Beljajev, Alekszandr (Szmolenszk, 1884. március 16-1942) orosz író, ügyvéd
„Hát nem gyönyörű ez? Vajon nem erről ábrándoznak-e az emberek? Nem arról álmodnak-e, hogy repülnek? Ezek az ábrándok és álomképek hozták létre a repülőgépeket, az irányítható léghajókat. Repülő emberré lenni nagyon jó volna, ha ez el nem választaná a többiektől.”
(Alekszandr Beljajev: A repülő ember)
Az orosz tudományos-fantasztikus irodalom egyik úttörője. Nyugtalanul nőtt fel, szeretett mindent kipróbálni. A repülésről is álmodozott, kezére kötött seprűvel próbált felszállni, esernyővel és lepedőből készült házi ejtőernyővel ugrott le a tetőről. Egyik felszállási kísérlete során sikertelenül landolt, s ennek következtében megsérült a háta. Ez a sérülés később tuberkulózishoz és rokkantság kialakulásához vezetett. 16-18 éves korában feltalált egy sztereoszkópikus vetítőt. Több művészeti ágban is kipróbálta magát, mielőtt írni kezdett. 1925-ben jelent meg első regénye.
Gyerekek számára adták ki a Delfin könyvek-sorozatban A kétéltű ember és A repülő ember című könyveit. A Galaktika folyóirat állandó szerzője.
Donászy Ferenc (Zalaegerszeg, 1864. március 16-1923) író, műfordító
„Tündelevény ősmagyar neve a denevérnek.”
(Donászy Ferenc: Ozdor Telegd)
Ifjúsági kalandregényei népszerűek voltak; egy részük a szerző halála után is több kiadást ért meg. 1892-ben lefordította Defoe Robinson Crusoe-ját. Vadászkalandokat és úti élményeket (Tengereken innen, tengereken túl : természeti képek minden világrészből) és indiánregényt is írt (Villámsugár : indiántörténet a messze Nyugatról)
Romantikus történelmi regényei
Az arany szalamandra
Aranyország rejtelmei
Buda hőse
Eger bástyái
Egy magyar diák élete Mátyás király korában
Életünket és vérünket : regényes korrajz Mária Terézia királynő korából
Mátyás király ifjúsága és egyéb történeti elbeszélések
Miklós vitéz : történeti elbeszélés a Hunyadiak korából
Ozdor Telegd
Szigetvár és Eger hősei : regényes korrajz a XVI. századból
A titokzatos vár
Toldi Miklós : regényes korrajz Nagy Lajos korából
Dobsinsky, Pavol (Dobšinský) (Nagyszabos, 1828. március 16-1885) szlovák író, mesegyűjtő, műfordító
„Egy ideig tartott a dínomdánom, s ebből lett a szánombánom, beköszöntött az éhkopp.”
(Pavol Dobšinský: Az aranyagancsos szarvas)
A szlovákság néprajzkutatója. Összegyűjtötte és kiadta a szlovák nép regéit, szokásait, játékait, dalait és ezekről értekezéseket írt.
Magyarul megjelent mesegyűjteményei:
Az aranyagancsos szarvas
Az elvarázsolt erdő
A naposholdas paripa
A világhódító lovag
Reynolds, Peter H. (Toronto, 1961. március 16) kanadai-amerikai illusztrátor, író
A FableVision oktatási médiavállalat igazgatója, a The Blue Bunny Könyvesbolt társtulajdonosa. Időnként együtt alkot ikertestvérével, Paullal. Képeskönyvei leginkább a kreativitásról és önkifejezésről szólnak. The Dot című könyve több mint húsz nyelven jelent meg, animációs film is készült belőle.
Hazánkban illusztrációival jelentek meg Ellen Potter: Olivia című regénye, Megan McDonald könyvsorozatai, Susan Verde: Én én vagyok : az önbecsülés és az eredetiség könyv.