Szeptember 30.

„…a gyermekkönyv, az ifjúsági könyv legnehezebb faja az irodalmi műveknek. Ide nem elég erős írói tehetség. A legzseniálisabb író is kudarcot vall, ha tehetségéhez nem járul mélységes mély kedély s mindenek felett: a gyermekvilágnak erős szeretete.”

(Benedek Elek)

A magyar gyermekirodalom klasszikusa, az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta. Ő mondta ki, hogy a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. Jelentősen hozzájárult a modern irodalmi nyelv megteremtéséhez és terjesztéséhez.

Gyermekkorában szívta magába a mesék szeretetét, szájhagyományból tanulta a mesélést és ismerte a mesei nyelvet. Édesapja faluszerte kedvelt mesemondó volt. A székelyudvarhelyi kollégium önképzőkörének pályázatán Székely népdalok című pályamunkájával 1876-ban jutalmat nyert. 1882-ben megjelent a Székelyföldi gyűjtés című kötete, első mesekönyve pedig 1885-ben Székely Tündérország címmel látott napvilágot.

1887-ben országgyűlési képviselőnek választották, 1888 februárjában hangzott el képviselőházi beszéde a gyermekirodalom helyzetéről Magyarországon. 1889-ben gyereklapot indított Pósa Lajossal Az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számított a magyar ifjúsági lapok történetében, és meghatározta a következő évtizedek törekvéseit. A Jó Pajtás című lapot együtt szerkesztette Sebők Zsigmonddal 1909-től. Az igényes folyóiratok és kiadványok a polgári kultúra fejlesztését szolgálták. A szépen illusztrált, polgári családokban nevelkedő gyerekeknek szánt mesekönyvek tartalma később az olcsóbb ponyvakiadásokban is szerepeltek, illetve a 19. század közepétől a mesék bekerültek magyar nyelvű iskolai tankönyvekbe, így szélesebb néprétegek gyermekeihez is eljutottak.

Számtalan nyomtatott könyvet publikált, novellát, regényt, történelmi művet, verset is írt.  Szerkesztette a Kis Könyvtár sorozatot. A Magyar mese- és mondavilág első kiadása 1894-ben jelent meg, a teljes öt kötetben több mint ötszáz mese és monda kapott helyet.

Benedek Elek a fordításaival bővítette a magyar mesekincstárat. Andrew Lang skót író színes sorozatának mintájára adták ki a Kék, Piros, Fehér, Rózsaszín, Ezüst és Arany mesekönyveket. A Csudalámpa kötetében 37 nép 120 története található.  Az Athenaeum mese-könyvtára sorozat tematikus mesegyűjteményekből áll a Madármeséktől a Virág-mesékig.

1920-ban úgy döntött, hazatér Erdélybe a családjához. Döntésében a trianoni határok meghúzása is szerepet játszhatott, a főváros nyújtotta egzisztenciális biztonság helyett a kisebbségi létet választotta Romániában. Utolsó évei a Cimbora című ifjúsági lap köré szerveződtek, amelyet közel hét éven át egymaga szerkesztett. Elek apó alakja is ennek köszönhetően született meg, a lap levelező rovatában az író maga válaszolt a gyerekek leveleire. Az akkori körülmények között nagy dolog volt, hogy a Cimborában megjelent írások hozzáférést biztosítottak a magyar szerzők műveihez, akik között erdélyi és magyarországi írók és költők nevét is megtalálhatjuk. Munkássága nyomán, értékrendjét követve született meg 1973-ban a Cimbora televíziós műsor É. Szabó Márta vezetésével, valamint a Cimbora irodalmi gyermek és ifjúsági folyóirat Sepsiszentgyörgyön 2000-től: https://cimbora.net/ 

Életét az Édes anyaföldem című önéletrajzi könyve mutatja be.

Az Ifjúsági Kiadó a Magyar népmesék című válogatást tette először közre műveiből 1951-ben. 1957-től jelentette meg kiadói sorozatát a Móra, T. Aszódi Éva szerkesztésében, először Friedrich Gábor rajzaival, így került majd’ minden háztartásba a Világszép Nádszál Kisasszony vagy a Többsincs királyfi.

Fia Benedek Marcell író. Unokái Lengyel Dénes író, aki könyvet írt Benedek Elekről; Benedek István orvos, akinek gyermekkorát Öcsike levelei : az ő nadselű gondolatairól címmel örökítette meg Elek apó.

„Jaj de jó a vasárnap,
Az ember örül az ágynak,
De hortyog-motyorog,
Hortyog-motyorog:
Hrr! hrr! hrr!

(‘Ó-szundi népdal)

(Bajor Andor: A kidobóember vasárnapja)

Szerkesztői munkái mellett a Napsugár, később az Előre című gyereklapok munkatársa volt. Első könyve 1955-ben jelent meg. Humoros, groteszk, nyelvi leleményekben bővelkedő, vallomásszerű írásokat, gyerekeknek elbeszélésköteteket, meséket adott ki.  A Napsugár gyermekolvasói számára kalandregény-paródiát írt Egy bátor egér viszontagságai címmel. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Gyerekkönyvei:

A csodálatos esernyő

Egy bátor egér viszontagságai : meseregény

Garázda ​Karcsi rokonsága

Hétmérföldes csizma

Hóvirágméz : mesék, karcolatok

A kastélyunk : mesék

Mi a manó

Mióta ​nem tudnak számolni a varjak?

Tücsöketető

„Mindenkinek joga van a fejlődésre, arra, hogy megváltoztassa a véleményét.”

(Marie Pavlenko: Én ​vagyok a napod)

2009 óta publikál, gyerekeknek és felnőtteknek is ír. Akár egy kismadár című könyvét édesanyja balesete ihlette. Természet- és madárrajongó, ugyanúgy, mint regényalakjai.

Ifjúsági regényei magyarul:

Akár ​egy kismadár

Én ​vagyok a napod

„A kínai határon – egy nagyon egzotikus környezetben születtem, ami a szokatlan és a rendkívüli iránti érdeklődéssel járt. Apám önmagában is érdekes ember volt, ráadásul sokat költözött a munkája miatt, így mi, gyerekek folyamatosan ki voltunk téve a változásoknak, más népeknek, a mongolok, kínaiak, burjátok, tunguzok furcsa és bizarr szokásainak” – írja önéletrajzában. 1937-ben kezdte gyűjteni az Amur menti népek meséit. Magyarra Rab Zsuzsa fordította le mesegyűjteményét.

Mezőgazdasági mérnökként dolgozott, a műszaki ember valóságérzékével és józanságával ítélte meg tapasztalatait. Szatirikus műveket írt. Első könyve, A csodálatos trombita, a meséit tartalmazta.

kitartásának köszönhető, hogy 1872-ben jelentkezhetett a Zürichi Egyetemre anyagi támogatás nélkül. A megszerzett orvosi diplomájának elismertetése is rendkívül nehéz volt, csak 1897-ben avatták orvosdoktorrá Budapesten. Az orvosi hivatásról könyvet írt, s kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének. Életéről Kertész Erzsébet írt regényt Vilma ​doktorasszony és Kertész Edina A ​lány, aki orvos akart lenni címmel képeskönyvet. Szerepel a Magyar ​mesék lázadó lányoknak és az 50 elszánt magyar nő című kötetekben.