Január 19.

„Az igazság nincs mindig a kút fenekén. Sőt, ami a fontos dolgokat illeti, én azt vallom, hogy mindig a felszínen lebegnek.”

(Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság)

Leginkább hátborzongató történetei révén ismerjük. Őt tartják a detektívregény feltalálójának. Az Európa diákkönyvtár-sorozatban jelent meg a Klasszikus detektívtörténetek, melyben szerepel két elbeszélése.

Meséket, verseket, novellákat, sci-fiket is írt. Munkássága az egész világirodalomra hatással volt, de művei felbukkannak más művészeti ágakban is. Gyermekirodalmi művek is foglalkoznak vele. A Móra Kiadó Különös történetek antológiájában Az aranybogár és a Bice-Béka olvasható.

„Valahányszor visszautasították egy novellámat, önvigasztalásul írtam egy mesét”

(Mészöly Miklós: A mese korszerű)

Gyerekeknek írt mesét, bábjátékot, ifjúsági regényt, átdolgozott népmeséket. Műveinek sajátossága a modern formanyelv, a kiszámíthatatlanság. 1951-1952-ben a budapesti Bábszínház dramaturgja. Bábjátékai népmesék és a vásári bábjáték ötvözetei. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Gyermekkönyvei:

A bánatos medve : leporello, 1954

Az ​elvarázsolt tűzoltó-zenekar és más mesék, 1965

Fekete gólya : regény, 1960

Hétalvó puttonyocska : mesék, 1955

Jelentés egy sosevolt cirkuszról és más mesék, 1980

Kerti ​hangverseny : képes mese, 1977

Mesék : történetek – kicsiknek és nagyoknak, 1998

A pipiske és a fűszál : mesék kicsiknek, 1976

Reggel ​a tanyán : lapozó, 1978

Szomorú, ​vidám : leporello, 1974

„Nadrágom szárára egy szöcske pattan, s mielőtt jobban szemügyre vehetném, már ugrik is tovább. Zöldesbarna sportöltözéke mindjárt elárulja, hogy híres távolugró család leszármazottja, s talán éppen délelőtti edzését tartja.”

(Ténagy Sándor: Madárnaptár, virágóra)

Szülei 1937-ben meghaltak, egyéves korától nagymamája nevelte. 8 éves korától próbálkozott a versírással. 1956-tól publikált, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt írt ritmikus, könnyed verseket.

A Mókavásár című népszerű kötetén kívül antológiákban és folyóiratokban jelentek meg gyerekversei, melyek közül többet megzenésítettek (Bolondos mondóka, Káposzta a fejem, Pattogatott kukorica). Tréfás meseregényét, A világjáró útjelző táblát 1981-ben adták ki.

Írt ismeretterjesztő gyermekkönyeket is a Mit mesél a természet-sorozatban. A Vízivár verseket, rövid leírásokat tartalmaz a víz alatti világról, és az ott élő állatokról sok-sok képpel. A Madárnaptár, ​virágóra az erdők, mezők világát jeleníti meg.

„Mindaz, amit itt látsz finom, törékeny holmi, csupa titok és mulatság…”

(Havas Zsigmond: Galambos Ferkó)

Zsiga bácsi néven publikálta meséit (Mesebokréta). Spencer Walls álnéven is számos ifjúsági és detektívregény szerzője. Szerkesztette a Kaland klasszikusai című sorozatot.

Ifjúsági- és lányregényei:

Az acélember : fantasztikus regény

Angyalka : egy aranyszívű leány története

Aranyos leánysziv : regény fiatal leányok számára

Didergők : ifjúsági regény

Az erdő gyermeke : meseregény a természetről

Galambos Ferkó : ifjúsági regény

Rákosi fiúk : ifjúsági regény

A Sedmička című cseh gyermeklap főszerkesztője volt, az 1960-as évektől publikált gyermekkönyveket.

Magyarul megjelent gyermekregényei:

Anička ​az I. A-ból

Hajónapló : Buddha, Csőrös és Seriff nevezetes tettei

Nagyapa, ​Kilián meg én

A posztimpresszionizmus festője, Az „aix-i remete”-ként is emlegették.

Több ismeretterjesztő könyv jelent meg életéről, munkásságáról, sőt mesék hőse is lett:

Anholt: Cézanne és az almás fiú

Guglielmo: Cézanne papagája

Macaluso: Cézanne kutatás: rejtély gyerekeknek, melyet Paul Cézanne és más művészek inspiráltak

Morpurgo: találkozás Cézanne-nal. ill. Francois Place

Székely Anikó: A banda : a ​Cézanne-akció : gyerekkrimi. ill. Igor Lazin