Szeptember 28.

„Nem volt könnyű gyermekkorom. Amikor kérdeztem valamit az apámtól, kezembe nyomott egy könyvet.”

(Réz András: Már ​egyáltalán nem szorongok…)

A filmek és a reklám szakembere, filmklubokat is vezet. Az 1980-as években a Magyar Filmintézet munkatársa volt.

Népszerűségét humorának köszönheti. Richard Scarry Tesz-Vesz könyveinek fordítójaként tartjuk számon, közismertek az elnevezések és a szövegek nyelvi leleményei. Gyermekirodalmi munkássága sokszínű: fordításai mellett ismeretterjesztő művet és gyerekregényt is írt Lukrécia papucsai címmel.

„Aludni kéne már most,
mert lebontják a várost.

Manócskák szedik széjjel –
hogy ne zavarjon éjjel.

A ricsajt zsákba rakják,
az utcát összehajtják,

s míg csillagfényt szitálnak,
csöndeskén citeráznak,

hogy álmotokban szépen
táncoljatok a réten.”

(Zs. Nagy Lajos: Altató)

Az egyik legolvasottabb szlovákiai magyar szerző. Rendszeresen 1957-től publikált. Műveire jellemző a váratlan megoldás, fanyar humor, önirónia, a jelenségek visszájának feltárása. Gyermekversei a gyermeki képzeletet és a játékosságot célozzák meg.

Gyerekkönyvei:

Hamu ​Laci és az Eretnek

Megfogtam a tündér sarkát

Népregéit a sárospataki kollégiumi évei alatt írta. 1841-től jelentek meg versei. Petőfi Sándort egy költői levéllel kereste meg, Arany Jánossal a forradalom bukása után is tartották a kapcsolatot. Kedvenc témája a természet és a hegyi táj költészete. Szimbolikus versei az emberi érzéseket ragadták meg, s a lelki állapotokat jellemző virágregéket is írt.

Gyerekeknek szóló kötete Virágversek címmel jelent meg.

„Kiadós alvás után sétára indultam.
Hamarosan megjövök, legkésőbb 150 év múlva.
Kérem tisztelt vendégeimet, hogy ez idő alatt
látogatásaikat mellőzni szíveskedjenek.

Nemkapszel, A Sárkány”

(Čedo Vuković: A ​robotok ura)

A montenegrói gyerekek kedvelt szerzője, több gyerekregényt írt. Magyarul A ​robotok ura című fantasztikus meseregénye jelent meg, amelyben Eszesok professzor, kisfiú barátja, valamint az utolsó mesebeli sárkány, Nemkapszel küzdenek az emberiség ellenségével, a Gonosz Robotok Urával.

„A humor nagyon fontos, különösen akkor, ha olyan gyerekekkel van dolgod, akik esetleg félénkek. Kicsit bolonddá teszed őket, rossz választ mondasz, és lehetőséget adsz nekik a kijavításra – hogy megmutasd, tudják a helyes választ. A humor arra szolgál, hogy ellazítsd őket, megnyíljanak… Ez kulcsfontosságú, ha egyenlően és szabadon akarunk beszélni a gyerekekkel. A gyerekek nem redukált felnőttek, hanem önálló emberek.”

(Lila Prap)

Képeskönyvei fantáziadúsak, mind tartalmukban, mind formátumukban. Szövegei túlmutatnak minden elvárt kereten, szellemesek és játékosak, másrészt tudásalapú könyvei gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szólnak. Lehetővé teszik számukra, hogy együtt nevessenek, bolondozzanak, kapcsolatot alakítsanak ki velük a vicces tartalmakon keresztül, és a gyerekek mindeközben tanuljanak is valamit. Kedvenc technikája az élénk színű kréta használata sötét papíron.

Az Állatos altatódalok volt az első képeskönyve, melynek szövegét pici fia altatásakor találta ki. Legnagyobb sikerét a Miért? című könyvvel érte el, amelyet közel 40 nyelvre lefordítottak és Japánban animációs sorozat is készült belőle.

Magyar nyelven megjelent könyvei:

1001 ​mese : a történet csak rajtad múlik

Dinók : játékos képeskönyv

Miért? : játékos képeskönyv az állatokról

Az egyik legnépszerűbb 19. századi német illusztrátor. Festményeket, rézkarcokat és fametszeteket készített, varázslatos rajzokat tündérmesékhez. 1847-től a Drezdai Akadémia tájképfestő műhelyének professzora volt.

Magyarországon Grimm és Andersen könyveinek rajzolójaként ismerjük.

1958-tól a Napsugár című kolozsvári gyermeklap állandó munkatársa volt, itt jelent meg első képregénye. Később a folyóirat különszámában adták ki képregényeit 1959-1981-ig. 1963-ban megrajzolta Csipike figuráját Fodor Sándor meséjéhez, ezzel hírnevet szerzett Romániában és Magyarországon is. 1987-ben Budapestre költözött az akkori romániai állapotok miatt. A következő években készítette a Nem mind arany, ami fénylik és a Miskali közbelép című köteteit. A Három ​medve című képeskönyve 1999-ben jelent meg.

Munkásságáról Dodo Niţa és Kiss Ferenc írt monográfiát.