Március 30.

„A hétpecsétes titkokról akartál hallani? Szeretnéd tudni, hogy mi vár rád? Nem bánom! Hallgass hát! Titkokat hallasz most, sok-sok mesét, melyet egykor szép fonatú anyák dúdoltak. Meséimből, amit csak akarsz, mindent megértesz.”

(Komjáthy István: Mondák könyve)

1951-ben az Ifjúsági Könyvkiadó megbízott igazgatója volt Fazekas Anna kinevezéséig, utána irodalmi szerkesztő lett. 1956-ban újraindította a nagy múltú Én Újságom című gyermeklapot, de csak egy kiadást ért meg. A forradalom után írói munkássága kettétört, szilenciumra ítélték és felfüggesztették állásából, majd ideiglenesen a tanári pályáról is kizárták. Kéziratait a kiadók visszaadták. 1958-tól újra tanárként dolgozott.

A magyar hitregevilág gyűjtéseit már egészen fiatalon, szülőföldjén a Csallóközben kezdte el, ahol az akkor még élő idős emberektől és regősöktől hallhatta a tündérmeséket és mondákat. Gyermekkorában a környéken lévő zsombékos határban lesték a lidércet, lakodalmakon rigmusoltak és hallgatták az öregek sámánisztikus regölését. Fenti emlékeit a Mondák Könyvében is megidézi, bemutatja a régi szokásokat, helybéli hiedelmeket, és szól a babonákról is. Így kerültek be a mondák meseszövésébe a táltosok, ír a lúdvércről és a tetejetlen fáról. Félbemaradt kézirataiból készült a Mátyás-mondák könyve a király születésének 550. évében. Ez a mű egyedülállóan minden forrást felhasznál, még a szomszéd népek Mátyás mondáit is kiaknázza. A népi emlékezetben megmaradt 19. századi betyárokról szóló színes, izgalmas történeket gyűjtött össze még Somogyban, ezt az anyagot Dóka Péter öntötte végső formába Betyárvilág címmel.

Gyermekkönyvei:

Aranykert : kalandos nyári történet

Betyárvilág : történetek zsiványokról, pandúrokról

Botond ​és más regék

Hunyadi : történelmi eposz

Mátyás-mondák ​könyve

Mondák könyve : hun és magyar mondák

Szürke ​nyúl országa : meseregény

„Tetszik, vagy sem, de ebben a nagy összekötöttségben az, aki mást gyűlöl, óhatatlanul magát gyűlöli.”

(Bartók Imre: Dlöf ​alkonya)

2011-től publikál. Szépirodalmi munkássága mellett irodalomtörténettel is foglalkozik.

Gyermekkönyvei:

Alfonz ​és az űrlények : meseregény

Dlöf ​alkonya : fantasy

A ​testrablók éjszakája : sci-fi

„Miért utaznak el este a papák, és miért nincsenek otthon a mamák, mikor a gyereküket Matyinak hívják, aki az asztal lábánál kuporog, s egészen meg van semmisülve?”

(Gelléri Andor Endre: Matyika)

Még tanulmányait folytatta, amikor első novelláit elküldte Az Est című lapnak. Az irodalom mellett aktívan sportolt, atletizált, diszkoszvető volt. Írói pályafutásának a háborús helyzet vetett véget. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását megérte, de betegsége legyőzte a hörschingi amerikai kórházban.

Műveinek hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek. A Matyika című kötetben gyerekekről szóló elbeszéléseit gyűjtötték össze.

Egyetlen művet publikált, a Fekete szépség című regényt 1877-ben. Tizennégy évesen megcsúszott, és súlyosan megsérült a bokája, ezért nem tudott mankó nélkül járni. Gyakran használt lovas kocsit, ami hozzájárult a lovak iránti szeretetéhez és megismeréséhez. A könyvet az egyik első olyan angol regénynek tartják, amely egy állat szemszögéből mesél el egy történetet.

„… vannak gondolatok, amelyek a könyvekben olvasva is sokat jelentenek neked… a nagyszerű az, amikor már nem könyvélmények többé, hanem tulajdon húsoddá, tulajdon véreddé válnak.”

(Joaquín Gutiérrez: Emlékszel, ​barátom?)

Az írás mellett sakkbajnok, mesemondó, haditudósító is volt. 1937-ben adta ki első verseskötetét. Cocorí című gyermekkönyvét tíz nyelvre fordították le. Magyarul is megjelent meséje Kokori címmel, A ​halhatatlan Kukul : latin-amerikai mesék és legendák című könyvben található.

„Zenét minékünk, csak zenét”

(Verlaine: Költészettan)

„Verlaine szómágiájának és rímvarázsának nem is lehet ellenállni… A zene és a színek káprázata olyanfajta gyönyörűséget, olykor egyenesen mámort ígér, aminek semmi köze a gondolati tartalmakhoz…” – írja költészetéről Hegedűs Géza. Versei magyar gyermekantológiákban is megjelentek. Francia nyelven több gyerekkönyvet állítottak össze verseiből.

Családja megtagadta, mert írói pályára lépett. Tengerész történeteket írt. Gyerekek számára magyarul is megjelent Makszimka című elbeszéléskötete.

A magyar gyermekkönyv illusztráció klasszikusa. Tanulmányait Budapesten, Jaschik Álmos magániskolájában végezte 1945-1950 között. Könyvtervezéssel, tipográfiával foglalkozott, könyvkiadók számára készített borító- és teljes könyvterveket, könyvillusztrációkat. Munkásságában teljességre és hitelességre törekedett, melyet mesterétől kapott tudásanyagnak és kutatómunkáinak köszönhetett.

A posztimpresszionista festészet egyik legjelentősebb művésze. 1862-ben készültek első rajzai. 1886-ban Franciaországba utazott. Életéről, munkásságáról rajzfilm és több gyermekkönyv is született.

1786-ban megkapta a királyi festő címet. Műveit hazáján kívül a 19. század második felében fedezték fel. Később sok modern festőt inspirált. Művészetéről több gyerekkönyv is megjelent.