Március 7.

„A kert sóhajtott. Mindig sóhajtva ébredt; hol az első napsugárra, hol langyos vagy szitáló esőre, hol gyönge szellő szavára, hol szélsüvítésre. Ez mindenütt így van a kertekkel. Az is, hogy mindenféle titkot őriznek.”

(Bakó Ágnes: Vadóc ​gazdát keres)

1957-től a Kisdobos munkatársa volt. Meséket, regényeket, rádió- és tv-játékot írt.

Gyermekkönyvei:

Csak ​a fele igaz : meseregény

Kati ​és a meselámpa : meseregény

Mesélj rólam : képeskönyv

Misóka : meseregény

Nyulacska : mesék

Rebi baba : mese

Széllelbélelt ​karácsony : mesék

Vadóc ​gazdát keres : meseregény

Andi ​és a világ : gyerekregény

Egy ​testvérrel annyi baj van : gyerekregény

Tücsi ​nem hagyja magát : gyerekregény

Valaki ​mindig eltűnik : gyerekregény

Arcok ​a belga tükörben : ifjúsági regény

Fekete ​szivárvány : ifjúsági regény

Állatkerti fürdőszoba és más történetek : ismeretterjesztő mesék

Gyere ​velem kertészkedni! : ismeretterjesztő mese

Gyere velem Mézes-hegyre! : ismeretterjesztő mese

„Egyezzünk meg, hogy ráérősek leszünk … eltöprengünk-tűnődünk, valahányszor kedvünk kerekedik rá, de azt is csak lassan, lassacskán, alaposan és körülményeskedőn, mert minek sietni … A remekműveket nem távirati stílusban írják…”

(Székely János: Gyermekkorom ösvényei)

„Egyike korunk legnagyobbjainak.” – írta róla Lengyel Balázs. Műveit filozófiai műveltsége határozta meg. Nem befolyásolta semmilyen irodalompolitikai törekvés, minden díjat visszautasított. Értékrendjét a humanizmus, az igazságkeresés alakította. Számos irodalmi műfajban alkotott.

Gyerekekhez a Gyermekkorom ösvényei című visszaemlékezése szól. Meséi a Nagyapó mesefája-sorozat 4. kötetében jelentek meg.

„Szerintem a világ gyönyörű. Így gondolom ezt, amióta az eszemet tudom, és ebben a hitemben azóta sem sikerült senkinek sem megingatnia. Mindig gyönyörűséggel töltöttek el a színek, fények, hangok illatok a természetben, és ugyanilyen örömforrást jelentett számomra az emberek alkotta szépség minden megnyilvánulása.”

(Pálfalvi Dorottya)

1986-ban Állatkerti mulatságok címmel gyerekműsor-sorozatot indított a Fővárosi Állatkert Barlangmozijában, ahol zenés, mesélős formában mutatta be a gyerekeknek az állatokat. A műsornak állatszereplői is voltak, akiket meg lehetett simogatni. 1986-ban TV-felvétel készült a nagysikerű műsorból, s kiadták könyvalakban is.

Dolgozott a Magyar Televízióban természetfilmesként. 1999-ben hívta életre az első Mesefesztivált Pilisjászfalun egy egykori kőbánya amfiteátrumszerű terében. Interaktív játékát, a Repülő kastélyt, több helyre meghívták. Aranygalamb címmel utcaszínházi előadást rendezett. Vindornyalakon alakította ki festőműhelyét.

Gyermekkönyvei:

Állatkerti ​mulatságok

Fiókmackók

A ​titokzatos ház

Vindornyalaki ​mesék

„A gyermek csupa remény. Semmi múltja, a jelene is néhány gyámoltalan lépés csak a kibontakozás felé, s a jövő: a minden.”

(Thury Zoltán: Útravaló)

A magyar kritikai realizmus képviselője. Lánya, Thury Zsuzsa az Ördögtánc című regényében ír családjáról.

Meséi:

A ​csirkepecsenye

Ordas ​uram hivatala

A szomorú király

Vajon hogy érzi magát az erdő attól, hogy mi benne kirándulunk? 

(Saša Stanišić: Farkas)

1992-ben menekült családjával Németországba a boszniai háború elől. 2006-től publikál.

Ifjúsági regénye Farkas címmel magyarul is megjelent.

Gimnazista korától jelentek meg versei. Egyik alapítója az állami gondozott gyerekek számára létrehozott Életkapu-tábornak.

Gyermekvers-kötete Méhecske-sirató címmel jelent meg.

Gyermekkorában nagyanyja mesélt neki, később – munka közben – maga is kigondolt egy-egy történetet. Gyermekkora inspirálta a Hajnalok ​hajnala című elbeszéléskötetét, mely a Mókus Könyvek sorozatban jelent meg.

Az olasz romantikus irodalom klasszikusa, a legelső olasz regény, A jegyesek szerzője. Művét a Meséld újra sorozatban Umberto Eco dolgozta át.

Az 1960-as és 1970-es évek kedvelt illusztrátora. Jelmeztervezőként végzett az Iparművészeti Főiskolán, dolgozott ezen a területen, de főként a gyermekkönyv-illusztráció és a grafika érdekelte. Önálló képeskönyveket, diafilmeket is készített. Férjével, Rogán Miklóssal együtt is vállaltak munkát.

Önálló képeskönyvei, foglalkoztatói:

Bibliai történetek

Cica a karácsonyfán

Diótörő

Eső után…

Ekkora halat fogtam!

Kata titka

Pindurka és társai

Utazz velünk!

Várva várt tavasz

Vidám vendégség

Férje, Ágh István költő mesekönyveit illusztrálta különleges ragasztott (patchwork) textilképekkel.

Az absztrakt (elvont) festészet kiemelkedő művésze. Első rajzai az iskolájában rendezett vallási ünnepekre készültek és biblikus jeleneteket ábrázoltak. 14 évesen már tudta, hogy festőművész szeretne lenni. Nagy hatással volt rá az a teozófiai gondolat, hogy a valóság lényege ellentétes erők sorozataként is kifejezhető. Részt vett a De Stijl művészcsoport megalakításában. Művészetéről több gyerekkönyv született.

A Lúdanyó meséi című zongoradarabjának irodalmi alapja Perrault mesegyűjteménye volt, 1908-ban írta.  Inspirálták őt a Godebski-szalon tulajdonosának gyermekei, akiknek gyakran mesélt maga által kitalált történeteket. Zenekari átiratát balettként mutatták be 1912-ben. A mű keletkezéséről több gyerekkönyv született.