Szabó Borbála (Budapest, 1978. április 7) író, dramaturg, műfordító
A Bárka Színház munkatársa volt. Színdarabot, regényt ír, dolgozik dramaturgként és színészként is. 2012-től jelennek meg gyermekkönyvei. Elkészítette a Csongor és Tünde adaptációját Kerengők címmel. Líra és Epika című mesejátékát Varró Dániellel közösen írta. Nincsenapám, seanyám című színműve regény formában is megjelent.
Férje Nényei Pál író.
Gyerekkönyvei:
Az átszívó porszívó
Átváltozott gyerekek
Famama, Fapapa
A János vitéz kód
Kalandok a Ló csoportban. Újabb kalandok a Ló csoportban
Kisvasút a pincében
Lenke Babó, Lenke Mamó
A nagyok is voltak kicsik
(Ne) legyél (mindig) rendes
Nincsenapám, seanyám
Szabó Borbála: Famama, Fapapa = Mummy tree, Daddy tree ill. Baranyai András (Most angolul olvasok!)
Lakner Artúr (Lakner bácsi) (Zólyom, 1893. április 7-1944) író, rendező
A lelki sebet is be lehet gyógyítani, ha megértéssel és szeretettel kezeljük.”
(Lakner Artúr: Édes mostoha)
Az 1920-as években gyermekszínházat alapított Lakner Bácsi Gyermekszínháza néven. Sok száz gyerek neki köszönhette művészi pályáját. Állandó játszóhelyük nem volt, de több befogadó színházat is találtak. Az 1930-as években gyermekdarabjait a Vígszínház mutatta be. Édes Mostoha című zenés játékából film is készült. A Hófehérke című Walt Disney-filmben a hét törpe neveit ő találta ki. 1944-ben zsidó származása miatt elhurcolták.
Életéről és munkásságáról lánya, Lakner Lívia írt könyvet Lakner bácsi és száz gyereke címmel. Édes mostoha című gyerekregénye 1942-ben jelent meg, ezután kultúrpolitikai okokból csak 1984-ben engedélyezték kiadását. Folytatását Lakner Lívia írta meg Édes mostohatestvérek címmel.
Fekete Vince (Kézdivásárhely, 1965. április 7) erdélyi költő, műfordító, szerkesztő
„Ajánlom versem, énekem
kicsiknek és nagyoknak,
főként nektek kispajtások,
kik szerettek …”
(Fekete Vince: Ahonnan a nagy-nagy kékség)
Gyermeklíráját gyermekei születése és felcseperedése ihlették. Ritmikus és svéd típusú verseket is írt. A Cimborában 1997-től közölt verseket. A Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Gyerekkönyvei:
Ahonnan a nagy-nagy kékség. Cincogósi Elemér viszontagságai : verses meseregény
Csigabánat : gyerekversek
Piros autó lábnyomai a hóban : versek felnőtteknek és gyerekeknek
Wordsworth, William (Cockermouth, 1770. április 7-1850) angol költő
„… Gyakran, mikor csak egymagam vagyok
és elmém messze, távoli tájakon jár
megtalálnak régi gondolatok
s egy elfeledett, csodálatos látomás
akkor szívem is a nárciszokkal táncol
boldogan, kitörve e szürke világból”
(Wordsworth: Arany nárciszok)
Az angol irodalom klasszikusa, romantikus költő. 1787-től publikált. Szabadidejét gyalogtúrázással töltötte, rendszeresen járt az Alpokban. Sétái és a szép tájak inspirálták verseit. Gyerekekhez is szóló művei magyarul antológiákban jelentek meg.
Andrássy Lídia, Pósa Lajosné, Pósa néni (Arad, 1875. április 7-1953) író, költő
Első mesegyűjteménye 1898-ban jelent meg. Elvált asszonyként ment férjhez Pósa Lajoshoz 1900-ban. Lányát, Sárát együtt nevelték fel. Életéről Lidike címmel írt regényt a férje.
Gyerekkönyvei:
A barika csengetyűje : mesék és versek
Czeruza király íródiákja : mesék
Ispiláng, ispiláng : gyermekversek
Mesék, versek sok képpel
Olvassunk csak! : mesék
Tarka könyv : mesék, versek, elbeszélések
Mistral, Gabriela (Vicuna, 1889. április 7-1957) chilei költő, tanár
„Páraterhes felhők,
fátyol-könnyedek,
vigyétek a lelkem
kék csúcsok felett…”
(Gabriela Mistral: A felhőkhöz)
A chilei költészet klasszikusa, az első latin-amerikai szerző, akit 1945-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Tanítványa volt Pablo Neruda. Gyerekversei magyarul antológiákban jelentek meg.


















