Szeptember 29.

Itt nyugszik Don Quijote de la Mancha,
vitéz, kóbor lovag volt ő, míg élt.
Mellette nyugszik jó dárdája, pajzsa,
kegyelmet soha, senkitől se kért.

Az elmúlás se győzött e vitézen,
mert híre messzi századokra száll…
Igaz, hóbortos volt ő életében,
de végül bölccsé tette a halál.

Hóbortos volt, akár mindannyian,
kik többre s jobbra vágyunk itt e földön,
s halálunkig nem hagyjuk annyiban.

Legyen testének könnyű lent e börtön,
e sír! a szép erdők, mezők helyett.
Gondoljunk rá e néma hant felett!

(Cervantes: Don Quijote sírverse)

A világirodalom klasszikusa. Huszonkét éves korában Itáliában járt. Utazása meghatározó jelentőségű volt életművére, amely az olasz reneszánsz műveltség ismeretéről tanúskodik.

Élete is kalandok sorozata volt. Katonaként részt vett a lepantói csatában, ahol megsebesült. 1575-ben társaival kalózok fogságába esett, s Algírba vitték őket rabszolgának. A nála talált ajánlólevelek miatt fontos személyiségnek tekintették, s magas váltságdíjat követeltek érte, amelyet családja nem tudott kifizetni. Ötévi rabság után, 1580-ban szabadult. Spanyolországban jobb híján adóbehajtói tisztséget vállalt. Pontatlan elszámolásai és bankjának csődje miatt kétszer is börtönbe került.

A Don Quijote című regényének első részét ezekben a viszontagságos években, Sevillában írta. A művet majdnem minden nyelvre lefordították, kultikus alapművé vált. Világirodalmi jelentőségét annak köszönheti, hogy a fontos emberi problémák józan ábrázolásával megteremtette az európai realista regény századokra érvényes formáját, a sokoldalú jellemábrázolást, a lélekrajz elemeit, fikció és valóság, tárgyilagos elbeszélés és személyes regényírói hang addig ismeretlen, könnyed harmóniáját. Cervantes – és főképpen a Don Quijote – óriási hatást gyakorolt a művészetekre. A „búsképű lovag” alakját a világ minden táján ismerik.

Magyarra 1848-ban fordította le Karády Ignác „nagyobb gyermekek számára”, melyet további átdolgozások követtek többek között Győry Vilmos, Radó Antal, Mándy Iván, Radnóti Miklós tollából.

„Apám este jött meg, és nagyanyám már a kapuban fogadta azzal a lesújtó hírrel, hogy a várva várt trónörökös helyett újra lánya lett.”

(Kertész Erzsébet: Fiút vártak, lány született)

Életrajzi- és lányregényein olvasók több generációja nőtt fel. Regényes életrajzainak hősei mindig lányok, asszonyok, akik a férfiak világában önálló életet, karriert érnek el.

Gyerekkora jómódban telt, otthon tanult meg írni-olvasni, az iskolában kitűnő tanuló volt. Még egyetemistaként jelent meg első elbeszéléskötete 1929-ben. Apja halála után cikkeket írt, fordított, hogy családját segítse. Sorban jelentek meg művei, így neve egyre ismertebbé vált. 1940-től szabadfoglalkozású író lett. Több álnevet is használt, a Zsuzsi-sorozatot Ingrid Holsen néven adta ki.

Életére a Fiút vártak, lány született című regényében tekint vissza, mely Júliusi szerelem címen is megjelent. Szerepel az 50 elszánt magyar nő című antológiában.

Meséi:

Kandi és Bandi az állatkertben

Utazás Játékországban

Vidám vakáció (Eleven képeskönyvek) 

Lányregényei:

A családi pensió

Csévi ucca 11/d

Gyönyörű ​nyár

Kislányok a Nagyvárosban

A ligeti nagytanács

Mint fűszál a réten : fiatalok, úttörők, itt állunk mi készen

Nagylányok

Négylevelű ​lóhere

Riporter kisasszony

Szamóca-lányok (Kaland a Szamócásban címmel is)

Testvérke

Zsuzsi-sorozat 

Életrajzi regényei:

Bettina ​három élete : Bettina Brentano-Arnim íróról

Csipkebolt ​Brüsszelben : Jósika Júlia író, műfordító életregénye

Elizabeth : Elizabeth Barrett-Browning író életregénye

Az ​első Gertrudis : Kántorné  Engelhardt Anna színésznő élete

A fejedelemasszony : Zrínyi Ilona élete

A ​három Róza : Jókainé Laborfalvi Róza színésznő és a Jókai család, lánya Beke Róza és unokája Jókai Róza élete

Harriet ​regénye : Harriet Beecher-Stowe író élete (A szabadság angyala címmel is megjelent)

Jenny, ​Laura, Tussy : Marx lányai

Kossuth Zsuzsanna : Kossuth Lajos húga (ápolónő) élete

A ​lámpás hölgy : Florence Nightingale (ápolónő) élettörténete

Szendrey ​Júlia

Szonya ​professzor : Szofija Kovalevszkaja orosz matematikus életéről

A ​tábornok lánya : Alekszandra Kollontaj, az első női diplomata életregénye

Teleki ​Blanka : a nőnevelés úttörője (Szeretném Blankát boldognak látni címmel is)

Titkos ​házasság : Mauks Ilona házassága Mikszáth Kálmánnal

Úttörő ​asszonyok : 15 asszony élete (Dorothea Leporin, az első német orvosnő, Brunszvik Teréz és Teleki Blanka, a kisdedóvás és a nőnevelés úttörői, Déryné Széppataki Róza, az első magyar primadonna, Varga Katalin, az erdélyi bányászjobbágyok szószólója, Kossuth Zsuzsanna, a három Marx lány, Torma Zsófia, az első magyar régésznő, Szonya Kovalevszkaja, orosz matematikus, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Kaffka Margit író, Suzanne Valadon francia festő és Alekszandra Kollontaj, szovjet diplomata)

Vilma ​doktorasszony : az első magyar orvosnő életregénye (Hugonnai Vilma)

Zöldfa ​utcza 38. : Veres Pálné (iskolaalapító) regényes élete

1954-től a Mladé letá (szlovák gyermekkönyvkiadó) szerkesztőjeként dolgozott, ekkor jelent meg első könyve. Meséket, gyerektörténetek, ifjúsági műveket írt. Spuri című regényét magyarul is kiadták 1978-ban, amelyben egy tizenhét esztendős diák szemével láttatja az akkori városi életet, a családi környezetet, az iskola és a sportegylet mindennapi eseményeit.

Gyerek- és ifjúsági könyvei magyarul:

Babszem Jankó : képes mese

Gombolyag ​Gáborka története : képes mese

Guri-guri ​Gombolyag : képes mese

Hanka ​és Janka

A ​hófehér hercegnő : mesék

Hüvelyk Matyi : mesék

Spuri, a kerékpáros : ifjúsági regény

1957-től az Állami Könyvterjesztő Vállalat munkatársa lett, 1964-ben jelent meg első verseskötete. Gyerekeknek is sok verset írt antológiákba, tankönyvekbe és hallhatóak megzenésített változatban is. Átdolgozta Kálmán Jenő: Sicc a vadonbancímű képeskönyvét.

Önálló gyerekvers kötete a Süt a nap, süt a pék.

Görög, latin, német nyelvtanárként dolgozott, 1920-tól a II. ker. Mátyás király Reálgimnázium igazgatója volt. Műveinek inspirálója az iskolai élet és a cserkészmozgalom. Gyereklapokban 1891-től jelentek meg cikkei, 1904-től regényeket, verseket, tankönyveket írt.

Gyerekkönyvei:

A bányarém (Magyar diákkönyvtár)

Az én kis hőseim : diáktörténetek

Lidércfény : ifjúsági regény

Mosolygó arcok : rajzok a diákéletből

Izenet a másvilágról : elbeszélés a magyar szabadságharc idejéből

Az utolsó ágyúlövés : ifjúsági elbeszélés

Az Ükey-fiúk : ifjúsági regény

A zászló : elbeszélés (Kiskönyvtár)

A bolgár irodalom klasszikusa. Magyarul Minden ​jót, Don Quijote! címmel jelent meg az 1980-as években játszódó Don Quijote-története.

A budapesti külváros gyerekeiről szóló regénye 1979-ben jelent meg Feketerigók címmel.

Változatos irodalmi műfajokban alkotott, regényei 1951-től jelentek meg. Szatirikus ifjúsági könyvét Fekete ​felség címmel 1957-ben adták ki. A történet Mumbó, a fekete afrikai fiú útját követi London üzleti központjába.

1957-től a Magyar Televízió munkatársa volt, irodalmi filmadaptációt, filmsorozatot rendezett és forgatókönyvet írt.

Ifjúsági filmjei:

Abigél

A koppányi aga testamentuma

A törökfejes kopja