Petőfi Sándor (Kiskőrős, 1823. január 1-1849) költő

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1-2013) költő, író, műfordító

Bass, Eduard (Báz) (Prága, 1888. január 1-1946) cseh író

Csontos Gábor (Hajdúnánás, 1927. január 1-2010) író

Ferenczes István (Csíkpálfalva, 1945. január 1) erdélyi költő

Kadono, Eiko (Tokió, 1935. január 1) japán író

Kozik, Christa (Liegnitz, 1941. január 1) német író

Salinger, Jerome David (New York, 1919. január 1-2010) amerikai író

Deák Ferenc (Magyarittabé, 1938. január 1-2011) vajdasági író

Ouida (Maria Louise Ramée) (Bury St Edmunds, 1939. január 1-1908) brit író

Copic, Branko (Hasani, 1915. január 1-1984) szerb író

Ure, Jean (Surrey, 1943. január 1) angol író, műfordító

Davidicsev, Lev (Davydychev) (Szolikamszk, 1927. január 1-1988) orosz író

Hambraeus, Axel (Nora, 1890. január 1-1983) svéd író, lelkész

Tahi-Tóth Nándor (Budapest, 1912. január 1-1978) festő, tanár

Lazin, Igor (Novi Knezevac, 1964. január 1) szerb-magyar illusztrátor, filmrendező

Kehn, Regina (Hamburg, 1962. január 1) német illusztrátor

Landmann, Bimba (Milano, 1968. január 1) olasz illusztrátor

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1-1849) költő

„Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
Lovagolok fűzfasípot fújva,
Lovagolok szilaj nádparipán,
Vályuhoz mék, lovam inni kiván,
Megitattam, gyi lovam, gyi Betyár…
Cserebogár, sárga cserebogár!”

(Petőfi Sándor: Szülőföldemen) 

A Petőfi felvett, költői név, az anyakönyvben Petrovics Sándorként szerepel. Iskolaéveinek leteltével vándorszínésznek állt, majd Pestre került, és Vahot Imre lapjának, a Pesti Divatlapnak dolgozott szerkesztőként. A János vitéz című elbeszélő költeményét 1844 november-decemberében írta, és 1845-ben már önálló kötetként is megjelent. 1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával és egy év múlva összeházasodtak. 1847-ben, a Toldi megjelenése után barátságot kötött Arany Jánossal. 1847 júniusának elején kisfiának ajánlotta az Arany Lacinak című versét. A két költő levelezése, játékaik – írói életművük része.

Élete és költészete szorosan kapcsolódik az 1848–1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz, 1848. március 13-án írt Nemzeti dal című verse a forradalom egyik jelképévé vált. 1848 őszétől részt vett a szabadságharcban. Decemberben megszületett a kisfia, Petőfi Zoltán. 1849 elejétől Bem tábornok seregében szolgált, aki kedvelte őt, és óvta a csatáktól. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben tűnt el, Fehéregyháza határában.

Életrajzi kötetek, Petőfi történetek:

Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője

Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár : rajongói kézikönyv. ill. Oravecz Gergely

Miklya Luzsányi Mónika: Szabadság, ​szerelem : képek Petőfi Sándor életéből

Nényei Pál: Petőfi : a néma gyerektől a szent világszabadságig. ill. Baranyai András (Az irodalom visszavág)

Petőfitől Petőfiről

 

Bánki Éva: Petőfi-vírus : történelmi fantasy

Berényi Anna: Petőfi Sándor regényes életrajza

Fodor Veronika: Talpra, magyar : forradalmi szabadulókönyv. ill. Lanczinger Mátyás

Kovács Attila: A csontváz óra: az ifjú Petrovics Sándor elfeledett kalandja. ill. Oravecz Gergely

Költővel ​nem járnék : tizenöt szerző tizenöt novellája. ill. Herbszt László

Petőfi ​Sándorka kalandjai : Erdőmentők. Petőfi ​Sándorka és a kutyakölyök / Petri Lukács Ádám

Veres István: Petőfi. ill. Parázs Bianka (Pozsonyi mesék)

Vivát Petőfi : élet-rajzok. ill. Sajdik Ferenc

Vörös István: Él-e ​még Petőfi? : kétszáz év története : Petőfi-átiratok

 

 Gyermekkönyvei:

Anyám tyúkja : lapozó

Anyám tyúkja : versek. ill. Kass János

Arany Lacinak : lapozó

Arany Lacinak : versek

A helység kalapácsa

János vitéz

 

Így él Petőfi : Petőfi Sándor válogatott versei Lackfi János kommentjeivel

A ​mi Petőfink : Petőfi-versek gyerekrajzokkal

Mosolygó Sándor és Somolygó János : Petőfi Sándor és Arany János tréfás versei

Petőfi ​Sándor versei Pion István válogatásában (RePoszt)

Petőfi Sándor gyerekkönyvei

A mi Petőfink – A Móra Kiadó pályázatára beküldött gyerekrajzok kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1975.

Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1-2013) költő, író, műfordító

„Szívünkbe fészkelnek mindörökre azok a madarak, amelyeket segítettünk, amelyek valamilyen módon hozzánk tartoztak.”

(Kiss Dénes: Tatár ​a göncölszekéren)

Sokoldalú író, szinte minden műfajban alkotott. Gyerekek számára verseket, meséket, regényeket is írt. A csönd születése című regényében saját gyermekkorára emlékezik vissza a szerző. Főként finn költők verseit fordította le.

Gyermekkönyvei:

Ancsa-Pancsa ​varázslatai : gyermekregény

Bábu bál : verses mese

A csönd születése : ifjúsági regény

Eb vagy kutya : gyermekregény

Héterősek : verses mese

Kányadombi indiánok : ifjúsági regény

Kó-fic-kó : versek

Lova csönd, lova köd : versek

Mesélnek a fák : ismeretterjesztő gyermekirodalom (Mit mesél a természet)

Sólyomidő : ifjúsági regény

Tatár ​a göncölszekéren : gyermekregény

Tatár kalandjai tíz országban : ifjúsági regény

Tiki-taki, fateke : versek

Az utolsó indián nyár : ifjúsági regény

Bass, Eduard (Névváltozat: Báz) (Prága, 1888. január 1-1946) cseh író

„…egyedül a mese juthat el addig a fényes pontig, ahol egyesül végre a két örök párhuzamos: álom és valóság.”

(Eduard Bass: A cirkuszok világa)

Eredeti neve: Eduard Schmidt. Írói hírnevét szatíráival alapozta meg. Jól ismerte a prágai bohémvilágot, a kabarék, cirkuszok világát. Magyar nyelvű gyermekkönyve: A csodacsapat : Csupaláb Csaba csodatizenegye – 1957-ben jelent meg először az Ifjúsági kiskönyvtár sorozatban.

Csontos Gábor (Hajdúnánás, 1927. január 1-2010) író

„Aki táltos, annak mindegy, hogy beszél, aki jó, megérti…”

(Csontos Gábor: A táltos csikó)

Tanárként dolgozott 1951-től. Ifjúsági regényei a tiszai fiúvilágot, vakációt, kalandokat elevenít meg az író saját gyermekkorából és a hetvenes évekből.

Gyermekkönyvei:

Galambsziget : egy táborozás története : ifjúsági regény

Suhogó völgy : ifjúsági regény

A táltos csikó : gyermekregény

Ferenczes István (Csíkpálfalva, 1945. január 1) erdélyi költő

„… számunkra, gyerekek számára tündéri világ volt a székely falu világa, még teljes egész, amelyben mindennek, mindenkinek megvolt a maga helye: a bolondnak, a zenésznek, az iparosoknak…”

(A légszomjból születő csodák költője. Beszélgetés Ferenczes Istvánnal, 2008)

Eredeti neve Ferencz Salamon István, A Ferenczes nevet Szilágyi Domokostól kapta. Gyermekverseiben hangsúlyos a humor, a nyelvi játékosság. Az évszakok, a természet, az erdélyi vidék jellegzetes figurái – bár ugyanazt a sorsélményt hordozzák, mint más műveiben – mégis áttetszőbb, könnyedebb versvilágot hoznak.

Gyermekkönyvei:

Ágota ​könyve : versek

Indián ​a Hargitán : versek gyermekeknek és szülőknek

Mikor ​Csikban járt a török : versek

Nevedet ​nevemmel : játék a nevekkel : versek

A ​pepita hangya : versek

Kadono, Eiko (Tokió, 1935. január 1) japán író

„A hasunkat nem szabad kitenni a hidegnek. … Mert a hasunk a világegyetem közepe.”

(Kadono Eiko: Kiki, a boszorkányfutár)

A japán gyermekirodalom egyik kiemelkedő szerzője. Képeskönyveket és nagyobb gyerekeknek szóló prózai műveket is írt. Számos elismeréssel tüntették ki, köztük az Andersen-díjjal.

1981-ben jelent meg a Kiki, a boszorkányfutár, magyarra 2023-ben fordította le Mayer Ingrid. Hayao Miyazaki 1989-ben nagy sikerű anime filmet készített a meséből. 2014-ben mutatták be élőszereplős filmváltozatát Takashi Shimizu rendezésében. A történetben a fiatal boszorka futárszolgálatot szervez a tengerparti Koriko városában. Hűséges és pimasz macskájával, Dzsidzsivel az oldalán Kiki új barátokra lel, és megtanulja, hogy a varázslat a leghétköznapibb helyeken is képes virágozni.

Kozik, Christa (Liegnitz, 1941. január 1) német író

„A huszonegyedik emeleten az ember távolabb kerül a földtől, közelebb az éghez.”

(Christa Kozik: A ​bicegő angyal)

Főként gyerekek számára ír. Történetei olyan problémákról szólnak, amelyekkel minden gyermek találkozhat a hétköznapi életben. Meseszerűen, humorral és költői perspektívával mutatja be szereplőit. Magyarul A bicegő angyal című regénye jelent meg.

Salinger, Jerome David (New York, 1919. január 1-2010) amerikai író

„Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív föl, amikor akar.”

(J. D. Salinger: Zabhegyező)

.

Az 1951-ben megjelenő Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című mű egy csapásra világhírűvé tette íróját. Nem ifjúsági regény, de a serdülőkor regénye. Óriási sikert aratott, kultuszkönyvvé vált. Hőse, Holden Caulfield, érzékeny, de szókimondó kamasz, az amerikai serdülő mintaképe. A fiú hiteles nyelvezete nagy hatást gyakorolt a lázadó beatnemzedékre. Magyarországon 1964-ben jelent meg Gyepes Judit fordításában. A zabhegyezés, mint puszta idővesztegetés jelenik meg a magyar címben, azt sugallva még, hogy a léha kamasz is megéri a pénzét. 1994-ben Békés Pál a Habhegyező címet adta színházi adaptációjának és 2015-ben Barna Imre ezért fordította újra Rozsban a fogó címmel.

Deák Ferenc (Magyarittabé, 1938. január 1-2011) vajdasági író

Írói és szerkesztői munkássága mellett volt nagykövet, dramaturg, televízió főszerkesztő.

Zsivány című ifjúsági regénye 1970-ben jelent meg.

Ouida (Maria Louise Ramée) (Bury St Edmunds, 1939. január 1-1908) brit író

Az állatok jogainak szószólója volt.

Több mint 40 regényt, novellát, gyermekkönyvet írt. A Flandriai kutya című regényét gyermekkönyv klasszikusnak tartják. Magyarul 1899-ben adták ki az Olcsó könyvtár sorozatban.  Antwerpenben – ahol a történet játszódik – szoborral tisztelegnek a történet hősei, Nello és kutyája előtt.

Copic, Branko (Hasani, 1915. január 1-1984) szerb író

Jellegzetes humora és népi nyelve a jugoszláv gyermekirodalom egyik legnépszerűbb szerzőjévé tette. Állattörténetei mellett pionír-regényt és partizánmeséket is írt. A sasok korán felrepülnek kötelező irodalom volt Jugoszláviában a 6. osztály számára.

Magyar nyelvű gyermekkönyvei:

Állatország lakói : mesék

Nikola ​Bursać kalandjai

Partizánmesék

A ​sasok korán felrepülnek

Sok kis csillag : elbeszélések

Az ötödik század futárja. A kecskepásztor hídja

Ure, Jean (Surrey, 1943. január 1) angol író, műfordító

 

„Tilos a bemenet! Tilos a kimenet! Minden tilos! Rovaroknak csak külön engedéllyel! Vakondokoknak a túrás szigorúan tilos!”

(Jean Ure: A ​videosztár)

Első – táncos – könyvét már hatévesen megírta, 1960-ban jelentették meg. Azóta több mint 170 gyerekkönyvet publikált, az egyik legnépszerűbb lányregény író Nagy-Britanniában.

Magyarul megjelent könyvei:

Félénk ​Ibolya

Folyton ​csak a pasik!

A ​videosztár

Davidicsev, Lev (Névváltozat: Davydychev) (Szolikamszk, 1927. január 1-1988) orosz író

Magyar nyelvű gyermekkönyve: Kislány ​a porondon című gyermekregény

Hambraeus, Axel (Nora, 1890. január 1-1983) svéd író, lelkész

Magyarul Az első karácsonyi ajándékok legendája című meséje jelent meg.

Tahi-Tóth Nándor (Budapest, 1912. január 1-1978) festő, tanár

Mesterei Szőnyi István, Vaszary János voltak. Tahi-Tóth Nándor annak a festőgenerációnak volt a tagja, melynek karrierjét a második világháború történései jóformán teljesen ellehetetlenítették. Fiai, köztük Tahi-Tóth László, színészek lettek.

Rajzot tanított, képeskönyveket illusztrált. Gyerekeknek szóló, kreativitást fejlesztő kiadványai: A kis rajzoló, A kis festő című rajzfüzetek, valamint a Piri és Laci öltöztető képeskönyve.

Lazin, Igor (Novi Knezevac, 1964. január 1) szerb-magyar illusztrátor, filmrendező

1993 óta él Magyarországon. Illusztrációkat készít gyerekkönyvekbe és magazinokba, animációs- és reklámfilmeket rendez.

Kehn, Regina (Hamburg, 1962. január 1) német illusztrátor

A kortárs német gyermekirodalom kedvelt illusztrátora. Kifejezetten gyermekkönyv-illusztrátorként végzett a hamburgi egyetemen. 2015-től bélyeget is tervez. Magyarországon Michael Ende és Joachim Friedrich művei jelentek meg a rajzaival.

Landmann, Bimba (Milano, 1968. január 1) olasz illusztrátor

1988-tól készít képeskönyveket, illusztrációkat. Több mint 20 nyelven jelentek meg művei. Nagy sikert arattak illusztrációi, melyeket nagy festők mesés életrajzához készített: Giottoról, Raffaelloról, Michelangeloról. Monet-ről, Chagallról. A Leonardoról szóló könyvet Lázár Zsófi fordította magyarra. Önálló képeskönyvei jelentek meg az érzelmekről, álmokról, képzeletről, félelemről.