Március 2.

„Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?” 

(Arany János: Toldi)

A magyar irodalom egyik legjelentősebb költője. Fia, Arany László költő volt hagyatékának gondozója.

Csodagyereknek tartották, és már iskolás évei alatt városszerte ismertté vált verseiről. Szerette a zenét, gitározott és zongorázott is. Tizennégy éves korában segédtanítói állást vállalt és támogatta idősödő szüleit.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött. 1846-ban készült el a Toldi, mely országos hírűvé tette. Elnyerte Petőfi barátságát, ekkor indult irodalmi levelezésük. 1859-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, később főtitkára. Páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Nyelvi játékairól Vargha Balázs írt könyvet Arany ​János játékai címmel, illetve szerepel Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék és a Kiment a ház az ablakon című kötetekben. 

Életéről több gyerekeknek szóló könyv jelent meg:

Aranytól ​Aranyról

Keresztury Dezső: Így ​élt Arany János

Margócsy Klára: Arany ​János

Szilágyi Ferenc: Mint ​ha pásztortűz ég…

Szunyogh Szabolcs: Arany ​János 

Gyermekkönyvei:

A ​bajusz

Családi ​kör

Este ​van, este van : leporello

A ​fülemile

A ​Jóka ördöge

Juliska ​elbujdosása

Mosolygó ​Sándor és Somolygó János

Rege ​a csodaszarvasról

Rózsa ​és Ibolya

A ​walesi bárdok : válogatott balladák 

A Toldi-trilógia többféle kiadásban is megjelent. Nógrádi Gergely meséli újra mai nyelven.

„A Grincs utálta a karácsonyt! Az egész karácsony idejét!
Miért? ne is kérdezzétek. Senki se tudja, hogy miért,
Lehet, persze, hogy valami csípte a feje csücskét.
Vagy az, hogy a cipője szorította a bütykét.
De ha érdekel titeket, én mit gondolok, íme:
A dolog azért volt így, mert két számmal kisebb volt a szíve!”

(Dr. Seuss: A Grincs)

A világ egyik legismertebb gyermekirodalmi szerzője. Könyveivel segíti az olvasás tanulásának folyamatát azzal, hogy kis szókinccsel dolgozik, szövegei könnyen érthetőek. Korai rajzait Geisel Dr. Theophrastus Seussként írta alá, hogy tudományos külsőt kölcsönözzön fura állattárának. Dr. Seuss néven több mint 60 gyerekkönyvet írt és illusztrált verses formában, egyedi, vicces stílusban. Műveiből több filmes adaptáció készült.

Magyar nyelvű gyerekkönyvei:

A grincs; Hogyan lopta el a Görcs a karácsonyt?

Ha lenne egy cirkuszom

Kalapos macska; Kalapos macska visszatér

Kell egy kedvenc

Muki szarvas, a szíves házigazda

Rókamóka

Zöld sonkás tojás

„Kiscsibém, tudnál lágyan lépegetni, hangtalanul, mint a szellő?”

(Tolonen: Mumuslabirintus)

A Nuku művészeti iskola alapítója Ouluban és a Vinski gyermekirodalmi folyóirat szerkesztője.

A Mumusdadus című könyvéből Hollywoodban készítettek filmet.

Magyar nyelvű művei:

Ágnes ​és az álmok kulcsa

Mumusdadus színrelép

Mumuslabirintus

szerkesztő

Az egyik első detektívregény szerzője az Egyesült Államokban. 1856-ban ment férjhez Orville James Victorhoz, így lett a neve Metta Victoria Victor.

Az Egy komisz kölök naplója című kópéregénye 1918-ban jelent meg először magyarul. Főszereplője Hakker Bandi, naplójában számol be tetteiről, gyalázatos helyesírással. A mű eredete és eredetije sokáig rejtély volt, mert kiadója nem tüntette fel a szerzőt, csak a fordítót: Karinthy Frigyest. 1966-ban közölte kutatásainak eredményét Pálvölgyi Endre bibliográfus, mely szerint a mű eredetije, A Bad Boy’s Diary szerzője Metta Fuller. 2013-ban rajzfilmsorozat készült a regényből Gyulai Líviusz rendezésében.

A 19. századi orosz gyermekirodalom klasszikusa. A mesék mellett pedagógiai szakmunkákat és tankönyveket írt. Magyarul A ​tudós mackó és más mesék jelent meg.

„Mindig is a vizuális élmény megjelenítése, átadása motivált, de mélyebb jelentés, intellektuális tartalom és az anyag tisztelete nélkül csak formai játék az alkotás.”

(Pataki Tibor)

„A japán művészethez való vonzódása inspirálták Pataki Tibort az origami rejtelmeinek és szépségeinek kutatására … munkásságának legjelentősebb alkotásaiként a könyvek világához kapcsolódó munkákat minősíthetjük: a művészkönyveket, a könyvek által inspirált sorozatokat …” – írja róla Wehner Tibor művészettörténész. Könyvtárgyakat, papírplasztikákat és könyvillusztrációkat is készített, például a Galaktika folyóiratban, valamint Tömöry Márta: Itt a bábszínház című könyvét a rajzai egészítik ki. 

Önálló gyermekkönyvei:

Hajtogatni jó

Papírcsodák