Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6-1828) költő, botanikus
Vázsonyi Endre (Budapest, 1906. január 6-1986) író, szerkesztő, műfordító
Olbracht, Ivan (Semily, 1882. január 6-1952) cseh író
Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6-1970) író
Doré, Gustave (Strasbourg, 1832. január 6-1883) francia grafikus, szobrász
Sárkány Roland (Budapest, 1972. január 6) grafikus
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6-1828) költő, botanikus
Róvja fel a’ kapu fél fájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!
(Fazekas Mihály: Lúdas Matyi)
Katonai karrierjét 1796-ban hagyta maga mögött, visszatért szülővárosába, Debrecenbe. 1807-ben jelent meg a sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írt Magyar Füvészkönyv, az első magyar nyelvű növényhatározó.
A Lúdas Matyi kiadástörténete legalább olyan izgalmas, mint maga a történet. 1815-ben jelent meg először Bécsben, a szerző tudta nélkül. (A Bécsben tanuló Kerekes Ferenc, későbbi debreceni professzor, a szerző személyét nem ismerve, adta ki). Fazekas Mihály levelet küldött a kiadónak, amelyben tudatta, hogy a művet 1804-ben írta, de Kazinczy tetszését nem nyerte el, ezért nem szánta kiadásra. A mű azonban kéziratban terjedni kezdett… Újra átdolgozta, és második, javított kiadásként jelent meg 1817 júniusában.
Vitányi János: Főhadnagy Fazekas : Fazekas Mihály életregénye. ill. Szecskó Tamás
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. ill. Göbwart F. S. 1817
Fazekas Mihály Lúdas Matyi. ill. Szántó Piroska
Fazekas Mihály Lúdas Matyi. Ill. Szántó Piroska
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Ill. Reich Károly
Ludas Matyi : magyar népmese Illyés Gyula feldolgozásában. ill. Gyulai Líviusz
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi / átd. Rangáné Lovas Ágnes. ill. Jenkovszky Iván (#liba)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Ill. Dominique Groebner (#liba)
Lúdas Matyi / Schwajda György mesejátéka. ill. Heinzelmann Emma
Ludas Matyi : papírszínház / Illyés Gyula. ill. Szinvai Dániel
Lúdas Matyi, ill. Friedrich Gábor
Lúdas Matyi : diakép, Friedrich Gábor
Lúdas Matyi : diakép, Richly Zsol
Lúdas Matyi, film 1950. Főszereplő: Soós Imre
Lúdas Matyi emlékbélyeg. ill. Gábor Éva
Lúdas Matyi emlékbélyeg. ill. Szalma Edit
Vázsonyi Endre (Budapest, 1906. január 6-1986) író, szerkesztő, műfordító
„Akkor ma nem lesz mese? – kérdezte a Kisfiú elszontyolodva.”
(Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi)
1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó munkatársa volt. 1964-ben az Egyesült Államokban telepedett le, az Indiana Egyetemen nyelvészeti tudományos kutató és tanszékvezető-helyettes lett. Felesége Dégh Linda etnográfus.
Az ezeregynap legszebb meséit többszáz éves perzsa mesegyűjtemény alapján írta.
Átdolgozta Joel Chandler Harris: Rémusz bácsi meséi című mesegyűjteményéből válogatott történeteket, sok új, mulatságos ötlettel, vidám verssel tarkította, és érdekes kerettörténetbe ágyazta az eredeti szöveget.
A Fortélyos mester királysága című rókameséje a világ minden tájáról összegyűjtött motívumokból építi fel a középkori francia „rókaregény” (Roman de Renart, 12-13. század) történetét – Fortélyos mester tündökléséről és bukásáról.
Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi. ill. Reich Károly
Vázsonyi Endre: Fortélyos mester királysága : rókamesék. ill. Würtz Ádám (#róka)
Vázsonyi Endre: Fortélyos mester és a túzokvacsora : képeskönyv. ill. Falcione Sarolta (#róka)
Vázsonyi Endre: Az Ezeregynap legszebb meséi : „Az ezeregynap” című perzsa mesegyűjtemény nyomán. ill. Barczánfalvi Ferenc
Olbracht, Ivan (Semily, 1882. január 6-1952) cseh író
Gyermekkönyve: A bölcs Bidpai és állatai az óind mesegyűjteményből ismert állatmesék átiratai, melyeket a maga egyéni módján mesél újra.
Olbracht: A bölcs Bidpai és állatai. ill. Josef Liesler
Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6-1970) író
Népi írónk gyerekeknek szánt írásai antológiákban jelentek meg.
Doré, Gustave (Strasbourg, 1832. január 6-1883) francia grafikus, szobrász
13 éves korában készítette első litográfiáit (kőnyomtatásait), 14 éves korában publikálta első albumát Herkules munkálatai címmel. Népszerűsége egyre növekedett. 1852 és 1883 között kb. 120 művet illusztrált, köztük a gyermekirodalom remekműveit. Rajzai a csodavilágukkal, romantikus varázslatukkal kiemelik az irodalmi szövegek gazdagságát.
Doré: A karácsonyi angyal (#angyal)
Sárkány Roland (Budapest, 1972. január 6) grafikus
„Az illusztráció olyan, mint a jó filmzene, együtt lélegzik a művel, meghangszerelve mindazt, ami az irodalmi alkotás lényege. De önálló műfaj is, akár egy kitűnő kísérő zene, melyet film nélkül is szívesen meghallgatunk.”
(Sárkány Roland)
Rajzai a fametszetéhez hasonló, scratch-board stílusban készülnek, részletes kidolgozásúak, plasztikusak. Több művet illusztrált a Magyar ifjúsági remekírók és a Nagy magyar mesemondók sorozatban.