Február 20.

„Pedig Kitkat tudja: ez nem rendetlenség, csak másfajta rend, mint a felnőtteké.” 

(Méhes Károly: Mindig ​ez a Kitkat!) 

1991-től publikál verseket, prózai munkákat. Forma-1 rajongó. 

Gyermekkönyvei:

A gyufalábú kutya és más versek

Mindig ​ez a Kitkat! : majdnem igaz mesék egy kislányról

Spenót ​és Papucs : nagykutyafül és kiskutyafül mindennapjai

Az áruló nagyúr című, Perényi Péter koronaőrről szóló történelmi regénye 1987-ben jelent meg a Móra kiadásában.

Legismertebb műve, A trójai fiúk a Hitler hatalomra jutása előtti években játszódik, és az antiszemitizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet.

„Itt éltem én is köztetek hosszú-hosszú éveken által!” 

(Róna Emy: Egyszer ​volt…)

Az egyik legnépszerűbb illusztrátor hazánkban, rajzain több nemzedék nevelkedett fel.  Munkásságának fő területe a meseillusztráció volt, élete során mintegy 400 könyvet illusztrált.

Tehetsége már gyermekkorában megnyilvánult, kisiskolásként rajzokat készített kedvenc meséihez. Tizenhat éves korában határozta el, hogy illusztrátor lesz. Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manó volt a mestere. 1924-ben jelent meg az általa illusztrált első nagysikerű mesekönyv: a Dugó Dani, amit a teljes sorozat követett. Egy évvel később testvérével, Róna Klárával közös kiállítást rendeztek Párizsban. 1939-ben grafikai díjat (arany diplomát) nyert a New York-i világkiállításon.

Legszebb rajzait 1984-ben készült Anyukám ​képeskönyve című antológiában gyűjtötte össze a Minerva Kiadó. 

Önálló képeskönyvei:

Bábszinház

Egyszer ​volt : történet Babaországból

Nagy képes ABC. Urbán Eszter versével

Az 1960-as években induló nagy grafikusgeneráció tagja. A linómetszés adta meg a drámai kifejezés lehetőségét számára. Fa- és linómetszeteit szinte vonal nélkül, sajátos, textilszerű foltrendszerrel alakítja. Fegyelem, szikárság, más művein archaizáló mesélőkedv jellemzi. Bábokat is készített.

Férje (Rékassy Csaba) és lánya (Rékassy Eszter) szintén grafikusok.

A 19. századi magyar festészet mestere. Móricz Zsigmond írta róla:

„A munkácsi kis árva, elhagyatva, száz baj között, semmi nélkül indult el a világon. És a nagy-nagy művész az egész emberiség gyásza mellett szállott a koporsóba. És ez a kettő ugyanaz az egy személy volt. Ez a mai világ mesehőse! És ez az út nyitva, minden ifjú előtt.”

Bikki Laura: Ásít a város című meséje a Papírszínház sorozatban jelent meg. A mesét ihlető Munkácsy Mihály: Ásító inas című festményéről Révész Emese művészettörténész írt rövid ismertetőt a gyereknek. Kiss Ottó: Ki volt Munkácsy Mihály? címmel írt regényes életrajzot a festőfejedelemről gyerekeknek.

METEOROLÓGUS CSACSI 

A földbe vert cölöpre erősített, falemezből kivágott és kifestett csacsinak egy darab kötélből van a farka. Ez mutatja az „időjárást” – úgy, amint azt az alábbi versike mondja: 

Csacsi farka száraz – szép időkre várhatsz.

Csacsi farka nedves – nyissál ernyőt kedves.

Csacsi farka meg-meglódul – az idő szelesre fordul.

Nem látod a csacsi farkát – köd van biztos, vagy ellopták! 

(Xántus János)

Édesapja, Xántus János földrajztudós – a híres utazó Xántus unokaöccse. Tudományos munkája mellett ismeretterjesztő műveket írt és természetfilmet forgatott. Több művét az Ifjúsági Kiadó jelentette meg. Méhes György Tatárok a tengeren és Micsoda társaság című ifjúsági regényeiben Quintusz doktor néven örökítette meg a professzor alakját. 

Ismeretterjesztő munkái gyerekeknek:

Emberek, jéghegyek, tengerek

Szárnyas barátaink : korszerű madárvédelem

A tengerfenéktől a csillagokig

A természet kalendáriuma

Tündérszép tájakon