József Attila (Budapest, 1905. április 11-1937) költő, műfordító
„A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem, döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja”
(József Attila: Curriculum vitae)
A magyar és a világirodalom kiemelkedő költője. Félárva, munkásosztálybeli gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással. Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták a tanári pályától. Mindössze harminckét évet élt. Életéről József Jolán, Karádi Zsolt, valamint Fodor András írtak könyvet gyerekeknek. Önéletrajzi írásaiból diafilmet készítettek Egy ferencvárosi kisfiú címmel. Altató című verse a magyar gyermekirodalom egyik legszebb alkotása.
Gyermekkönyvei:
Altató : képeskönyv
Betlehemi királyok : képeskönyv
Indiában, hol éjjel a vadak : képeskönyv
Csoszogi az öreg suszter : elbeszélés
Gyerekszemmel : József Attila 27 verse
Gyöngy a csillag : versek
Gyönyörű, gyönyörű : lapozó
Lángos csillag : versek
Világokat igazgatok : üveggolyókkal játszom : versek
Egy ferencvárosi kisfiú , József Attila életrajzi visszaemlékezéseinek felhasználásával írta: Puskás Ildikó ill. Boromisza Zsolt
Betlehemi királyok : karácsonyi versek. ill. Békés Rozi. Tartalom: József Attila: Betlehemi királyok Ady Endre: Kis, karácsonyi ének Kosztolányi Dezső: Karácsony (#karácsony, #három királyok)
Cseh Katalin (Erdőszentgyörgy, 1961. április 11) erdélyi költő, tanár
„Ott él a nyelv az álomközi téren,
hiányok helyén, legbelül.”
(Cseh Katalin: A nyelvről)
Kolozsváron él és dolgozik, felnőtteknek és gyerekeknek is ír. A versírás mellett több normál programú tanintézetben és a látássérültek iskolájában is tanít. Gyermekverseket a nyolcvanas évek közepétől publikál, melyek először a Szivárvány valamint a Napsugár gyermekirodalmi folyóiratokban jelentek meg. Kötetei új színt hoztak a magyar költészetbe, mert tematikájába beemelte a sérült emberek világát is. Világtalan világosság című kötetének különlegessége, hogy a látókhoz és a látássérültekhez egyszerre szól.
„A vers a szív rebbenése – fogalmazott Cseh Katalin, – gyógyszer a szívnek és a léleknek. … játszani, táncolni hívnak, mesélnek és vigasztalnak, hoznak teleholdat, szőnek nekünk álmot, hoznak nekünk díszdobozban pihe-puha álmot.”
Gyerekvers kötetei:
Amit nem lehet megenni
Baba néni és Márk
Bűvös ládikó
Hold-világ
Sárkánykórus
Szósziporka
Szóvarázs-lak
Világtalan világosság
A Virágárus Bácsi
Lakatos Menyhért (Vésztő, 1926. április 11-2007) cigány szárm. író
Visszaemlékezése szerint általános iskolába nem szeretett járni, inkább a barátaival csavargott. Ámde történt vele egy baleset: a helyi vadásztársaság elnöke – aki egyben az iskolaigazgató is volt – meglőtte. Ennek a szerencsétlenségnek köszönhetően – jóvátételként – az igazgató megígérte, hogy ő is ösztöndíjban részesül (akkor még szegénységi alapnak hívták), ha visszavonja a feljelentést ellene. Így juthatott el a középiskoláig. Már ekkor is vonzotta a szépirodalom. Később verseket, novellákat kezdett írni. Első műveit 1970-ben jelentette meg.
Gyerekek számára kiadott könyvei:
Angárka és Busladarfi : mesék
A hét szakállas farkas : meseregény
Az öreg fazék titka : meseregény
Márai Sándor (Grosschmid Sándor) (Kassa, 1900. április 11-1989) költő, író
„Az ember nem tud mindent szavakkal, de mindent tud a szívével.”
(Márai Sándor: A kassai polgárok)
Szepességi szász polgárcsaládban nőtt fel. Öccse, Radványi Géza, filmrendező. Ifjú koráról az Egy polgár vallomásai című művében ír. Zendülők című, a serdülőkor céltalan lázadásáról szóló regényét 1930-ban adták ki. Az Új Idők Kiadó által megjelentetett, Karinthy: Tanár úr kérem című kötethez még ő írta az előszót. 1948-ban elhagyta Magyarországot, művei nem jelenhettek meg, csak a rendszerváltás után. Tehetségét külföldön is elismerték.
A Móra Kiadó Százszorszép novellák című antológiájában jelent meg Az árva című írása. Beney Zsuzsa és Jelenits István: Bevezetés az irodalomba című verselemzés kötetében írnak a Mennyből az angyal című verséről.
















