Április 2.

„Szép mese az én életem, gazdag és boldog mese. Ha ifjú koromban, amikor szegényen és egy szál magam nekivágtam a világnak, egy mindenható tündérrel találkozom, s az így szólít meg: – Válassz utat és célt, képességeidnek és értelmednek megfelelően, s ahogy ezt az e világi bölcsesség megkívánja, én őrizlek és vezetlek azon az úton – ha így szólt volna hozzám az a tündér, akkor sem élhettem volna boldogabban és jobban.”

(Andersen: Életem meséje)

A világ meseirodalmának egyik legnagyobb alakja, művei ma is népszerűek. Apja, aki mesélt, bábozott kisfiának és tanítgatta, korán meghalt. A fiúnak dolgoznia kellett, s a nyomor elől 14 évesen Dánia fővárosába indult, hogy független és gazdag ember legyen. Jonas Collin, a koppenhágai Királyi Színház igazgatója ismerte fel tehetségét és támogatta tanulmányait. Szinte minden színházi műfajban kipróbálta magát, babaruhát varrt a bábjainak, árnyképeket tervezett, jelmez- és díszletterveket készített. Képzőművészeti munkáiban is meghaladta korát, montázsait Kass János Matisse alkotásaival rokonította. Van Gogh nagyon szerette fantáziadús grafikáit. Gyönyörű, olykor ijesztő papírkivágásokat, árnyképeket készített. Életformául az utazást választotta, főúri szalonokban olvasott fel. Útleírásai népszerűek voltak kora Európájában.

Az 1820-as években írta első meséjét A két gyertya címmel. Tündérmesék gyerekeknek című mesegyűjteménye 1835 és 1837 között jelent meg. Magyarországon többnyire német nyelvről fordították le műveit, először 1841-ben (épp Andersen magyarországi látogatásakor) jelent meg A császár új ruhája című meséje két változatban is: A király láthatatlan öltözete a Koszorúban; A császár új öltözete a Regélő című folyóiratban. Szendrey Júlia tette közzé először könyvalakban fordításkötetét 1857-ben. Azóta több mint 170 magyar író, szerkesztő fordította, írta át műveit vagy írt magáról Andersenről. Irodalmi munkásságában a gyermeki lelkesedés és a pengeéles gúny kettőssége jelenik meg. A mesét, mint műfajt tudatosan választotta és kutatta lehetőségeit. Rájött, hogy az emberi lélekről minden elmondható a meséken keresztül a gyermekeknek s a felnőtteknek egyaránt. A mese és valóság keveredik írásaiban. Érzékenysége és fantáziája révén emberi lelket lehelt az őt körülvevő tárgyakba, a növényekbe, az állatokba.

„…az egymást váltogató nemzedékek [meséin] nevelkedtek, magukba hasonlították költészetét, mint érdekes építőanyagot…” – írta róla Kosztolányi Dezső.

A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) 1956-ban alapította meg az Andersen-díjat, mely a gyermekkönyvszerzők legrangosabb kitüntetése. Az odensei Andersen múzeumegyüttes 1908 óta várja az érdeklődőket. Andersen születésnapján ünnepeljük a Nemzetközi Gyermekkönyvnapot.

„Szerintem minden gyerek zseniális, csak sajnos, a többség kinövi.”

(Csukás István)

Gyermekéveit – öccsével együtt – egy gépekkel teli kovács- és kerékgyártó portán töltötte. „Mi ebben a gyerekkorban szabadok lehettünk… élményszerűen éltük meg az állatok közelségét. Máig ebből a világból élek…” – mondta egyik riportjában. Az olvasás meghatározó tudás volt számára, amelyről ma is úgy gondolja, hogy ez a legnagyobb csoda: „Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem! … Működött a fejemben a képzeletmozi.” Iskolásként hegedűművész szeretett volna lenni. A költészetet kamaszfejjel fedezte fel. A Magyar Rádió pályázatára az egyik barátja küldte el néhány versét, melyekkel első díjat nyert. Első verseskötete 1962-ben jelent meg, első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi 1967-ben. A Magyar Televízió munkatársaként és Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, így – lírikusként és meseíróként – „két szárnya nőtt”. Sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Olyan halhatatlan mesehősöket teremtett, mint Mirr Murr, Oriza Triznyák, Téglagyári Megálló, Gombóc Artúr vagy Pom Pom. A magyar gyermekirodalom legnagyobb mese-feltalálója, fantasztikus tárgyai között szerepel például radírpók, golyókapkodó, órarugógerincű felpattanó, lesből támadó ruhaszárítókötél. 1971-től gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője lett – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek, és egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztőbizottságának az elnöke volt. 1975-ben a hollywoodi televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet. A mű elátkozott fagylaltosa, azaz Bagaméri egy kisújszállási cukrászüzlet tulajdonosáról kapta a nevét. A család azóta is büszke rá, hogy egy ország ismeri, és szobrot emeltek számára. 1978-ban kinevezték a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztőjének. 1980-ban adták ki a Süsü, a sárkányt, a félelmetes külsejű, de jó szándékú és barátságos egyfejű sárkányról szóló meséjét. Gyermekirodalmi munkásságáért Andersen diplomát kapott 1984-ben. 2014-ben mutatták be a Szökevény csillagok című gyermekoperáját. A gyermekirodalom legjobb műveinek díjazására alapították meg a Csukás István-díjat.

Gyermekkönyvei / műveinek sorozata és változatai: 

Mesék, meseregények, versek, képeskönyvek

Aszpirin ​és Lucifer : képeskönyv

Brum Brum Brúnó : mesék

Budapesti ​séta : képeskönyv

Cillancs felfedezi a világot : képes mesekönyv

Csukás ​István nagy meséskönyve : versek, mesék

Dal a hóemberről : verses képeskönyv

De ​szép az erdő : verses képeskönyv

Egy kiscsacsi története  / Egy szürke kiscsacsi : meseregény

Erdőben jártam : verses képeskönyv

Hapci-rakéta ​a Hókuszpókusz-szigetekre : meseregény

Három ​pingvin és a cápa : verses képeskönyv

A házőrző macska : mesék

Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? : meseregény

Hogyan lettem filmszínész : meseregény

Kalandozások Betűországban : képeskönyv

A karácsonyfát meghoztuk : képeskönyv

A kelekótya kiskakas : képes mesekönyv

A legkisebb ugrifüles a városban / Ugrifüles, az illemtanár : mesék

Makk Marci : képes mesekönyv

Mese ​a hóemberről

Mirr-Murr a kandúr / Mirr-Murr kalandjai : meseregény / Mirr-Murr, Oriza Triznyák és a többiek : meseregény / Oriza

Triznyák : meseregény / Pintyőke cirkusz, világszám : meseregény / Kelekótya kandúrok : képes mesekönyv /

Mirr-Murr nyomoz Budapesten : képes mese

A ​Nagy Ho-ho-ho-horgász / A nagy ho-ho-ho-horgászverseny / A ​Nagy Ho-ho-ho-horgász nyáron / A ​Nagy Ho-ho-ho-

horgász kórházban / A nagy ho-ho-ho-horgász télen / A ​nagy hohohorgász karácsonya / A ​nagy hohohorgász mint Mikulás / A nagy fofoforgószél / Csalikukac ​csavarog : képes mesék

Országjáró : képeskönyv, 2008.

Pom Pom meséinek sorozata 1979-1988 / Pom Pom újabb meséi / Pom Pom legújabb meséi / Pom ​Pom Afrikában / Kalapom

Pom Pom : színező

Sebaj ​Tóbiás történetek sorozat 1985-1988

A sínen ült egy fehér nyúl : verses képeskönyv

Sün Balázs : verses mesekönyv

Süni és barátai : mesék

Süsü a sárkány : verses mese / Süsü a sárkány kalandjai sorozat 1983-1988 / Süsü és a sárkánylány : verses kifestő /

Süsüke, a sárkánygyerek : verses mese

Tappancs játszani szeretne : képes mesekönyv

A téli tücsök meséi : meseregény

Töf-Töf elefánt : mesék

Tükörbohócok : mesék

Utazás a szempillám mögött : gyermekregény

Űrhajó ​az Orrbolygóról : az orrhajó űrnek indul / Kutya kutyául

Vakkancs szétnéz Budapesten : képes mesekönyv

A versíró kutya : mesék

Vidám állatkert : verses képeskönyv

Vidám ​állatsereglet : verses képeskönyv

Gyerekregények

Berosált ​a rezesbanda : regény

Csicsóka és a moszkitók : gyermekregény

Keménykalap és krumpliorr : gyermekregény

Ló ​az iskolában : gyerekregény

Nyár a szigeten : gyermekregény

Vakáció a halott utcában : gyermekregény

Gyerekdarabok

Ágacska : színdarabok

Diótörőcske : mesejáték. ill. Bölecz Lilla, 2021.

Ismeretterjesztő művek

Az én játékoskönyvem : ismeretterjesztő képeskönyv

Itt a kezem, nem disznóláb : ismeretterjesztő képeskönyv a népszokásokról

Pom Pom főz : szakácskönyv gyerekeknek

Pom Pom meghív uzsonnára : szakácskönyv gyerekeknek

Síppal, dobbal : ismeretterjesztő képeskönyv a hangszerekről

Az 1930-as évektől publikált, de 1948 után nem jelenhettek meg művei. 1957 után kapcsolódott be az irodalmi életbe, fordított és történelmi regényeket, ismeretterjesztő műveket írt. Várkonyi Zoltán kérte fel a Jókai filmadaptációk forgatókönyvének megírására (A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Fekete gyémántok). 1987-ben IBBY-díjat kapott.

„A cukrászdában ült egy lexikon, egyszerű volt fellapozni” – írta róla Ungvári Tamás.

Gyerekek számára több ismeretterjesztő művet, életrajzi és történelmi regényt írt:

András ​mester krónikája : Hess András élete regényes formában

Ezüstpáncélos ​Johanna : Jeanne d’Arc (Nagy emberek élete)

Sasoknál ​magasabban : Hunyadi Mátyás (Nagy emberek élete)

A ​szárnyas oroszlán : Velence regénye

A ​Vörös Liliom városa : Firenze

Így ​élt Gutenberg

Így ​élt Husz János

Így ​élt Kolumbusz

Így ​élt Magellán

Keresztes ​lobogók alatt : keresztes hadjáratról

Bocskorosok ​hadinépe : a nagy európai parasztháborúk (Képes történelem)

Küzdelem ​a tengerekért : a nagy felfedező utazások kora (Képes történelem)

Őrségváltás ​az óceánon : az Armada pusztulása

„Meggyőződéses radikális lettem. Ellene vagyok majdnem mindennek.”

(Sue Townsend: A ​13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója)

Sue Townsend megbukott az „elemi” végén kötelező 11+ vizsgáján. Tizenöt évesen fejezte be az iskolát, de az olvasásról nem szokott le. Falta a Woolworth Classic sorozat köteteit (a Jane Eyre-t, Heidit és társait), és amikor azokkal végzett, az orosz és az amerikai irodalom következett. Láncdohányos, folyton feketében járó tiniként azért rúgták ki az egyik ruhabolti állásából, mert Oscar Wilde-tól A readingi fegyház balladáját olvasta a próbafülkében. Tizennégy éves korától titokban írt. 1978-ban belépett leicesteri Phoenix Theatre írócsoportjába. Mivel túl szégyenlős volt ahhoz, hogy megszólaljon, két hetet kapott arra, hogy írjon egy színdarabot. Drámája elnyerte az 1979-es év Thames Television Playwright díját.

A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója 1982-ben jelent meg először. A BBC még ugyanebben az évben rádiójátékot készített a könyvből. „Mole alakja akkor született meg a fejemben, mikor az idősebb fiam megkérdezte: Mi miért nem szoktunk állatkertbe menni, mint más, normális családok?” – mesélte egyik riportjában. Egy egész nemzedék nőtt fel kamasznaplóin. A könyvet több mint negyvennyolc nyelvre fordították le és tízmilliónál is nagyobb példányszámban kelt el szerte a világon. Magyarra Békés Pál ültette át 1986-ban. Ezután sorra jelentek meg az Adrian Mole-sorozat kötetei.

„A testvér pont az a valaki, akinek az ember visszaadja az utolsó golyóját, ha elnyerte tőle.”

(Joseph Joffo: Egy ​marék játékgolyó)

Önéletrajzát tizennyolc nyelvre fordították le. Műveiben sokszor ír a holokausztról. Magyarul az Egy ​marék játékgolyó című regénye jelent meg 1981-ben.

„Szerény, de nem beszédes,
Mindaz, mit mondogat,
Egy szó csupán, de nem több:
Nefelejcs… Ennyi csak.

Ha rám tekint egy kék szem
Derűsen, kedvesen,
Zöld rétünk szép virágát
Idézi föl nekem. …”

(Hoffmann von Fallersleben: Kék-nefelejcs)

A német romantika egyik kedvelt költője, a német himnusz szövegének szerzője. Számos népszerű gyermekdalt írt. Magyarul antológiákban jelentek meg versei.

Férje Huszka Jenő zeneszerző volt. Életművéről Szellő ​szárnyán : Huszka Jenő életének regénye címmel írt regényt. Lányoknak irodalmi szakácskönyvet jelentetett meg A ​kis háziasszony címmel, valamint Legendás magyar nők életrajzait. Gyermekregényét, az Öcsike naplóját 1940-ben adták ki.

„Mert úgy van az, fiam, hogy kinek milyen a szárnya, olyan magasan repül.”

(Aimée Sommerfelt: Országúton, ​Indiában)

1934-től publikált. Ő volt az első norvég író, aki gyermekkönyvet írt a Norvégiába bevándorlókról. Munkáit 27 nyelvre fordították le. Gyermekeknek szóló rádióműsort is szerkesztett.

Magyarul az Országúton, Indiában és a Miriam című regényei jelentek meg.

A századforduló egyik legkedveltebb grafikusa, ifjúsági művek egész sorának illusztrálását bízták rá.  Az Én Újságom, a Magyar Lányok című gyermeklapokban és más folyóiratokban jelentek meg először rajzai, reklámgrafikái. Rendkívüli népszerűségét főként a különböző szerzők mackó-könyveinek köszönhette. Az újságok könyvajánlóit külön számolócédulákon is kiadták, melyeket a gyűjtők sora „vadászott”. A Mühlbeck bácsi képes meséskönyve című gyűjteményes mesekötet 1938-ban jelent meg a rajzaival.

Az Új Időknél kialakított egy teljesen egyéni műfajt, amelyet fej-lécnek nevezett. Ezek a keskeny csíkok sokszor egyetlen rajzból álltak, máskor több képből tevődtek össze, melyekben Mühlbeck személyes megfigyeléseit rögzítette vagy gondolta tovább. Kivételes tehetsége volt ahhoz, hogy akár egyetlen rajzzal elmeséljen egy teljes történetet, vagy néhány képpel körbejárjon egy témát. Olyan képsorokat készített, amiket ma már habozás nélkül nevezünk képregénynek. Alkotásairól katalógus jelent meg Mühlbeck ​Károly képregényes fejlécei címmel.

„Rájöttem, hogy más hernyókból gyönyörű pillangók vagy molylepkék keletkeznek, és hogy ez a selyemhernyókkal is így van. Emiatt elkezdtem gyűjteni az összes hernyót, amit csak találtam, hogy lássam, hogy változnak át.” 

(Merian: Metamorphosis insectorum Surinamensium)

13 évesen festette le először az általa gyűjtött növényeket és rovarokat.  Első könyve 1675-80 között jelent meg. Ő volt az egyik első tudós, aki közvetlen közelről figyelte meg a rovarokat. Munkásságát a 20. század utolsó éveiben fedezték fel és ismerték el Németországban. Életéről több gyerekkönyvet írtak. Magyar nyelven a 20 ​rendkívüli lány, aki megváltoztatta a világot című antológiában olvasható az életrajza.