Március 24.

„Én vagyok Hétszűnyű Kapanyányimonyók…”

(Arany László: Fehérlófia)

Arany János fia, apja irodalmi hagyatékának gondozója. Nagyszalonta és Nagykőrös környékén gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. 1867-ben hangzott el a Magyar népmeséinkről című székfoglaló előadása a Kisfaludy Társaságban. 1872-ben írta A délibábok hőse című verses regényét, melynek főhőse Hübele Balázs.

Mesekönyvei:

Babszem Jankó : képeskönyv

Fehérlófia : képeskönyv

Fehérlófia : mesék (Nagy magyar mesemondók)

Fehérlófia ​és más mesék

Hol ​volt, hol nem volt (Szép magyar népmesék címmel is megjelent)

A ​kiskakas gyémánt félkrajcárja : képeskönyv

A ​kóró és a kismadár : képeskönyv

A ​kis gömböc : magyar népmesék Arany László gyűjtéséből

A ​kis ködmön : képeskönyv

Magyar mesék rózsás kertje

Magyar Népmesék

A ​megszámlálhatatlan sok juh : Arany László meséi

Pancimanci : népmesék

„Az is rokonná teheti az embert, ha ugyanazt a tájat látja, ugyanannak a földnek a kenyerével, gyümölcsével él, ugyanaz a szél csapja meg, ugyanazt a levegőt szívja.”

(Ágh István: Üres bölcsőnk járása)

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Második felesége Széles Judit textilművész volt, aki mesekönyveit illusztrálta. Nagy László öccse.

Első verseskötete 1965-ben jelent meg. Gyerekeknek verseket, meséket, ismeretterjesztő műveket írt, mesegyűjteményeket állított össze. Gyermekverseit a Krumplinyomó huszár címmel adták ki.

Az Üres bölcsőnk járása című könyve, az Ezerszínű Magyarország-sorozat tagja, vallomás a szülőföldről, a Balaton-felvidék s a Bakony tájairól. A Hányat ​nézek a naptárban? című Bölcs Bagoly-kötet a dunántúli népszokásokról, ünnepekről mesél.

Népmesegyűjteményei:

99 ​magyar népmese

Három ​nap egy esztendő

Parazsat evő paripa 

Meseregényei:

Felekirály

Struga manó csöngölődzik

Színdarabokat, filmeket és hangjátékokat írt, fordított és más színpadi munkái is voltak. Az Indul a bakterház című film forgatókönyvírója. Az Óz, a nagy varázsló című mesejátékot ő alkalmazta színpadra, mely a Táltosjáték című antológiában szerepel. Nagy sikert aratott a Lúdas Matyi című hangjátéka, melyben a liba meséli el az ismert történetet.

A Nincs ​többé iskola című gyerekeknek írt színműve jelent meg önálló kötetben.

„Mindnyájan érezzük, hogy a mese világa merőben különbözik a mienkétől, de elfogadva az első mondatot, minden bekövetkező kalandot, eseményt hihetőnek, sőt egyenesen szükségszerűnek érzünk. Valóban a sárkányokkal csak természetfölötti erők segítségével lehet megküzdeni, a gonosz boszorkány cselvetéseit csak a táltos segítségével kerülhetjük ki, s az a bolond, aki azt hinné, hogy a mi világunk eszközeivel s erőivel küzdhetne meg ellenük.”

(Ortutay Gyula: A magyar népmese)

A Magyar Néprajzi Társaság elnöke, 1967-től a MTA Néprajzi Kutatócsoport vezetője, a Magyar néprajzi lexikon kiadója. Fő kutatási területe a folklór volt, népmesékkel is foglalkozott. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetei 1940-től jelentek meg a szerkesztésében. Sok mesegyűjteményt állított össze gyerekek számára.

„Drága, Nagymama, Drága Nagymama,
írtam gyorsan egymás után,
sorra, míg csak ezzel a
két szóval teli nem lett
a képeslap háta.”

(Kenéz Ferenc: Esőben ​könnyen rám találtok)

1965-től publikál. 1989-től él Magyarországon.

Gyermekkönyvei:

Esőben ​könnyen rám találtok : versek

Még ​a belvárosi iskolából sem akart senki költő lenni

Pukkancs ​füle-királysága : gyermekversek egykori felnőtteknek

„Nem tudom, miként van, de érzem, hogy nincs nagyobb titok az emberi szívnél.”

(Dáné Tibor: Négy ​tenger hajósa)

Első írásait, műfordításait az Ifjú Erdély szépirodalmi, tudományos ifjúsági folyóirat közölte. 1958-tól 1969-ig a kolozsvári Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője volt. Ismeretterjesztő műveket és regényeket, elbeszéléseket írt.

Gyerek- és ifjúsági könyvei:

Áthá-Rá, ​a fáraó írnoka : történelmi regény

A ​Fáraó igazlátó szeme : történelmi regény

Négy tenger hajósa : tengerésztörténet a fáraók korából

Az évszázad bűnügye : krimi

A Tau Ceti hívójele : tudományos-fantasztikus regény

A ​varázsvessző lovagja : ifjúsági regény

Kortársaim, a gyermekek : elbeszélések

Vadvirágszelídítő : növényekről

Meseregénye 1975-ben jelent meg Bogyó ​meséi címmel.

A preraffaelita és az Arts and Crafts (brit és amerikai szecesszió neve) mozgalom képviselője. Igazi polihisztor volt, mintatervei, festményei világhírűek lettek, a művészet minden ágában inspirálta kortársait és a jövő alkotóit. Gyerekek számára is kiadtak művészkönyveket, ABC-s, számolós képeskönyvet, életéről és munkásságáról mesekönyvet.

Magyarul A tervező álma című Morris-színező jelent meg.

A Rumini volt az első nagyobb munkája, társasjátékot, játszóteret is készített a figurákból.