Április 1.

„Azt hiszem, hogy gondolatainkat, érzéseinket és benyomásainkat másokkal megosztani – egyike a legnagyobb gyönyöröknek ezen a világon.”

(Gogol: Egy ​őrült naplója)

Ukrán nemesi családban született. Már líceumi tanulóként – az iskolája színielőadásain – kitűnt előadói tehetségével, részt vett diákfolyóiratuk készítésében is.

Írásaiban a fantasztikus elemek és a valóság keverednek. Az orr című abszurd történetét Andrea Camilleri meséli újra fiataloknak. A Vij című elbeszélés Szerb Antal szerint a világirodalom egyik leghatásosabb kísértetnovellája. Oroszul megjelent a mű gyerekekhez szóló képeskönyv változata.

„A gyerek a narancsot nézte, azon gondolkodott, hogy az alma is ilyen különleges lehet-e Afrikában, és milyen kár, hogy nem azt látja az ember különlegesnek, ami mindig van.”

(Háy János: Napra ​jutni)

1989 óta publikál. Alfabéta ​és a negyvennégy rabló : meseábécé című meseregényét 2002-ben írta.

„Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
De hogy más mondja, azt nem tűröm el!”

(Rostand: Cyrano ​de Bergerac)

A francia drámairodalom klasszikusa. Az Irány a színház! sorozatban jelent meg Tallián Mariann Cyrano de Bergerac adaptációja. A Meséld újra sorozatban megjelenő klasszikusokat kortárs szerzők mesélik újra úgy, hogy kamaszok számára is szerethetőek legyenek. Rostand Cyranoját Stefano Benni dolgozta át.

„A szél felerősödött, kibontották hát az összes vitorlákat, és itt vésődött szívükbe először a végtelen tenger képe, amely magasztos érzéssel tölti el az embert, aki ilyenkor úgy érzi, hogy egészen kicsiny, s akaratlanul is szerénnyé válik.”

(Tone Seliskar: A Kék Sirály)

A szlovén gyermekirodalom klasszikuas. Verseket és regényeket írt. Magyarul A Kék Sirály című kalandos ifjúsági regénye jelent meg.

A Kisfaludy Társaság titoknoka és titkára volt. Székfoglalójában szorgalmazta a magyar népköltészet alkotásainak gyűjtését. A Magyar népmesék című kötete 1855-ben jelent meg.

A magyar irodalmi élet meghatározó alakja, a Magyar Írószövetség elnöke volt a rendszerváltás előtt. A Digitális Irodalmi Akadémia posthumusz tagja. Ifjúsági regénye Az ​utolsó bűbájos meg a tanítványa a hiszékenység kihasználásáról szól.

Antológiákban megjelent elbeszélései gyerekeknek:

Az aranyszőrű bárányok bánata (Mesék, történetek 1953)

Legényke a gáton (Százszorszép ​novellák II.)

Két szál rózsa (Lányok ​fényben és árnyékban)

Pista és a dinnyék (Tarka-barka 1954)

A németek egyik legismertebb írója volt, mintegy 90 gyermekkönyvet írt a legkisebbeknek. A német televízió 1959-től sugározta a Mi homokemberünk című mesesorozatát, melyet később hazánkban is bemutattak.

Magyarul képeskönyvei jelentek meg:

Állatkert

Cica, ​kutyus, kisboci

Kormoska

Mackó maci

Az ottfelejtett mackó

Őzi

A pórul járt róka

Róka, nyuszi, őzike

A rókafióka

Sünöcske sétál

Tarka levelek

A titokzatos fenevad

Világgá megy a labda

Olaszország népszerű, Andersen-díjas szerzője. Magyarul a Rózsaszín balettcipő-sorozata jelent meg.

A 21. századi magyar képzőművészet eredeti alkotója. Műveiben a groteszk és a játék kiegészítik egymást, rendre megjelennek a zsidó hagyomány és kultúra motívumai. Rajzaival jelentek meg Mies Bouhuys: Anna ​Frank nem esett a feje lágyára és Szunyogh Szabolcs: Bibliai ​mesék című könyve.

„…  egy könyv vizuális szépségét az illusztrátor hatékonysága, kreatív és fantáziadús képi világa nagymértékben meghatározza.”

(Falcione Sarolta)

Szegeden rajzot és művészettörténetet tanít, saját stúdiójában élményfestészeti tanfolyamot vezet. Tankönyveket és gyerekkönyveket illusztrál.

„Az én kabalám mindig a labda volt.”

(Puskás Ferenc)

Az 1950-es évek Aranycsapatának csapatkapitánya volt. 1958 után a Real Madrid játékosaként ért el sikereket. Itthon Öcsinek, Spanyolországban Pancho néven becézték.

Már gyerekkorától kezdve remekül focizott. A kispesti grundon rongylabdával játszott társaival. Legjobb barátja, és későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József volt, aki szintén szereplője a gyermekkoráról szóló, Puskás Öcsi – A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című könyvsorozatnak. Szerzője Kemény Kristóf.