Március 3.

„Csupa rózsaszínű, mélységesen csendes reggel van.”

(Jurij Olesa: Irigység)

A 20. század egyik legnagyobb orosz regényírójaként tartják számon. Az 1930-as évektől nem jelenhetett meg, és 1934-ben le is tartóztatták. 1956-ban rehabilitálták.

Gyermekregényét A ​három kövér címmel 1924-ben írta, magyarul 1963-ben jelent meg.

„Hatalmas hortenziák nőnek. Olyanok a virágok között, mint a nagymamák.”

(Lugosi Viktória: Ajvé)

A Magyar Rádió, később a televízió riportere volt. Hümmögő című gyerekregénye 2003-ban jelent meg. Meséjét Lázár Ervin méltatta: „Kedves Viktória! Örülök, hogy kitűnő könyve első olvasói között lehettem. Elragadott a humora, finom iróniája s az a belülről fakadó derű, ami nélkül nem lehet jó gyerekkönyvet írni. Tetszett a fordulatos történet, az ellenállhatatlan mesélőkedv, s az is, hogy tudja, a gyereknek nem kell gügyögni, szájbarágni. Persze, a felnőtt olvasó is örömét lelheti benne, akárcsak én. A névadásról csak annyit, mind egy-egy telitalálat, ha nem haragszik érte, bevallom, Egygár és Kétgár láttán a sárga irigység is kerülgetett. Írjon még sokszor a gyerekeknek. (Meg nekem.)” 

1945-ben a Nemzet Művészének választották Csehszlovákiában. Drámát, regényt, novellát, bábjátékot is írt.

Ifjúsági regényei:

A fehér kulcs testvérisége : kis történetek fiúkról és fiúknak

A tőr és a gyerek

„… szerettem behúzódni a konyha valamelyik szögletébe, s ott, a sarokban kuporogva, megrágicsáltam minden beszegett ruhadarabot.”

(Mirko Petrović: Branka)

A Belgrádi Rádió munkatársa, a Kekec című folyóirat szerkesztője volt. 

Gyermekregényei:

Branka

A ​házaló muzsikus

A ​nagyváros gyermekei

„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” 

(Kaján Tibor)

A magyar karikatúraművészet iskolateremtő művésze. Szabadkézirajz tanára, Farkasfalvy Imre figyelt fel rá. Nevét 5. osztályos természetrajz tanárának köszönheti a Budapest, VIII. kerületi Zerge utcai Reáliskolában, aki felháborodott a rajza láttán, s azt mondta, hogy „ilyen kaján alakra nincs szükségünk…”. Ezután társai Kajánnak hívták, később művésznévként felvette a nevet. Illusztrációkat, önálló köteteket is készített.

„Ő a mi filozófusunk, akinek a Föld teremtésétől kezdve az emberiséget fenyegető pusztulásig mindenről van gondolata…” – írta róla szerkesztője. 

Ifjúsági művek rajzaival:

Bóc István: A ​kriminális hetedik bé

Csató István: A ​robotember

Csukovszkij: Járni tanul a szó : portré a gyermekről

Ember Mária: Nevetséges kisprózák, irodalmi paródiák

Fölfedezem ​a könyvtárat : kézikönyv középiskolásoknak

Kästner, Erich: Három ​ember a hóban

Lev, Feliksz: Figyelem ​a fiamat

Milne, A.A.: Micsoda négy nap! : krimi

Nemcsak ​illemtan

Székely János: Törd a fejed!

Vidám illemtan : kezdőknek és haladóknak XII leckében

Vallomása szerint már kisgyermekként is feltűnően sokat rajzolt, otthonuk folyton tele volt alkotásaival és gyurmaegerek sokaságával. Kányádi Sándor: Talpas történetek és A kíváncsi hold című köteteit illusztrálta először. Könyvillusztrációi mellett a sepsiszentgyörgyi Cimbora folyóirat arculati tervezője, rajzol a kolozsvári Napsugár és Szivárvány című lapokba. Felesége, Csillag Simon Repolski Imola szintén grafikus.

„A képeim többsége saját élményeken vagy álmokon alapul, akár a leghétköznapibb események is hozhatnak ötleteket, de az irodalom és a zene is sok inspirációt ad. Arra törekszem, hogy az illusztrációim és a grafikai munkáim ne csak helyes, divatos, de üres színfoltok legyenek, hanem találjon benne mondanivalót, mélyebb kapcsolatot is az, aki keresi.”

(Bölecz Lilla)

Diplomamunkája a Csillagmajor – társasjáték volt, Lázár Ervin művei alapján készítette 2013-ban.

Színházi és televíziós munkái voltak. Portréfilmet forgatott Kemény Henrik bábművészről Vitéz László vándorútja címmel.

A TV Maci legelső verzióját 1960-ban Kende Márta találta ki Bálint Ágnessel. Gyerekeknek készített bábfilmeket, ifjúsági tévéjátékokat, képeskönyvet. Illusztrálta Bálint Ágnes: Mi ​újság a Futrinka utcában? című meseregényét.

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán a mesterei Kokas Ignác és Raszler Károly voltak. Művészeti pályája a nyolcvanas évek elején indult, műveiben hangsúlyos szerep jut az allegóriáknak és az iróniának. Illusztrációkat is készít.

Illusztrációi mellett önálló műveket is ír. Népszerű munkája Baum: Óz, a nagy varázsló című művéből készített képregény adaptációja. A Mordály című sorozata jelent meg magyarul.