Március 25.

„A mesék olyanok, mint a fény. A fény nagy becsben áll a sötétség birodalmában.”

(Kate DiCamillo: Cincin ​Lovag legendája)

Az egyik legismertebb amerikai szerző. 2014-ben megválasztották az amerikai ifjúsági irodalom országos nagykövetének. Több mint 25 regénye jelent meg, első könyvét Winn-Dixie miatt címmel 2000-ben adták ki. Kritikusai szerint stílusa és tematikája a viktoriánus kor gyermekirodalmának világát idézik.

Magyarországon megjelent művei:

Cincin ​Lovag legendája : meseregény

Flóra ​és Odüsszeusz : a kislány és a mókus kalandjai : meseregény

Örömhír : képes mese

Penny ​miatt : ifjúsági regény

Tigris, ​tigris, sárga láng : ifjúsági regény

„A munka méltósággal ruház fel, a lopás viszont megfoszt tőle.”

(Linda Sue Park: Min ​mester inasa)

Négyéves kora óta ír verseket és történeteket. Kilencéves volt, amikor első verse megjelent egy magazinban. 1999-től publikál. Tematikájában sokat foglalkozik a koreai történelemmel és kultúrával. Magyarul a Min ​mester inasa című ifjúsági regénye jelent meg.

„Az elalvó nyulak hallják, ha a mező
megzizzenő
fűszála nő.
Hallják, mint sarjad bogáncsból a tüske,
hallják, hogy mire hull a hold ezüstje,
hallják, kinek a perce hogy pereg le,
hallják, hová bújt álmodni a lepke,
s mit gondol a kutya.”

(Joanna Kulmowa: A nyulak elalvása)

A lengyel gyermekirodalom klasszikusa. 1952-től publikált, 1955-től a Nasza Księgarnia Kiadó szerkesztője volt, később színházi rendezőként dolgozott.  Férjével gyermekszínházat alapított a poczernini plébánián. Munkáinak jelentős része a fiatalokhoz szól. Írt gyerekverseket, meséket.

Gyerekek számára készült műveiből a Pastoral együttes 1987-ben hangfelvételt készített Nem érem fel a kilincset címmel.

Gyerekkönyvei:

Elalvókák : versek

Gyű ​te, Amália! : meseregény

Ha ​a nap éjjel sütne : versek

Mióka : verses mese

„Jól kell kérdezni, kiscsillagom. Az emberek nagyon hálásak, ha valaki meghallgatja őket.”

(Balázs Ágnes: Lufi ​és a párizsi randevú)

Andersen, avagy a mesék meséje című színpadi játéka meseregényként is megjelent 2003-ban, melyben a nagy dán meseíró életéről ír. Televíziós játék és balett is készült belőle. Színművei mellett folyamatosan írja gyermekkönyveit, szinte minden korosztály számára alkot.

Könyvei:

Feladó: Fekete Szivárvány : ifjúsági regény

Lufi és Szamóca : regénysorozat

A beszélő kiskutya és más történetek : mesék

Borka ​és Hajcihő – Menjünk világgá! : képes mese

A csavargó kisautó és más történetek : mesék

A csodagomb : mese

A hisztis kiselefánt és más történetek : mesék

A pösze nyuszi és más történetek : mesék

Rakoncátlan Rozi Ramazuriországban : mese

A száguldó hóember és más történetek : mesék

A tésztapacsni : mese

Torkos Turpi és a Felhőgyár : mese

Az ügyetlen bohóc és más történetek : mesék

Neveletlen ​ABC

Mesélő ABC

Mesélő nyelvtan sorozat

A régi magyar irodalom és nyelv megújítója a XVIII. század végén, az új verselési törekvések előfutára. Gyerekek számára érdekes művei antológiákban jelentek meg.

1983-ban Párizsba, később Kaliforniába költözött, ahol a Calabi Galériát vezeti. Nagy sikert aratott Strado & Varius zenei sorozata. Mesekönyvei cseh, francia, angol nyelven is megjelennek, más szerző műveit is illusztrálja. Magyarul a Strado és Varius nyitókötete jelent meg.

Főleg gyermekeknek szóló publikációk (folyóiratok, tankönyvek, mesék) illusztrálásával, játékos kerámiák készítésével foglalkozik.

A 20. századi zene korszakalkotó klasszikusa, Kodály Zoltánnal együtt a népzene összehasonlító kutatója.

„Március 25-én, éppen ötödik születése napján kezdtük el a tanulást, és április 23-án, Béla napkor, egy kis négykezessel lepte meg az édesapját” – emlékezett édesanyja korai zenei tehetségére. Apja és anyja is tanították, így a kis Béla betegsége miatt negyedik osztályig nem járt iskolába, de nyolcéves korában magánúton levizsgázott az 1-4. osztályos tananyagból. Hétéves korában már abszolút hallása volt. Pozsonyban Erkel László, Erkel Ferenc fia tanította zongorázni. 1890 körül komponálta első zongoradarabjait. 1899-ben vették fel a budapesti Zeneakadémiára. 1905-től kezdte gyűjteni a népzenei anyagot, fonográffal járta a falvakat, s gyűjtéseit tudományos részletességgel dolgozta fel.

Első sikereit 1917-ben és 1918-ban aratta, ekkor mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát és A kékszakállú herceg vára című operáját.

Munkái gyerekeknek:

Gyermekeknek : zongoraművek (1-4 kötet)

Képeskönyv gyermekeknek : zenés verses összeállítás 

Gyermekkoráról több mesekönyv született:

Mészöly Ágnes: A fiú, akit elvarázsolt a zene

Garajszki Margit: Bartók (Pozsonyi mesék)

Garajszki Margit: Bartók és a fából faragott királyfi (Pozsonyi mesék) 

Tapolczai-Zsuráfszky Lilla: Bartók ​és a tücsöklagzi című mesekönyve a népzene világát mutatja be.