Szeptember 26.

„Sokféle macska él, igaz,

De véleményem róluk az,

Hogyha jellemük titka húz,

Tolmács nélkül is boldogulsz.

Tudnod kell, a macska olyan,

Akár magad vagy jómagam

Vagy mint a többi emberek:

Ahány, annyiféle lehet.

Egyik derék, másik galád,

Ez okosabb, az ostobább,

Van, aki rossz, van, aki jó –

De mind versbe foglalható.

Ők is dolgoznak, játszanak,

Nevük, lakcímük is akad:

De még hátra a nagy titok,

S ez:

A macskát hogy szólítod? 

Tanácsom első mondata

Így szól: A MACSKA NEM KUTYA. … 

(T.S. Eliot: A macska megszólítása)

A modern angol-amerikai irodalom egyik megteremtője, irodalmi Nobel-díjas szerző. 1925-től a Faber & Faber Kiadó szerkesztője, később igazgatója volt.

Old Possum’s Book of Practical Cats című macskákról szóló könnyed verseit 1939-ben adták ki. Eredetileg keresztgyermekeinek írt leveleiben szerepeltek, melyeket Old Possum néven írt alá. A kötet világsiker lett, magyarra több szerző ültette át, többek között Nemes Nagy Ágnes, Tótfalusi István, Weöres Sándor Macskák könyve címmel jelent meg 1972-ben. Később Macskák : Oposszum Apó hasznos és mulattató Macskáriuma címmel fordította újra Varró Dániel és Havasi Attila.

Zenét Andrew Lloyd Webber írt a versciklushoz, így született meg a máig népszerű Macskák musical. A magyar dalszövegeket Romhányi József költötte, s Budapesten Seregi László állította színpadra.

„Író, költő számára minden üres felület kihívás.

A legszívesebben teleírnák a sivatag homokját s az ég kékjét is.” 

(Tóth László: Rossz napok)

Édesapja halála után, 5 éves korától Csehszlovákiában élt. 1969-ben a Kis Építő című gyermeklap szerkesztője lett, s nemsokára megjelent első verseskötete. 1986-ban visszaköltözött Magyarországra, ISTER néven alapított saját kiadót. 2008-tól – magyar állampolgárságának megtartása mellett – Dunaszerdahelyen lakik családjával.

Gyerekeknek meséket, verseket írt és népmeséket dolgozott át. 

Gyerekkönyvei:

Ákombákom : mese

A ​boszorkány porszívója : meseregény – egy híján húsz fejezetben

Az ​ellopott nagymama és további régi-új mesék

Az ​elvarázsolt varázsló : mesék

Lyuk ​az égen : versek, mesék, történetek

Minden olyan furcsa : gyermekversek

Nagymama ​háza : versek

A próbára tett királyfi : tizenhárom tündér- és varázsmese Bács-Kiskun, Szolnok, Heves és Pest megyéből Tóth László elbeszélésében

A ​Szélördög : népmesék

A ​zöld vadász : tizenkét felföldi magyar népmese

„Az erdőből egy levelet

hozott a posta reggel,

egy száraz tölgyfa-levelet,

néhány sor zöld szöveggel. 

Az állt rajta, hogy eljött az ősz,

a nyáridőnek vége,

most már a néma télre vár

az erdő és vidéke. … 

Minden lakó elrejtezett,

üres az erdő, árva.

S a szélső fán egy tábla lóg:

„Téli szünet van, zárva.” 

(Hárs Ernő: Levél az erdőből)

1946-tól 30 évig – nyelvtudásának köszönhetően – a Külügyminisztérium munkatársa volt. Verseket, tanulmányokat írt. Költői példaképe, Kosztolányi Dezső hatására döntött úgy, hogy az irodalom utazó nagykövete lesz. Gazdag műfordítói életművet hozott létre, többek között Michael Ende regényét, A végtelen történetet ültette át magyarra. A zeneirodalom számos dalát lefordította operaénekes felesége számára.

Gyermekvers kötetei:

Hétalvó napsugárka

Túl az Óperencián

„Azt gondolom, hogy a prímszámok olyanok, mint az élet. Nagyon logikusak, de sohasem lehet megfogalmazni a szabályaikat, akkor sem, ha éjjel-nappal róluk gondolkozunk.”

(Haddon: A ​kutya különös esete az éjszakában)

Az egyik legsikeresebb angol szerző. Rögtön az első műve, A ​kutya különös esete az éjszakában kultikus regénnyé vált és díjesőt söpört be. A történet egy 15 éves asperger szindrómás fiú szemével mutatja meg a felnőttek világát. A mű egyaránt népszerű a felnőtt és az ifjú korosztályokban, több adaptáció készült belőle.

Kifejezetten gyerekeknek szóló könyveket is írt. A Z ügynök-sorozata három iskolás fiúról szól, akik tréfáikkal – akárcsak Zorro – felveszik a harcot az unalom ellen. A műből TV-játékot készítettek. Magyarul is megjelent a Bumm! : avagy 70000 fényév című sci-fi-paródiája. Műveinek egy részét maga illusztrálja.

„Lehet, hogy a költészet egy kérdés?

Titok
amelyet akkor őrizhetünk meg
igazán
ha megosztjuk másokkal”

(Thomas Vinau: Költészet, ​az mi a csoda?)

Gyermekkönyveiben az életről, a természetről, az emberi kapcsolatokról szóló költői elmélkedései jól jellemzik érzékenységét és gondolatainak mélységét. Verset, regényt, novellát is ír.

Magyarul a Költészet, ​az mi a csoda? című kötete jelent meg.

Az orosz gyermekkönyv-művészet klasszikusa. 1955-től jelentek meg humoros rajzai gyermeklapokban, művészete annak ellenére fejlődött, hogy színvak volt. Népszerűsége egyre nőtt, illusztrálta a legnevesebb szerzők gyermekirodalmi műveit, többek között Milne Micimackóját, vagy Lewis Carrol Alice Csodaországban című meseregényét. Őt kérték fel az 1980-as moszkvai olimpia kabalafigurájának elkészítésére, így született meg Misa mackó.

Macskás könyvecskéjét Rigó Béla fordította le Kandúrhatnámságok címmel.

Vicces képeskönyv-sorozatokat készít a legkisebbeknek. Legnépszerűbb figurája Splat (Pacni) macska. Magyarul Russell, ​a bárány jelent meg Szabó T. Anna fordításában.

1948-tól a Ludas Matyi művészeti szerkesztője volt. Rajzaiban néhány elegáns, könnyed vonallal sorsokat tudott ábrázolni. Ifjúsági és fantasztikus regényeket is illusztrált.

Különböző európai filmgyárakban forgatott. A beszélő köntöst 1941-ben, a Tamás bátya kunyhóját 1965-ben mutatták be Németországban.

Legismertebb filmje, a Valahol Európában Balázs Béla ötlete alapján készült 1947-ben. A világháború utáni Magyarországon játszódik, hősei egy csapat árva gyerek, akik senkiben sem bíznak, s bandába verődve próbálják ellátni magukat. A mű inspirálója a Gaudiopolis gyerekköztársaság és Sztehlo Gábor személyisége volt. A mű alapján musical is készült.

Bátyja Márai Sándor író.