Május 3.

„Nem szégyen attul tanulni, aki többet tud, szégyen megkötni tudatlanságban magát s nem tanulni.”

(Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart)

A 17. századi barokk irodalom egyik legnagyobb alakja. Fő művében, a Szigeti veszedelem című hősi eposzban dédapjának, a szigetvári hős várvédő Zrínyi Miklósnak állít emléket. Új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul.

Horvát eredetű főnemesi családban született, hat éves korára mindkét szülőjét elvesztette. Nevelését Pázmány Péterre bízták. Később horvát és magyar birtokai védelmében állandó harcokat folytatott a török seregekkel, de hadi sikereit nem nézte jó szemmel a császári udvar. Egy vadászat során vadkan sebesítette meg, ez okozta halálát, s a Habsburg-udvar számára jól jött az egyre kényelmetlenebbé vált főúr veszte.

Korának mondáit Bácsi Gy. Antal gyűjtötte össze.

Életéről több mű is született:

Jósika Miklós: Zrínyi a költő : regény

Grandpierre Kolozsvári Endre: Az ördög apostolai : Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér ifjúsága

Grandpierre Kolozsvári Endre: Fekete hóesés : regény Zrínyi haláláról

Matyasovszki József: Zrínyi Miklós

Tüskés Tibor: Így élt Zrínyi Miklós 

A Szigeti veszedelem teljes gondozott szövege a Matúra klasszikusok sorozatban jelent meg Király Erzsébet és Szörényi László szerkesztésében. A művet Benedek Elek is átdolgozta, a Delfin könyvek sorozatban adták ki.

Legújabb változatát Nógrádi Gergely meséli újra.

„Hogyan bízhatok meg valamiben, ami függ valamitől?”

(Dodie Smith: Száz ​meg egy kiskutya)

Első darabját 1931-ben mutatták be. Önéletrajzát a Look back with mixed feelings című regényében írta meg.

Smith férjével együtt rajongott a dalmata kutyákért. A Száz ​meg egy kiskutya című regény ötletét egyik barátjuk adta, amikor azt mondta: „Azokból a kutyákból gyönyörű bundát készítenének”. A műből több adaptáció készült.

Magyarul megjelent gyerekkönyvei:

Enyém ​a vár : ifjúsági regény

Száz ​meg egy kiskutya / A ​kutyák csillaga : meseregény

A magyar színművészet meghatározó alakja, 1923-tól a Nemzeti Színház igazgatója. A Pál utcai fiúk című regényből színpadi változatot készített. Andersen meséinek egyik fordítója, mesegyűjteménye 1925-ben jelent meg Andersen összes meséje címmel.

Édesapja irányította figyelmét az emberek és a természet szeretetére. 1958-ban jelent meg első regénye, attól kezdve csak az írásnak szentelte minden idejét. Célja a női sorsok bemutatása volt a legkülönbözőbb életkorokban.

Lányregényei:

A kékfedelű füzet

Felhőtlen ég

Erdészház

1953-tól publikált, jellemző alkotásai a prózaversben írt filozofikus miniatúrák. Népmeséket gyűjtött, gyerekeknek verseket és meséket is írt. Magyarra a Színes mesék című kötetét fordította le Gombár Endre.

Az 1940-es évek kedvelt ifjúsági szerzője volt. Tanárként jól ismerte célközönségét, az akkori fiúvilágot. Első (történelmi) regényét a bécsi testőrírókról jelentette meg az Egyetemi Nyomda a Könyvbarátok kis könyvei sorozatban 1941-ben.

Ifjúsági regényei:

Bécsi ​tinta, magyar toll : Bessenyei György élete

Farkas Jóska nyakkendője

Gábor ​osztályt cserél

Segíts ​falu, dűl a város!

Tízért ​paprika : ifjúsági regény nagyobb fiúk számára

„A tavalyi év azon a napon kezdődött, amikor anyám azt mondta: „Nem értelek.”

(Agnès Desarthe: Kit ​érdekel a szerelem)

Pályáját fordítóként kezdte. 1992-ben jelentette meg első könyvét, azóta főleg gyerek- és ifjúsági műveket ír. Magyarul a Kit ​érdekel a szerelem? című regénye jelent meg.

Főként ismeretterjesztő könyveket ír és a BBC vadvilágról szóló sorozatának műsorvezetője. Verseskötetet, képeskönyvet, regényt is megjelentetett.

Magyar nyelvű művei:

Amikor ​eljött a háború : képes mesekönyv

Madarak : utazás a madarak világába, szórakoztató barkácsötletekkel