Az 1930-as évektől képregényrajzolóként lett népszerű. A cseh rögbi sport fontos szakembere volt, társalapítója és szerkesztője a Sport magazinnak.

1949-től a csehszlovák állami gyermekkönyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott, képeskönyveket készített és mesekönyveket írt. Meseregénye Hangya ​Peti címmel jelent meg. Piripócs város krónikája című története groteszk körkép egy kisváros vezetőiről.

A 13416 Sekora aszteroida viseli a nevét.

A vizuális kultúra elméletével is foglalkozik. 2015-től illusztrál gyermekkönyveket. A legelismertebb szlovén és külföldi kiadókkal működik együtt, képeskönyvei pedig világszerte megjelentek fordításokban. Csendeskönyvét Találj ​meg! címmel adta ki a Cerkabella.

„Engem kizárólag az alapvető emberi érzelmek kifejezése foglalkoztat.”

(Mark Rothko)

10 évesen vándorolt ki családjával Litvániából Amerikába. Sokan az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő festőjének tartják, bár ő tiltakozott ez ellen. Festményein határozatlan körvonalú színfoltokat láthatunk, melyek látszólag lebegnek.

Munkásságáról több gyerekkönyv készült.

A magyar zenepedagógia nagyköveteként járta a világot, népszerűsítette a Kodály-módszert. 1953-tól 1988-ig a Magyar Rádióban óvodások számára zenei műsorokat vezetett. Kidolgozta saját zenei nevelési rendszerét, amelynek középpontjában az óvodáskori fejlesztés, a zene, a mozgás és a játék összekapcsolása állt. Tankönyveket, játékos ismeretterjesztő kiadványokat írt kottával.

Gyerekkönyvei:

Európai gyermekdalok

Szomszédos népek dalai

Daloló ​abc : magyar gyermekdalok és mondókák

Daloló ​állatok : magyar gyermekdalok és mondókák

Jár a baba jár : dalok, mondókák a legkisebbeknek

Eszterlánc : magyar gyermekjátékok

Katalinka : magyar gyermekjátékok

Liliomszál : magyar gyermekdalok

Ludaim : mondókák

1944 márciusától vállalta a zsidó gyermekek megmentését. Karácsonyig 32 otthonban szervezte meg elhelyezésüket és ellátásukat a svájci Vöröskereszt támogatásával. 1945 szeptemberében 800 taggal megalapították Gaudiopolist, az Örömvárost. A gyerekköztársaságnak alkotmánya volt, önálló törvénykönyvet alkottak. A fizetőeszköz a „Gapo dollár”, vicclapuk neve a „Gapo-Matyi” volt. Gaudiopolis polgárai közé tartoztak Horváth Ádám és Sárközi Mátyás, Molnár Ferenc unokái. 1950-ben bezáratták az intézményt.

Tevékenysége ihlette a Valahol Európában című film alkotóit és film készült életéről Gaudiopolis – In memoriam Sztehlo Gábor címmel. Sztehlo-gyerekek voltunk címmel adtak ki portrékötetet az egykori mentett és gyermekotthonos Sztehlo-gyerekekről.

Miklya Luzsányi Mónika Kistamás : regény Sztehlo Gábor gyermekköztársaságáról és Frontvonal : Sztehlo Gábor élete címmel írt könyveket róla.

1972-ben megkapta a Világ Igaza címet.