Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8-1983) író, költő, műfordító
„Néha légy bolond, egy kicsikét
Elrepül úgy a szürke gond
Derül az ég
Van abba valami báj
Hogyha kacag a máj
Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár …”
(Romhányi József: A Mézga család)
A középiskolában szerezte hatalmas műveltségét, ógörög és latin nyelvből országos tanulmányi versenyt nyert. Már gimnáziumi évei alatt tréfás verseket írt. A Zeneakadémián brácsázni tanult. A háború után osztálytársa, Várkonyi Zoltán színész, rendező hívta előadásaikra: konferált és két énekszám között mókás verseivel szórakoztatta a közönséget. Sikerei után a Magyar Rádió dramaturgja, majd az Állami Hangversenyzenekar művészeti vezetője lett. 1962-től a Magyar Televízió szórakoztató osztályát vezette.
A magyar nyelv kiváló ismerőjeként zseniális zenei érzékkel és humorral fedezte fel a nyelvünkben rejlő játék-lehetőségeket. Szellemes, bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta a „Rímhányó” jelzőt. „Rímtúltengésben szenved – írták róla – túlburjánzó elme működésének vagyunk tanúi.” Versei jellemrajzok, kritikák. Operát fordított, librettókat, rajzfilm szövegeket, forgatókönyvet írt. Sokszor használta a makáma műfaját, melyben szabálytalanul csengnek össze a sorok.
Rímhányó : ez opusz? című hangoskönyve nyelvzsonglőr verseit tartalmazza, s Geszti Péter tolmácsolásában hangzanak el.
Lefordította a Macskák című musical verseit és átdolgozta Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki című rajzfilmet, melynek könyvváltozata is megjelent. Ő írta a Mekk Elek, az ezermester című bábfilm-sorozatot.
Gyermekkönyvei:
Bömbi : mese
Doktor Bubó : meseregény
Mese az egér farkincájáról : képeskönyv
Mézga Aladár különös kalandjai : meseregény
Misi meséi
Szamárfül / Nagy szamárfül : versek
Tíz pici coca : képeskönyv
Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki / Horace Elias. átd. Romhányi József ill. Joseph Barbera, William Hanna
A Mézga család : színes családi képes krónika Nepp József és Romhányi József munkája alapján / Rigó Béla. ill. Ternovszky Béla, Csákovics Lajos, Weigert Miklós
A Mézga család : színes családi képes krónika Nepp József és Romhányi József munkája alapján / Rigó Béla. ill. Gelléri István
Grahame, Kenneth (Edinburgh, 1859. március 8-1932) skót író
„A folyó tovább fecserészett, csobogó csokorba fűzve a világ legszebb meséit, amelyeket a föld szíve küld annak, akit végső soron megilletnek: a telhetetlen tengernek.”
(Grahame: Békavári uraság és barátai)
A brit gyermekirodalom klasszikusa. Gyermekkorának nagy részét a nagymamájánál töltötte Angliában, miután édesanyja meghalt. A Bank of England alkalmazottja volt 30 évig, de mellette írt is. Első publikációja 1888-ban jelent meg, 1895-ben kiadott Golden age című gyerektörténete tette híressé. Az 1898-as Álomnapok című kötetének legkedveltebb írása A flegma sárkány (The Reluctant Dragon) lett, többször kiadták képes mesekönyvként. Ebben a történetben a sárkány szimpatikus lény, ellentétben a népmesei párjával. A modern gyermekirodalom egyik prototípusa lett.
Grahame esténként történeteket mesélt kisfiának, Alastairnek egy vakondról, hódról, vízipatkányról és a varangyról. A Szél lengeti a fűzfákat (Wind in the Willows) című meseregénye ezekből a történetekből született meg, 1908-ban adták ki, E.H. Shepard illusztrációival. A mű a gyermekirodalom időtlen klasszikusává vált.
Bárdosi Németh János (Szombathely, 1902. március 8-1981) költő, író, szerkesztő
„Gyermeki varázzsal hajolj az utamba
piros galagonya, szerelem virága … „
(Bárdosi Németh János: Galagonya)
Gyermekkori élményei anyja szülőfalujában, Bárdoson érték, ezért vette fel a Bárdosi nevet. Első verseskötete 1926-ban jelent meg. A harmincas években a szombathelyi, később a pécsi irodalmi élet meghatározó alakjává vált.
Gyermekvers kötete Fűzfasíp címmel jelent meg 1981-ben.
Tamás Zsuzsa (Budapest, 1978. március 8) író, költő, szerkesztő, tanár
„Világvégi Holdfénylány a világ legvégén lakott.
Sötétből dalolt falakra fényből dalolt ablakot.”
(Tamás Zsuzsa: Macskakirálylány)
A gyermekirodalom világában akkor merült el, amikor a Pozsonyi Pagony könyvesbolt munkatársa lett. A Prae.hu művészeti portál gyerekrovatának létrehozója, s két éven át vezetője volt.
Gyerekkönyvei:
Kicsi Mimi-sorozat
Mimi naplója
Lencsi és az Égigérő
Türkiz, a tűzoltó
Macskakirálylány
Mesék a Teljességhez
A kőoroszlán szíve
Ibarbourou, Juana de (Melo, 1892. március 8-1979) uruguayi költő
.
Hazájának egyik legnépszerűbb költője. Gyermekverseinek gyűjteményes kötetét is kiadták spanyolul. Magyarul A fügefa című verse jelent meg antológiában, Rab Zsuzsa fordításában.
Sabuda, Robert (Wyandotte Mi, 1965. március 8) amerikai könyvművész, 3d illusztrátor
„Az iskolában azt a feladatot kaptam, hogy készítsek üzenőtáblát. Ez volt az első alkalom, amikor felfedeztem, hogy a papírt több mindenre lehet használni, nem csak festésre. Modellházakat készítettem ragasztással, és hajtogattam egy könyvet is. Aztán még több könyvet alkottam mindenféle nagyságban, kisebb történetekkel és illusztrációkkal.” – írja vallomásában. 8 éves korában Kubasta: Hamupipőke című pop-up könyve arra inspirálta, hogy felugró figurákat készítsen saját kis könyveihez.
Első szakmai sikere The Christmas Alphabet című könyve volt 1994-ben. Többféle technikával tette érdekessé: festett üveg, batikolás, papiruszos illusztráció, falfestmény. Azóta sok klasszikus mű pop-up változatát készítette el. Magyarul a Encyclopedia Prehistorica : Dinoszauruszok című könyvét adták ki.