Március 14.

Az egyik legkedveltebb olasz író. 1978-ban jelent meg első könyve. Gyermekek és fiatalok számára több mint 80 kiadónál és gyermeklapokban publikált meséket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, fordításokat és egyéb műveket. Versíró műhelyeket szervez, rádiós és televíziós műsort is készít.

Magyar nyelvű gyerekkönyvei:

Állatmamák ​és állatbébik : ismeretterjesztő mese

Bambilla, ​a kismanó : meseregény

Mesék ​egy szuszra

Mesék ​szemnek és szájnak : Grimm mesék rímekben

„anyu matematikus tanító

hát síkidomokkal tömi ki szatyorját” 

(Jónás Tamás: A matematikus szatyora)

Nehéz gyermekkoráról Cigányidők című kötetében beszél. 16 éves korától jelennek meg versei. Programozóként is dolgozik: játékprogramként a Demokrácia internetes játék fűződik a nevéhez, melyben a résztvevők országot, foglalkozást választhatnak, és közösen segíthetik az állam fellendülését.

Gyerekversei antológiákban jelentek meg. A Betyár volt-e Cigány Jóska : cigány mesék című kötet szerzője.

„Mit ér az olyan fejedelem, akinek a dicsőségéért elfogy az egész népe?”

(Karczag György: A ​trónon harmadik)

Kamasz korától írt verseket és novellákat. Műveinek nagy része kéziratban maradtak korai halála miatt. Legjelentősebb megmaradt művei az Árpád-korban játszódó történelmi regényei:

Zúgó nyilak : Tatárjárás

A trónon harmadik : Aba Sámuel kora

Idegen páncélban : I. Béla király kora

„Hogy mi is az a barátság? Hát kérdezz meg egy medvét!” 

(Kőrösi Zoltán: Ami ​a szívedet brummja…)

1990-től a Magyar Rádió szerkesztőjeként dolgozott. 1992-ben jelent meg első kötete. A Magyar Íróválogatott tagja volt, több írása megjelent a fociról.

Gyermekversei az Ami a szívedet brummja : medversek című kötetében jelentek meg. Ez volt az utolsó megjelent műve.

Mért hagyott itt egyedül?

Nem tud talán tücsökül?

vagy talán a hangyabolyba’

nem nevelték jó modorra? 

(Vargha Balázs: A tücsök és a hangyák)

Varga Domokos író és Varga Tamás matematikus testvére. 1958-tól a Petőfi Irodalmi Múzeum, 1977-től az OSZK főmunkatársa, és a Budapest című folyóirat szerkesztője volt. Kutatta Arany János, Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel életművét. Írt bábjátékokat, filmforgatókönyveket. Jelentős a pedagógiai munkássága, megjelent tanulmánya a gyermekirodalomról, művészeti nevelésről. Nyelvi játékokkal is foglalkozott, a Nyelv ​– Zene – Matematika című könyv egyik szerzője.

Gyermekkönyvei:

A ​tücsök és a hangyák : verses mese

„Állok Dunánk szélén a pesti parton…” : irodalmi városképek

Arany ​János játékai

Játékkoktél

Játékoskönyv

Játsszunk a szóval!

Szeretnél játszani? : játékok tíz éven aluliaknak

Társasjátékok könyve

Meséi népszerűek voltak az 1970-es években.

Meseregényei:

Napot járó pillangó

Zsuzsu ​Seremberekben

„Cic! Utcaszerte macskák, cicusok,

ide mind, jön a májatok!” 

(Harold Monro: Máj a cicáknak)

A XX. század elején az angol irodalmi élet egyik meghatározó alakja volt. 1913-ban megalapította a Költők Könyvesboltját és szerkesztette a Poetry Review-t. Támogatta a tehetséges költőket, saját költségén új gyűjteményeket adott ki. A gyermekverseket, mondókákat ugyanúgy a költészet részének tekintette, mint más lírai műfajokat. Versei magyarul antológiákban jelentek meg

1955-től jelentek meg illusztrációi, rajzolt a Dörmögő Dömötör és a Kisdobos című lapokba is. Az alkalmazott grafikának szinte valamennyi területét kipróbálta. Könyvillusztrációin gyermekek egész nemzedéke nőtt fel. Sokféle technikát alkalmaz, egyedi figurái játékosan ironikusak. Munkásságáról Székely András írt könyvet Heinzelmann Emma: rajzba álmodott mesék címmel.

„Az a jó illusztráció, amelyik nem azt mutatja meg, amit olvasunk” 

(Jánosi Andrea)

A Kincses Képeskönyv-sorozat illusztrátoraként mutatkozott be, mely Erdély legszebb és néhány történelmi magyar várost mutat be részletes képeken. Rajzol a Napsugár gyermekmagazinban és több kortárs szerző munkáját illusztrálta.

A Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetője volt. Szakterülete a Kárpát-medence és az ősi magyarság történetének kutatása. A kettős honfoglalás – elvetett – elméletének kidolgozója. Publikációinak tudásanyagát, grafikusi tehetségét történész kollégái is elismerik. Kortársairól portré-sorozatot készített. Munkásságáról lánya, László Emőke írt a László Gyula emlékkönyvben. 

Gyermekkönyvet is készített, illetve illusztrált:

50 rajz a honfoglalókról

Arany János: Rege ​a csodaszarvasról

Emlékezzünk ​régiekről : a Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás (Képes történelem)

„Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik meséket. Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok nekik még több mesét.” 

(Albert Einstein)

A relativitáselmélet kidolgozója, fizikai Nobel-díjjal jutalmazták munkásságát. Öt éves korában egy iránytűt kapott ajándékba. Einstein később ezt a tapasztalatát tartotta a legmeglepőbbnek: ekkor értette meg, hogy valami az „üres” térben is hat a tűre.

Élete több szerzőt inspirált, gyermekkönyvek is születtek róla.  Magyarul a Kicsikből nagyok-sorozatban jelent meg az Albert ​Einstein című mű és Luca Novellitől az Einstein ​és az időgépek. Szerepel a 20 ​rendkívüli elme, aki megváltoztatta a világot és a Mihasznák ​enciklopédiája című könyvekben. Torben Kuhlmann mesekönyvet írt róla Einstein : egy egér fantasztikus utazása térben és időben címmel. Főszereplője Cornelia Franz: Hogyan ​mentettem meg Einstein életét? című történelmi fantasyjának.