Március 18.

„Mindegyikünk egy ajtó, ami mögött Óz rejtőzik, egy másik univerzum smaragdzöld erdőkkel és rubintvörös fogadószobákkal.”

(Updike: Emlékek Gerald Ford elnökségéről)

Az amerikai irodalom klasszikusa. Gyerekeknek is írt verseket és meséket. Adaptációt készített Mozart, Wagner és Shakespeare műveiből. Kicsiknek készült a Barátságos tárgyak hasznos ábécéje című verseskötete.  Gyermekkalendáriuma több kiadást is megért.

Vázsonyi Endre író felesége. Ortutay Gyula tanítványaként népmeséket gyűjtött. 1942-ben jelent meg a Pandúr Péter meséi című könyv a gondozásában. Kutatta a Kakasdon élő csángók és Bodrogköz népköltészetét. 1964-ben meghívták az amerikai Indianai Egyetemre előadónak, s 1978-tól az intézmény néprajz tanszékének vezetője lett.

Részt vett férje kutatómunkájában és megírásában is. Joel Chandler Harris amerikai népmeséiből Dégh Linda válogatta a Rémusz bácsi meséinek történeteit, melyet Vázsonyi Endre dolgozott át a magyar gyermekek számára. Több mesegyűjteményt szerkesztett, népmeséket fordított és gondozott. A fehér indián lány című története a Lányok Évkönyvében jelent meg, 1961-ben.

„Olyan érzésem volt, mintha most látnám először az osztálytermet. Kicsinek tűnt és reménytelennek, ahogy mindenki csak ül, és kapar a tollával, és sóhajtozik. Arra gondoltam: az ember itt tölti élete túlnyomó részét, egészen tizennyolc éves koráig, csak tanul, és hallgatja a csókák károgását – és mindezt valahogy annyira értelmetlennek találtam, hogy nem bírtam tovább ülve maradni.” 

(Barbro Lindgren Enskog: Szigorúan ​bizalmas!)

Astrid Lindgren-díjas szerző, stílusa nagy hatást gyakorolt ​​a svéd gyermekirodalomra. Művei humorosak és fantáziadúsak, fontos témákat dolgoznak fel. 1965 óta publikál. 

Magyar nyelvű gyermekkönyvei:

Kishúgom ​született

Segítség, ​elvesztem!

Szigorúan ​bizalmas!

„Aki fát ültet, annak tudnia kell, hogy a fa gyümölcsét többnyire mások szedik le.” 

(Poncelet: A csodafa)

A brüsszeli Yehudi Menuhin Nemzetközi Alapítvány alapító tagja. Meséket ír. Az Ardennek szívében született, melynek meséi manókkal, madarakkal, fák és hullámok szellemeivel vannak tele. A természet univerzuma nyitotta meg érzékeit a szépség felé, amelyet történeteiben keres.

Magyarul A ​csodafa című meséje jelent meg hangzóanyaggal. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar zenéje, a szöveg és illusztráció együtt különleges élményt nyújt.

„A lányom mondta egyszer, amikor kicsi volt, tök magától, minden előzmény nélkül, miközben vittem haza az óvodából, hogy: Apa, szerintem nem igaz, hogy jobb félni, mint megijedni, mivel ha félünk, az sokáig tart, viszont ha megijedünk, az csak néhány percig.” 

(Benedek Szabolcs: Nothing is real)

Első kötete 1997-ben jelent meg. Ifjúsági regénye: A fehér ruhás lány.

A festés mellett ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős. „Az életművem részének tekintem a több mint negyven éves tanári munkámat és oktatásszervezési tevékenységemet.” – nyilatkozta.

1975–1988 között a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének vezetője volt, ahol kreatív művészeti alkotásokat készített gyerekekkel. Képzőművészeti műsorokat készített gyerekek számára a Magyar Televízióban. Önálló műsorai: Varázsolló, Játék a GYIK Műhelyben, 7 színvilág.

Az 1970-es években a Kincskereső gyermekirodalmi lap grafikusa, később is sok gyerekkönyvet illusztrált. Legismertebb figurái Tandori Dezső medvéi. A Műhelytitkok-sorozatban a Metszés ​és nyomtatás technikáját ismerteti. 

A magyar avantgárd egyik kiváló művésze. Az Alvó nő rókával című festménye ihlette Maros Krisztina hasonló című meséjét, mely a Papírszínház-sorozatban jelent meg. Az ​Állatok a tubusból című antológiában a Macska és csendélet című képe szerepel.