Április 19.

„Lehet, hogy a csodáknak van valami közük a művészetekhez? Vagy talán zene és költészet búvik meg titokban bennük?”

(Kaverin: Verlioka)

Az orosz irodalom klasszikusa, 1922-től publikált. Hatgyermekes zenészcsaládban született. Anyja az 1920-as években gyermekkönyvtárat nyitott Pszkovban. Kaverin felesége, Lidia Tynyanova gyermekirodalmi szerző volt. A Kaverin álnevet Puskin tiszteletére vette fel, aki híres művében Anyegin barátja volt. Két ​kapitány című, az orosz sarkkutatókról szóló regényét több adaptációban is feldolgozták.

Gyermekkönyvei:

Bátorság iskolája

Két ​kapitány : ifjúsági regény

A ​repülő fiú : mesefüzér

Verlioka : meseregény

„Legutóbbi költözködésemnél kezembe kerültek Pityu gyerekkori rajzai, … úgy rajzolt le minket, hogy a kezeink ötszirmú virágok… merem remélni, ez azt jelenti, hogy a kezünkből rosszat nem kapott.”

(Ember Mária: Naplónak ​indult)

1956 után nem engedték publikálni, első könyve 1968-ban jelent meg. Ifjúsági regényét Kutyát küldött a tenger címmel adták ki.

„Márpedig egy madárnak, aki ad magára, sose jutna eszébe, hogy úgy cserélgesse az énekét, mint a tollruháját, akár télen a messzi Afrikában, akár márciusban az almafán dalol.”

(Edith Bergner: Seregély ​az almafán)

Az NDK elismert gyermekkönyv szerzője, Halleban élt és dolgozott. Elbeszéléseket, képeskönyveket, bábdarabokat írt. Magyarul a Kelep ​gólya és a Seregély ​az almafán című állatmeséi jelentek meg.