Április 3.

„ha hajnalban kelek fel
megajándékoz a reggel

előbb
egy hosszú délelőtt

és azután
a még annál is hosszabb délután

örömével s lehetőségeivel …”

(Szemlér Ferenc: Arany)

1923-tól jelentek meg versei, később számos műfajban alkotott. Az Erdélyi Enciklopédia Kiadó alapítója. A költészet értelme címmel esszékötetet jelentetett meg az olvasásról, költőkről, írókról. Gyermekkorát több írásában megidézte. Játékos versei mellett ifjúsági regényeket is írt.

Ifjúsági művei:

A ​hárompúpú hegy : ifjúsági regény

Libasorban : ifjúsági regény

Lim-lom : vidám játszadozások : versek

A ​sárkányok meghalnak : ifjúsági regény

„Fejjel lefelé lógva ugyanis oda a tekintély!”

(Pozsár Edit: Pepi ​kalóz és az elrabolt királylány)

„Gyermekkoromat a néptánc és az iskolai szereplések határozták meg. Gimnáziumi éveim után fényképész iskolát végeztem, időm nagy részét a fotózás töltötte ki. Néhány képemmel kiállításon is szerepeltem, főleg a szokatlan megoldással készült fotókat szerettem.” – írja életrajzában. 2006 óta foglalkozik gyermekkönyvek írásával, amelyre gyermekei inspirálják.

Meseregényeket, novellákat, ifjúsági regényt, verset is ír.

Farbel és Perla az álmok labirintusában : regény

Olvasvár ​és a betűkatonák : olvasástanulást segítő mese

Pepi ​kalóz és az elrabolt királylány : meseregény

A ​Télapónak ki visz ajándékot? : meseregény

„Az ember nem önmaga választja a nevét: a szülők adják neki, s ezzel első ízben nyilvánítják ki, hogy hatalmuk van fölötte. Megesik, hogy az ember utóbb hasonlatossá válik nevéhez, de nem mindig. Ekkor keletkeznek a becenevek, amelyeket kicsinyítő képzővel alkotnak az igazi névből. Az új név fontosabb, mint a születéskor bejegyzett: az utóbbit találomra adják, az előbbivel viszont környezete jelöli meg az embert, s ezzel meg is mondja róla véleményét.”

(Nagibin: Pavlik)

Gyermektörténeteivel nagy sikert aratott az 1950-es években. Magyarországon is járt, útjáról riportsorozatot készített. Egyik legszebb novellája a Téli tölgy az Ismeretlen ismerősök című antológiában jelent meg.

Gyermekkönyvei magyar nyelven:

A visszhang titka : elbeszélés

A vén teknős : elbeszélések

„Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
lélegzete a mindenségnek.”

(Farkas Árpád: Dúdoló)

1963 óta publikált, a Digitális irodalmi Akadémia tagja. Gyermekvers kötete Bolhalakodalom címmel jelent meg. Mesevilágában a természet minden hangja megszólal, a növényektől a szélig. Verset írt Benedek Elekről és kőrösi Csoma Sándorról is.

Mesterei Szőnyi István, Berény Róbert és Fónyi Géza voltak. Főleg alkalmazott grafikával foglalkozott: plakátot, képeslapot, könyvillusztrációt, csomagolást készített.

Képzőművészeti munkái mellett folyóiratokat és számos ifjúsági művet illusztrált. Munkásságáról Tibori Szabó Zoltán írt bővebben.

„Őszintén hiszek a természet fantasztikus regenerálódóképességében, akár mi pusztítjuk, akár természeti katasztrófák. Van, hogy nagyon lassan jön rendbe, idő kell hozzá.”

(Jane Goodall: Túlélési útmutató veszélyeztetett bolygónk számára)

A világ legkiválóbb csimpánz szakértőjének tartják, mivel 60 éven át tanulmányozta a majmokat természetes élőhelyükön. A természetvédelmi és állatjóléti kérdések szószólója. A Jövő Világtanácsának tiszteletbeli tagja. Széles körű ismeretterjesztő tevékenységet folytat. Gyermekkorában kapott egy Jubilee nevű játékmajmot. A tudós innen számítja az állatok iránti szeretetét. Több gyerekkönyv megjelent életéről. Magyarul olvasható María Isabel Sánchez Vegara képeskönyve a Kicsikből nagyok sorozatban. A 20 ​rendkívüli lány, aki megváltoztatta a világot című antológiában is szerepel.

Goodall maga is írt gyermektörténeteket és gyerekeknek szóló ismeretterjesztő könyveket. Magyar nyelven a Dr. ​White, olvasható, amely egy kiskutyáról szól, aki beteg gyerekek közt „teljesít szolgálatot.”