Ágai Ágnes (Szeged, 1932. április 9-2024) költő, műfordító, szerkesztő, tanár
„Én mindig először megszagolom a könyvet,
beszívom a képeket és a betűket,
aztán úgy érzem: én vagyok a mese
és a könyv az olvasó.”
(Ágai Ágnes: A titkokat az ujjaimnak mondom el)
1957-től publikált. 1970-től 1989-ig a Móra Kiadó szerkesztője volt. Lírája hol a kisgyermek hangján, hol a serdülőén, hol a felnőttek szemszögéből közelíti meg kora életérzéseit, problémáit. Művei a svéd gyermekversek őszinte, érzékeny hangvételéhez hasonlítható. Műfordítóként az orosz gyermekirodalom kincseit tolmácsolta.
Gyermekvers kötetei:
A titkokat az ujjaimnak mondom el
Kamaszságok
NEMzedék, 1989
Benkő Attila (Budapest, 1942. április 9) költő, tanár, szerkesztő
„Madárfészek
van a postaládában.
Ne dobjanak bele semmit!”
(Benkő Attila: Nincs levél)
1979-től a Tankönyvkiadó szerkesztője volt. Gyermekvers kötete Madarak a futballpályán címmel jelent meg.
Kerényi Grácia (Budapest, 1925. április 9-1985) költő, lengyel fordító, szerkesztő, tanár
A lengyel kultúra szerelmeseként többször élt Lengyelországban. A varsói egyetemen doktorált. Egész életében szemben állt a meglévő hatalommal. Szerencsésen túlélte a holokausztot, az ötvenes évek nyomasztó éveit, de utána is megfigyelték. 1984 őszén autóbaleset érte, melynek következtében fél év múlva meghalt. Temetésére többszázan mentek el, az esemény egyben ellenzéki tüntetés is volt.
Gyerekek számára lengyel meséket, regényeket, verseket fordított. Saját műve a Semese – a Csupa újdonatúj mese című antológiában jelent meg.
Helfer, Ralph (Chicago, 1931. április 9) amerikai etológus, író
„A gondjaid legyenek a tanáraid.”
(Ralph Helfer: Elefántok elefántja)
Több állatparkot létrehozott, melyek helyszínül szolgáltak hollywoodi filmek forgatásához. Könyveinek főszereplői is állatok. Magyarul az Elefántok elefántja című regénye jelent meg.
Pósa Lajos (Pósa bácsi) (Nemesradnót, 1850. április 9-1914) író, költő, szerkesztő
Első gyermekverseit Szegeden írta és 1882-ben létrehozta a Jó Barát című ifjúsági lapot.
Pestre kerülve Benedek Elekkel szerkesztette az Én újságomat, melynek első száma 1889. december 15-én jelent meg Pósa Lajos beköszöntő versével:
„Itt van, itt az én újságom!
Csakhogy itt van, régen várom.
Napkeletről tündér hozta,
Ez aztán a kedves posta”
A folyóirat a kor legjobb szerzőit foglalkoztatta, művészi illusztrációkkal és játékokkal adták ki, így a századforduló gyermekirodalmának katalizátorává vált. Pósa Lajos az egyik legismertebb személyiség volt, tartotta a kapcsolatot a közönséggel az Én újságom rendezvényközpontjában. Rendkívüli népszerűségre tettek szert a kicsiknek szóló gyermekversei és történetei.
Életéről Praznovszky Mihály: Pósa Lajos, a szelíd költő és Kun Miklós Jenő Albumlapok Pósa Lajosnak címmel írtak könyvet.
Gyerekkönyvei:
Altató : leporello
Arany ABC
Arany kert : gyermekversek
Arany liget : versek
Arany mesekönyv
Azt a dalolja a kismadár : Pósa Lajos énekelt versei Dinnyés József előadásában
Cicaiskola : versek
Dalok, regék az ifjúság számára
A didergő baglyok : gyermekversek
Egyszer egy királyfi… : verses mese
Én Istenem, jó Istenem… : imádságok
Ezüst Mesekönyv
A fenyőfa álma : Pósa bácsi verse
Gyermekversek : sok képpel
Hahó, hahó! Esik a hó : téli mesekönyv versikékkel és színes képekkel
Három szép pillangó : mese
Haza és szabadság : hazafias költemények és szavalatok
Hol van Lackó? : leporello
Imádságok és köszöntők gyermekeknek
Játékos könyv : játékok, tréfák, találós mesék, közmondások
Karácsonykor : versek
A kisbalta : verses mese
Macska mondja : lapozó
Madaras könyv : versek
Mariska mesél
Mese a kis kanászról és más történetek
Mesék
Mondókák, készségfejlesztő versikék
Nagyapó meséskönyve
Pósa bácsi legszebb gyermekversei
Pósa bácsi legszebb téli versei karácsonyra
Pósa bácsi legszebb verses meséi
Pósa Bácsi meséi
Pósa bácsi meséskönyve
Pósa bácsi nagy meséskönyve
Pósa Lajos válogatott meséi
Ringatók, altatók, tipegők : a legkisebbeknek
Rózsabokor : képeskönyv jó gyermekek számára
Tanító mesék Mátyás királyról
Tréfás versek, mulatságos mesék
A tulipántos láda : mesék
Világszép Nádszál kisasszony : mese
Weinrauch Katalin (Beregszász, 1944. április 9) kárpátaljai író, költő, könyvtáros
10 évig a beregszászi gyermekkönyvtár vezetője volt. Írásai az Irkában, a Barangolóban, a Bóbita-füzetekben és a Tücsök című gyereklapokban jelent meg. Elsősorban gyermekíróként tartják számon, verseket és meséket, más kisprózákat is ír.
Önálló gyermekkönyvei:
Cirkuszvarázs : versek és mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak
Csillagszületés : versek és mesés történetek kisgyermekeknek
Ecset nélkül fest a nap : versek, találós kérdések, gyermekszáj-történetek
Az én titkoss naplóm : (B. Öcsi, a zukrán isk. 4-ik. osztájos tan.)
Ezüst barka gömbölyödik : versek és mesés történetek gyerekeknek
Hajnalt ébreszt a rigó : versek, mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak
Hegyek tánca : versek, mesék
Kunkorodó kutyahang : versek, mesék iskolásoknak
A legszebb ajándék : versek és mesék
Pöttyös labdi útra kél : versek és mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak
Táncbahívogató : versek, mesék
Tündérlesen : versek, mesék gyermekeknek
Baudelaire, Charles (1821. április 9-1867) francia költő
„Templom a természet: élő oszlopai
időnkint szavakat mormolnak összesúgva;
jelképek erdején át visz az ember útja,
s a vendéget szemük barátként figyeli.
Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak
valami titkos és mély egység tengerén,
mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény,
egymásba csendül a szín és a hang s az illat.”
(Baudelaire: Kapcsolatok)
A szimbolista költészet jelentős művésze, a francia líra klasszikusa. Gyerekekhez is szóló magyar nyelvű versei antológiákban jelentek meg.
Takács Vera (Nagykanizsa, 1946. április 9) szerkesztő, rendező, dramaturg
A Magyar Televízió gyermekműsorait szerkesztette 1970-2007 között. Ismeretterjesztő sorozatokat és játékfilmeket egyaránt készített. 1986-ban mutatták be a Nagy Katalin regényéből készült A világ legrosszabb gyereke című játékfilmjét. Író-rendezője volt az 1990-es évek népszerű sorozatának, a Kölyökidőnek (Kamaszodó Kamaszadó), melyben a gyerekek magánélete állt a középpontban. Nyugdíjba vonulását követően a Gyermekszínházi Portál internetes újság főszerkesztője volt 2007–2013 között.
A Volt egyszer egy gyerektelevízió című tanulmánya foglalja össze munkásságát. A Tízen túliak könyve : rádióhallgató és tévénéző gyerekeknek című antológiát Egyed Lászlóval állította össze.