Február 3.

„Sándor vagyok, nincs kalapom,
Verset írok irkalapon,
Rímet rímhez koccantok,
Mást én nem is óhajtok.” 

(Csoóri Sándor: Önarckép)

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Gyermekverseinek forrása a népköltészet, zeneisége kapcsolódik képi világához. Szövegeinek jellemzői a játék és játékosság, a konfabuláció, ahogy a régi mondókákban, rigmusokban is. Verseiben a világot a játék teremti újjá, és a világot játékként értelmező gyermeki szemlélet uralkodik. A versek egy része közvetlen gyermekhangon szólalnak meg, más részük képzeletbeli felnőtt szemszögéből láttatja a versbeli helyzeteket. 

Gyermekvers-kötetei:

Hova megy a hegy

Lábon ​járó verőfény

Lekvárcirkusz bohócai

Moziba megy a Hold

Ördögfióka

„Nincs e világon annál ízesebb, drága hölgyeim, mint meghallgatni a mások életéről szóló beszélyeket, s hasonlóképpen a filozófus sem volt ésszerűtlenebb, midőn a kellemes történeteket a legnagyobb boldogságok közé sorolta, hiszen a mesék hallatán a gondok elillannak, a bosszúságok száműzetnek, az élet pedig csodás módon meghosszabbodik.” 

(Giambattista Basile: Pentameron)

Legismertebb műve: A mesék meséje, avagy a kicsik mulattatása, mely később Pentameron címen vált híressé, 1634 és 1636 között jelent meg. Ez volt az első olyan könyv, amely teljes egészében újramondott népmeséket tartalmazott. A gyűjtemény nagy hatással volt az európai meseirodalomra.

Magyarul az 1950-es években jelent meg pár gyerekmesévé átdolgozott története (A fonott kalács). A teljes verziót 2014-ben adták ki.

„Nem titok, magam is rengeteg mesekönyvet olvasok, igaz, nem pusztán kedvtelésből, közben ”ipari kémkedést” is végzek.” 

(Bodor Attila)

A Szegedi Tudományegyetem környezetvédelmi kutatója. Munkája mellett meséket ír. Szeged felé utazott a vonaton, amikor – Joyce Ulysses című regényének olvasása közben – arra gondolt, mi lehet még ennél is szürreálisabb. Így született meg első meseregénye.

Kötetei:

Az ​elképesztő kelkáposzta-főzelék

A ​hasfájós sellő

A ​ló, aki édességet tüsszentett

A ​tél menyasszonya

„A hó mindig lopva jön. Olyan, mint egy indián. Nesztelenül jár, és akkor jön, amikor senki se gyanítja.” 

(Henning Mankell: A ​fiú, aki hóban aludt)

Több gyermekkönyvet írt: kicsiknek A macska, aki szerette az esőt; nagyobbaknak a Sofia című ifjúsági sorozatot.

Magyarul a Joel Gustafsson sorozat négy kötete jelent meg.

„Ám a siker és gazdagság, bár sok mindent adott neki, nem kárpótolta a boldog gyerekkorért, a családban töltött szép évekért, amikor a világban béke van, és neki van mamája, papája, testvérei, akikkel olyan jó együtt tervezgetni a holnapot, a holnaputánt, és bízni önmagában és a többiekben.” 

(Mino Milani: Az utazás)

Ifjúsági könyvei közül a Talán egy angyal című regénye jelent meg magyarul, mely a háborúról és a barátságról szól; valamint A világ felfedezése rajzos regényekben című két kötetes ismeretterjesztő képregény egyik szerzője.

Megkapta „A legnagyobb székely” titulust. Erdélyben 520 székely községet járt be, várromok, eltűnt falvak nyomait kutatta. Így született meg élete fő műve, a Székelyföld leírása című 6 kötetes monográfiája 1868-ban, amely azóta számtalan kiadást megért már. A Magyar népköltési gyűjtemény egyik szerkesztője.

Bejárta a Közel-Keletet, lefordította a Kelet ​tündérvilág című arab regét.  

1849 után Nagy-Britanniában élt, nagy hatással volt rá az emigrációját töltő Victor Hugo. 1869-ben térhetett haza. Élete olyan izgalmas volt, mint egy Jókai-regényé. Dávid Antal: A tanú című műve szól róla.

„Gyermekkorom óta mesékben élek, meséket rajzolok, néha írok is.” 

(Faltisz Alexandra)

Tizenöt évesen Paraplé című filmjével elnyerte a nagykanizsai amatőr filmfesztiválon az elsőfilmes kategória fődíját. Az egyik legtöbbet foglalkoztatott illusztrátorunk.

Kilencévesen adott először koncertet zongoristaként, tizenkét éves korától rendszeresen szerzett zenét. A Szentivánéji álom nyitányát 1832-ben komponálta. A műből – a zenéjével – John Updike és Marko Simsa is írt gyerekkönyvet.