Grimm, Jacob Ludwig Karl (Hanau, 1785. január 4-1863) író, filológus, jogász

Fleuron, Svend (Keldby Sogn, 1874. január 4-1966) dán író

Karafiát, Jan (Jimramov, 1846. január 4-1929) cseh író, teológus

Mlynowski, Sarah (Montreal, 1977. január 4) kanadai író

Delessert, Étienne (Lausanne, 1941. január 4-2024) svájci grafikus, szerző

Braille, Louis (Coupvray, 1809. január 4-1852) francia pedagógus, a Braille-írás létrehozója

Grimm, Jacob Ludwig Karl (Hanau, 1785. január 4-1863) író, filológus, jogász

„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

(Jacob Grimm)

Anyja 1808-ban bekövetkezett halála után Jacob Grimm gondoskodott családjukról. Élete és munkássága szorosan összekapcsolódik egy évvel fiatalabb öccséével. 1806-tól kezdték gyűjteni a meséket. 1815-ben visszavonult a diplomáciai szolgálatból, hogy idejét teljesen az irodalomtörténetnek és nyelvtudománynak szentelhesse. 1830-ban a göttingeni egyetem professzora lett. 1841-ben Berlinbe költözött, haláláig a berlini egyetemen tanított és Wilhelmmel együtt a német szótárukon dolgoztak. Legismertebb művük a kétkötetes mesegyűjtemény: Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm, 1812–1815. 1854-től megjelentek az első magyar ponyvafordítások. Számos Grimm-mese népszerűségét mutatja az a folklorizációs folyamat, amelynek során a magyar népmesekincs részévé váltak.

Grimm testvérek művei

Grimm mesedivat

Fleuron, Svend (Keldby Sogn, 1874. január 4-1966) dán író

„Fiatal rókának csak a barlangban és csak éjszaka szabad ugatni!”

(Fleuron: Egy rókacsalád története)

Elsősorban a természetről írt, modern állatregényei jelentek meg.

Művei magyarul:

Snipp, ​a nagy vadász : egy kutya regénye

Strix, ​az erdő réme : egy fülesbagoly története

Tigrisivadék : egy macskacsalád története

A ​vörös banda : egy rókacsalád története

Karafiát, Jan (Jimramov, 1846. január 4-1929) cseh író, teológus

A cseh Andersenként tisztelt meseíró, az első önálló cseh gyermekkönyv alkotója. Legismertebb műve, a Bogárkák, 1876-ban jelent meg először. A gyermeklélektant is figyelembe vevő újító megközelítéséért méltatják. Egy szentjánosbogár-család életéről szól, főhőse számtalan veszélyből menekül meg családja és a barátok segítségével, mert az erdőben lakó bogarak mind jó barátságban élnek, és számíthatnak egymásra a bajban.

Mlynowski, Sarah (Montreal, 1977. január 4) kanadai író

Kiadói tapasztalatait felhasználva írta első lány- és romantikus regényeit, melyeket több nyelvre lefordítottak.

Whatever After (Tükröm, ​tükröm…) című sorozatában a mágikus tükör átvezeti hőseit egy-egy jól ismert mese világába, ahol a gyerekek beleavatkoznak az eseményekbe. Ezek közül három jelent meg magyarul:

Tükröm, tükröm… – Grimm: Hófehérke történetébe visz,

Pipőke cipője – Grimm: Hamupipőkéjéhez,

Nem mind hal, ami úszik – Andersen: A kis hableány tengerébe.

Delessert, Étienne (Lausanne, 1941. január 4-2024) svájci grafikus, szerző

Többízben dolgozott együtt a híres svájci pszichológussal, Jean Piaget-vel. Elsősorban mesemondónak tartotta magát.

Rajzait számos jelentős napilap és magazin is közölte, többek között a Le Monde, The New Yorker. Rajzait és festményeit kiállították Európában és az Egyesült Államokban. Közel 80 könyv szerzője és illusztrátora. A magyarul is megjelent Ionesco meséit illusztrálta.

Braille, Louis (Coupvray, 1809. január 4-1852) francia pedagógus, a Braille-írás létrehozója

„Én azonban ujjaimmal gondolkodtam.”

(Jakob Streit: Louis ​Braille)

Találmánya révén a vak és gyengénlátó emberek is olvashatnak, írhatnak. Élettörténetét ismeretterjesztő gyermekkönyvek mesélik el.

Magyarul megjelent: Jakob Streit: Louis Braille : a vakírás feltalálójának élete.