Január 26.

„Messzeségből
hozzám térj meg!
Tőlem többé
el ne tévedj’”

(Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll)

Tizenkét éves korától írt verseket, tizenhat évesen jelent meg első kötete Az Élet tavaszán címmel. A XX. század lírai formanyelvének szinte minden lehetőségét kipróbálta. Népszerűségét gyermekversei alapozták meg. Írt meséket és fantasztikus regényt is.

Gyermekkönyvei:

Majomkönyv : versek

Pinty ​és ponty : versek

Szélkiáltó : versek

Tengerecki Pál : versek

Tengerecki ​és a világ : versek

Tengerecki hazaszáll : versek

Medirám ​királylány mesélő kertje : mesék

A ​három űrsziget : fantasztikus regény

„Ha álmot lát az erdő,
abban minden megeshet.”

(Kiss Anna: Tollpihék)

A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Költészetének forrása a népköltészet, a régi magyar költői nyelv; álomszerű mesevilágot hozott létre. Költészete képzőművészeti törekvésekhez is köthető. Gyerekeknek verseket, meséket, szín- és hangjátékokat is írt.

Gyermekkönyvei:

Alattunk ​is laknak, felettünk is laknak : versek

Hol van a világ vége? : versek

A holdnak háza van : versek

Máktündérek, ​csutkanépek : versek

Szeles könyv : versek

A ​téli utak ördöge : meseregény

Tükörképek : prózaversek

Tündér a ruháskosárban : mese

„Úgy érezte, itt az idő, hogy megmérettessék, mennyit is ér – hogy meghozza a szükséges döntéseket, hogy megtalálja a saját útját, hogy ne essen el többé csak azért, mert mások azt mondják…”

(Shannon Hale: A suttogó)

Fiatal lányként szeretett írni, olvasni és színészkedni; színjátékait eljátszották a barátaival. 10 évesen fantasy történetet is alkotott, melyben maga volt a főszereplő. További pályáján segítették a színházi tapasztalatai, improvizációs játékai és a kreatív írás.

Első könyve A suttogó című meseregény, melyben a Grimm testvérek A libapásztorlány című meséjét gondolta tovább. Az Igaz ​barátok című képregényében visszatekint gyermekkorára, az általános iskolai küzdelmeit örökíti meg.

„Jó volna, ha a film többféleképpen végződhetne. Vagyis az eleje mindig ugyanaz volna, de a vége mindig más aszerint, hogy a vetítőgép milyen kedvében van.”

(Mikael Engström: A ​végzetes tizenegyes)

Horgászkönyvei mellett gyermek- és ifjúsági regényeket ír, Jégsárkány című könyve elnyerte a Nils Holgersson-plakettet, és ugyanebben az évben a könyv német fordítását jelölték a Deutscher Jugendliteraturpreis fő ifjúsági irodalmi díjra. 2012-ben bemutatták a műből készült filmet (magyarul: A bálna éneke).

Magyarul A ​végzetes tizenegyes című ifjúsági regénye olvasható.

Kifejezetten gyerekeknek és fiataloknak írt. Magyarországon a Méhecske ​és barátai című képes mese, valamint két leporello: A ​Hold a vízbe fúl, Malacka ​és Bocsimackó jelentek meg tőle.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója volt. Egyik szerkesztője a Hetes lexikonnak, mely a népmesékben is gyakori 7-es szám művelődéstörténeti összefüggéseit mutatja be. Hasonló kötet eddig a világon sehol sem jelent meg. Humoros állatversei a Friss ​tinta című antológiában jelentek meg.

„Egymás emlékeinek vagyunk kölcsönös tükrei…”

(Löwi Maya: Tűnő hangok)

Elkötelezett oktatói tevékenysége mellett szakírói munkásságot is folytatott. Unokája születése után, 1990-től számos mesét írt: Biga Zsiga és a többiek: esti mesék (1994), Fura Feri és a többiek (2013).

Hazájában a gyermek- és ifjúsági irodalom vezető alakja. A Piedra Libre című gyermeklap szerkesztője, és az argentin gyermek- és ifjúsági irodalomkutató központ alapítója és vezetője volt.  Szuggesztív, mély regényeiért 2012-ben Hans Christian Andersen-díjat kapott.

A századforduló népszerű angol illusztrátora. Lamb Shakespeare meséihez, Stevenson, Walter Scott, Defoe műveihez készített rajzokat. Magyarul is kiadták a Robinson Crusoe művészeti albumot Paget több mint 100 illusztrációjával A ​teljes nagy Robinson : Robinson Crusoe yorki tengerész élete és csodálatos kalandjai címmel.